Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jelek szerint csak fél sikert ért el David Cameron brit miniszterelnök Brüsszelben, így könnyen lehet, hogy a következő hetekben a visegrádi országokon fog múlni a brit EU-népszavazás.
A brit kormányfő már hónapok óta járja az uniós tagországokat – Magyarországon január elején járt –, hogy támogatást szerezzen csomagjának, amellyel ígérete szerint reformálná az Európai Uniót.
Ha sikerül ugyanis elfogadtatnia csomagját, akkor az ígért népszavazáson nagyobb eséllyel szavaznának az EU-ban maradásra a britek.
Azok a javaslatok viszont, amelyeket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke most nyilvánosságra hozott,
nem feltétlenül egyeznek meg Cameron kívánságaival.
A legkevesebb problémát érthetően az a három javaslat okozta, amelyekkel Orbán Viktor miniszterelnök is teljesen egyetértett.
Donald Tusk pontjai között szerepel, hogy ugyanolyan elbánásban kell részesíteni az eurózónán belüli és kívüli országokat. Szintén benne van, hogy
növelni kell az unió versenyképességét,
továbbá egyetért azzal, hogy újra kell gondolni a nemzeti parlamentek szerepét.
Mint az várható volt, a legnagyobb kihívást a szociális juttatások reformja jelentette.
Cameron azt szeretné elfogadtatni Brüsszellel, hogy a Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállalók négy évig ne részesüljenek támogatásokban, valamint megvonná azt a lehetőséget is, hogy az otthon maradt gyermekeik után is kapjanak juttatást.
Orbán Viktor ezt kifejezetten „nehéz kosárnak” nevezte, és úgy tűnik, hogy az Európai Tanács is egyetért vele.
Nekünk nagyon fontos, hogy bennünket ne tekintsenek migránsoknak.
A magyarok becsületesen dolgozó emberek, mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába” – mondta januárban a magyar miniszterelnök.
Donald Tusk végül köztes megoldást választott. A most nyilvánosságra hozott javaslat szerint, ha Nagy-Britanniának
nem várt tömeggel kellene megbirkóznia,
akkor bevezethetné a „vészféket”, azaz a szociális juttatások korlátozását. Mindezt viszont csak a tagállamok beleegyezésével tehetné.
Persze valamennyit Cameron is engedett: a tervezete azt is tartalmazza, hogy minél több időt tölt valaki a brit munkaerőpiacon, annál kevésbé kell szigorúan venni a szociális juttatások tiltását. Azaz: egy idő után már járna a pénz egy része.
A javaslatban azonban az nincs benne, hogy pontosan mit értenek a „nem várt tömeg alatt”, és a vészfék mennyi ideig maradhatna érvényben.
A bevándorlók otthon maradt gyermekeinek sem kellene nélkülözniük. Nekik is járna a támogatások egy része, de
az összeg nem a brit, hanem az adott uniós tagállam jövedelmeihez igazodna.
Tusk azzal magyarázta a változtatásokat, hogy nem tudott mindenben engedni, mert a britek eredeti elképzelései ellentmondtak az EU alapelveinek. Cameron pedig úgy nyilatkozott, hogy a most nyilvánosságra hozott csomag „jó kompromisszum”, de még nagyon sok tárgyalás vár rájuk.
A kérdés most az, hogy nyelik le mindezt az uniós tagállamok és a britek.
David Cameron a következő hónapokban mindenesetre mindent megtesz azért, hogy jó reakciókat kapjon, méghozzá már a február 18-19-ére tervezett, következő EU-csúcsig. Elsőként ezért
a visegrádi országokat kell meggyőznie,
hogy fogadják el a tervet, de Orbán Viktor és a többi V4-es vezető eddigi véleményét ismerve ez nem lesz túl egyszerű.
Márpedig ha ez nem sikerül, akkor az is kérdéses, milyen eredménnyel zárul majd a valószínűleg idén júniusra tervezett brit népszavazás az ország kilépéséről az Európai Unióból.
