Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nehéz megjósolni, milyen hatással lesz az Európai Unió menekültpolitikájára Donald Tusk bejelentése, de az biztos, hogy az Európai Tanács elnökének szavai változást jelentenek. Az éppen egy éve hivatalban lévő politikus szerdán egyszerre hat befolyásos lapnak adott interjút, az üzenet mindegyikben ugyanaz volt: az EU nem képes ennyi menekültet befogadni.
Tusk néhány meglepő ötlettel is előállt. Felvetette, hogy ha szükséges, az érkezőket akár 18 hónapra is vegyék őrizetbe, hogy a hatóságok meggyőződjenek a személyazonosságukról. Azt is megkérdőjelezte, hogy a menekültek döntő többsége a valóban háborús övezetnek számító Szíriából érkezik. Szerinte az érkezők 70 százaléka gazdasági bevándorló.
„Nem szabad alábecsülni a fenyegetettséget, amit jelentenek”
– tette hozzá.
Ezzel beállt a magyar kormány álláspontja mögé. Az folyamatosan a terrorfenyegetettségre hivatkozik mint kockázati tényezőre. Sőt Tusk ugyanazzal érvelt, mint Orbán Viktor májusban, amikor elkezdett durvulni a menekültválság.
Mint arra az eurológus is emlékeztetett, a magyar miniszterelnök azért támadta az Európai Bizottságot, mert 2012-ben kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg Magyarországot, ha őrizetbe veszi a határt átlépő politikai menekülteket. Orbánnak tehát nemcsak a kvótákkal van baja, hanem azzal, hogy
Brüsszel nem akarja engedni, hogy bezárva tartsuk a menekülteket.
Ehhez képest most az EU legfőbb döntési testületének elnöke érvel az őrizetbe vétel mellett, méghozzá akár másfél évre is.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Tusk már korábban sem feltétlenül támogatta a menekültek végtelen befogadását, de ilyen erős szavakat eddig még nem használt.
Idén májusban egy lengyel napilapban arról beszélt, hogy az unió nem fogadhat be minden menekültet, aki az olasz vagy a görög partokra érkezik.
„Azok, akik szerint szélesre kellene tárnunk az ajtókat, cinikusak, hiszen pontosan tudják, hogy ez nem lehetséges” – üzent már akkor Angela Merkelnek.
Novemberben pedig kijelentette: Németországnak
keményebb politikát kell folytatnia, és több segítséget kell nyújtania
az EU külső határainak védelméhez. Ez persze nem jelenti azt, hogy Tusk kizárólag kritizálta Angela Merkelt, ugyanebben az interjúban elismerte mindazt, amit a németek a menekültekért tesznek.
Nem nehéz észrevenni, hogy Tusk szavaival tovább mélyült az Európai Unió belső ellentéte. Egy évvel ezelőtt szinte csak a magyar miniszterelnök és néhány kelet-európai kollégája bírálta az uniós menekültpolitikát, mára
Angela Merkel és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jelenti a különvéleményt.
Az a német kancellárnak sem újdonság, hogy egyre kevesebben támogatják. Ennek legfőbb bizonyítéka a vasárnapi EU-török találkozó volt, amely után Merkel egy külön minicsúcsot szervezett, de csak nyolc uniós tagállam részvételével. A The Guardian elemzője szerint a kancellár már feladta, hogy megpróbálja meggyőzni a vonakodó tagállamokat, ezért azokkal tárgyalt, akik hajlandóak lennének menekülteket befogadni Törökországból.
A csúcson részt vett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szintén támogatja a német erőfeszítéseket. Fontos tudni viszont, hogy az uniós döntéseket az Európai Tanács, azaz a 28 tagállam állam- és kormányfőinek csoportja hozza, az ő elnökük pedig Tusk.
Az uniós tagállamok között a fő ellentétet az jelenti, mihez kezdjenek azzal a több száz ezer menekülttel, akik már az unió területére érkeztek. Azzal ugyanis mindenki egyetért, hogy
az EU külső határait meg kell erősíteni, és mindent meg kell tenni, hogy ne jöjjenek még többen.
