Kelet-Ukrajna után Kárpátalja következhet
![Lázár János Budapest, 2015. július 21.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján az Országházban 2015. július 21-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt](https://cdn.origo.hu/2023/12/AKKAZ8QZDcXa65JzzHByzNgzOKxD8-bG1s3d48-68Fc/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzNkNWZhODRhOTBlNzQzOGQ5ZmYzYjkwYmQxOGRjOGUx.webp)
A Prava Szprava Társadalmi Kezdeményezés vezetője a magyar titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységét vette górcső alá a Glavredben megjelent elemzésében.
Dmitro Sznyegirjov szerint a magyarországi szakszolgálatok mesterségesen kiélezik a helyzetet Kárpátalján a szeparatista törekvések megjelenésével.
Állítását arra alapozza, hogy „Budapest magyar útleveleket osztogat a megye lakosságának”, és a szakadár Donyecki Népköztársaság hadseregének kötelékében harcol Ukrajna ellen a Szent István Légió nevű magyar önkéntes zászlóalj.
Emlékeztetett arra is, hogy Lázár János elismerte: a magyar titkosszolgálatok az ukrán–orosz konfliktus kezdetétől aktív tevékenységet folytatnak Ukrajnában.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzetbiztonsági bizottság június végi ülésén az ukrán–orosz konfliktussal magyarázta, hogy át kellett szervezni és megerősíteni az Információs Hivatalt.
„A katonai titkosszolgálat, a katonai hírszerzés és a polgári hírszerzés ebben a munkában Ukrajnában kiválóan teljesített” – mondta a miniszter, akinek a szavai nyomán bekérették a kijevi külügyminisztériumba a magyar nagykövetet.
Lázár János e heti tájékoztatóján is foglalkozott a témával. Az Origo kérdésére, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szervek tudtak-e a magyar hatóságok tevékenységéről, azt válaszolta: a szomszédos országok belügyi szerveinek meg kell barátkozniuk azzal a gondolattal, hogy a magyar állam minden helyzetben, minden polgárát meg fogja védeni az országhatáron belül és kívül.
Sznyegirjov szerint ebben a helyzetben nem is a politikai pártok szerepe a legaggasztóbb, hanem a kettős állampolgárság intézménye, és az, hogy magyar fegyveresek szereznek harci tapasztalatokat Kelet-Ukrajnában.
A szakértő úgy véli, hogy a magyar titkosszolgálatoknak az Ukrajnában élő „magyar állampolgárok védelmét szolgáló műveletei” azt bizonyítják, hogy Magyarország Ukrajnával szembeni területi igényei a kelet-ukrajnaihoz hasonló eseményekbe torkollhatnak.