Az orosz közlekedési minisztérium és a külügyminisztérium ellenintézkedésként vizsgálja az európai légitársaságok kitiltásának lehetőségét a szibériai légtérből. Amennyiben megvalósulna, a moszkvai válasz néhány hónapon belül milliárdos károkat okozna többek között a Lufthansa, a British Airways vagy az Air France üzemeltetőinek. Az is tény viszont, hogy az orosz állami légitársaság is jelentős veszteséget szenvedne el az intézkedés nyomán.
Az európai és kelet-ázsiai repülőterek közötti legrövidebb légi útvonal Szibéria fölött vezet. A nyugati légitársaságok már az 1970-es évek elejétől folytattak tárgyalásokat a Szovjetunió illetékeseivel egy megfelelő folyosó biztosításáról, ami által járatonként 4000 kilométer, s ebből fakadóan átlag 30 ezer dollár takarítható meg. Az akkori pártfőtitkár rábólintását követően a szovjetek egyetlen állami légi fuvarozási óriásvállalata, az Aeroflot kapta meg a jogot a lebonyolításra.
Az orosz légtér használatának biztosítása és a repülésirányítási szolgáltatások nyújtása a Szovjetunió szétesése után is az Aeroflot feladata maradt, amiért mostanában is évi 300-500 millió dollár üti a markát. A légitársaság ennek az összegnek csak egy részét fordítja fejlesztésre, a maradékból a tervezetten ráfizetéses üzleti kiadásait fedezi.
Ilyenek például azon járatok fenntartása, amelyek bár nem hoznak nyereséget, de mással nem helyettesíthetők – többek között a nehezen megközelíthető szibériai településekkel való kapcsolattartás –, illetőleg az egyelőre csekély hasznot hozó Szuhoj Superjet gépek műszaki kiszolgálása. Mindezen üzletágak jövője kerülhet veszélybe, amennyiben a kormány – merő bosszúból – tényleg lezárná az európai járatok elől a szibériai légifolyosókat – nyilatkozta a Vedomosztyi című lapnak egy, az Aeroflot igazgatótanácsához közel álló, nevének elhallgatását kérő informátor.