Nem véletlen, hogy az Ankarával kötött megállapodás sem említette az áttelepítési kvótákat, ehelyett Brüsszel első körben 3 milliárd eurót és felgyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat ígért a törököknek. Cserébe azt várják, hogy erősítsék meg a határokat, és teremtsenek jobb feltételeket a táborokban élő 2 millió – főleg szír – embernek.
Ettől függetlenül Angela Merkel még mindig támogatja a menekültek áthelyezését, azzal viszont ő is egyetért, hogy ez ne legyen kötelező. Diplomaták szerint az is valószínű, hogy a törökök segítségéért cserébe a németek – együtt az osztrákokkal, a Benelux államokkal és Franciaországgal – hajlandóak lesznek átvenni 400 ezer menekültet Ankarától.
Nagyobb falat lesz viszont a tervezett kötelező áthelyezési kvótarendszer. Ez abban segítene, hogy a már az unió területén lévőket kötelezően és arányosan szétosszák a tagállamok között. Idén szeptemberben már született egy hasonló megállapodás az uniós bel- és igazságügyi miniszterek tanácsában. Akkor a magyarok és három más tagállam tiltakozása ellenére minősített többséggel fogadták el 160 ezer menekült áthelyezését.
Szeptember vége óta azonban már több mint két hónap eltelt, a párizsi merényletek pedig még azokat is elrettentették, akik eddig támogatták volna a kvótákat. Először csak a kelet-európai országok, később egyre több tagállam vetette fel, hogy a kvótarendszer nem megfelelő.
Szlovákia szerdán, Magyarország pedig csütörtökön nyújtotta be keresetét
az EU bíróságához, amelyben megtámadják a rendelkezést.
Azt még a legvehemensebb támogatók is látják, hogy az áthelyezés egyáltalán nem úgy megy, mint ahogy várták. Dimitrisz Avramopulosz, az EU menekültügyi biztosa pár hónapja Rómában tett fel egy Svédországba tartó repülőre néhány eritreai családot, Athénból pedig Luxemburgba indult hat szír és iraki család. Velük együtt a mai napig összesen 147 menekült talált új otthonra az áthelyezési program segítségével. Igaz, hogy a 160 ezres számot két év alatt kell teljesíteni, de nem nehéz észrevenni, hogy ennek
ilyen tempó mellett kevés esélye van.
A lassú végrehajtásnak számos oka van, és ezek közül csak az egyik, hogy sok menekült egész egyszerűen nem hajlandó részt venni benne. A Luxemburgba indulóké például a második csoport volt, miután az először kiválasztottak lemondták az utazást.
Nem segítik a programot a számítógépes adatbázis hibái sem, de a legnagyobb gondot az jelenti, hogy
a tagállamok egyszerűen nem ajánlanak fel helyeket.
A svédek például már kérték, hogy hagyják ki őket, mert egyébként is annyi menekült érkezik hozzájuk, sok tagállam pedig – például Magyarország – kategorikusan elutasítja a rájuk kiszabott mennyiséget (ami a mi esetünkben 1294).
Márpedig Jean-Claude Junckernek még decemberben az asztalra kell tennie a tervet, ami a további áthelyezést tenné lehetővé. Az Európai Bizottság tervei között a 160 ezer ember csak a kezdet, a mechanizmust állandóvá akarják tenni. Ez azt jelentené, hogy a menekültek érkezésével folyamatosan zajlana az áthelyezés. Minél többen érkeznek, annál gyorsabban.
Az eddigieket látva azonban egyre kétségesebb, hogy a kvótákat kötelezővé tennék, arról nem is beszélve, hogy a végső döntést mindig az Európai Tanács hozza meg, Donald Tusk szavaiból pedig egyelőre nem úgy tűnik, hogy támogatna egy ilyen tervet.
