Az izlandi kormányfő lemondott, a máltai kormány ellen tüntetések kezdődtek, David Cameron brit miniszterelnöknek pedig egyre többet kell magyarázkodnia. Úgy tűnik, a Panama-botránynak egyre több országban vannak
komoly politikai következményei.
De vajon hosszú távon változhat-e bármi a világpolitikában a nyilvánosságra hozott offshore-adatok miatt, vagy ez a botrány is elül, mint az összes többi?
Izland kis ország, de úgy tűnik, Reykjavíkban vannak a legnagyobb következményei annak, ha egy politikus offshore-botrányba keveredik. Sigmundur Davíd Gunnlaugsson valószínűleg egy ideig nem fogja elfelejteni a napot, amikor a svéd televízió riporterei rákérdeztek, mit tud a felesége offshore cégéről.
A miniszterelnök először csak a székéből állt fel meglepetésében, néhány nap múlva viszont már a pozícióját is ott kellett hagynia az egyre erősödő tüntetések miatt. Igaz,
az izlandi kormány megúszta a bizalmatlansági szavazást,
így a kabinet a helyén marad.
Bajban van a máltai kormány is, az ellenzék javaslatára panamakalapos tüntetők lepték el a miniszterelnöki hivatal környékét, miután kiderült:
az energiaügyi miniszter és a kormányfő kabinetfőnöke is megpróbált számlákat nyitni dubaji és panamai bankokban.
A legnehezebb dolga talán a brit kormányfőnek van, aki ugyan személyesen nem érintett az offshore-botrányban, de egyre többen támadják amiatt, hogy néhai édesapja tulajdonában volt egy alapítvány, amely a most kiszivárgott dokumentumok szerint Panamában vezette a számláit. A miniszterelnök azzal védekezik, hogy a Blairmore Holdings nem azért jött létre, hogy adót csaljanak, a kormány pedig mindig is elkötelezett volt a korrupció elleni harcban.
Sokan most attól tartanak, hogy
a világméretűvé fajult botrány dominót indít el,
és az egymás után lelepleződő politikusok bukása hosszú távon megváltoztathatja a világpolitikai térképet. Ha ez így történne, akkor a Panama-botrány a vártnál is nagyobb jelentőséggel bírna. Szakértők szerint azonban ez eléggé valószínűtlen.
Dr. Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője az Origónak úgy fogalmazott: nehezen tudja elképzelni, hogy a botránynak kiemelkedő hatása legyen a világpolitika alakulására. A szakértő szerint ugyanakkor a szakpolitikában történhet változás.
„Az adóparadicsomok elleni fellépést most több ország, sőt az Európai Unió is a zászlójára tűzheti”
– mondta Nagy Sándor Gyula, aki szerint ugyanakkor a tagállamoknak is lenne mit sepregetniük az ajtajuk előtt.
A szakértő szerint több uniós országot nem nagyon fog mélyen érinteni politikai válság, jó példa erre Magyarország, ahol eleve már bukott politikusok keveredtek a botrányba. Nálunk azonban még ellenkező esetben sem kapná fel senki a fejét.
„Magyarországon az emberek akkor sem lepődnének meg, ha egy ismert nagyvállalkozóról derülne ki, hogy offshore számlája volt” – tette hozzá.
Az elemzők legnagyobb félelme a brit uniós népszavazás kimenetele. David Cameron, aki teljes mellszélességgel a maradás mellett kampányol, most édesapja miatt keveredett bele az eseményekbe, és sokan attól tartanak, hogy ez hatással lehet a június 23-ára kiírt referendumra.
Theresa Bubbear magyarországi ideiglenes ügyvivő már korábban megerősítette az Origónak, hogy a népszavazás a britek számára teljesen belpolitikai kérdés, és erre utalt Nagy Sándor Gyula is.
„Tény, hogy David Cameron magyarázkodni kényszerül, de egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy emiatt le kellene mondania” – mondta a szakértő. Az ő véleménye szerint ugyanis csak ebben az esetben lehetne attól tartani, hogy a botránynak hatása lenne a Brexitre, a brit kilépés kérdésére.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint a briteknek amúgy sem az offshore létezésével van bajuk, hiszen
a Brit Virgin-szigetek is az adóelkerülők paradicsoma.
Ha zavarná őket, már megszüntették volna.
Az, hogy a közvélemény több országban így reagált a panamai leleplezésre, valószínűleg annak köszönhető, hogy az emberek igazságérzete sérült. A botrány alátámasztja, amit sokan egyébként is gondolnak:
az egyszerű emberek rengeteg adót fizetnek, miközben a politikai és a gazdasági elit elkerüli a terheket.
Nagy Sándor Gyula egyébként nem zárja ki, hogy a még nem lebukott offshore ügyvédi irodáknál most elkezdték égetni a papírokat, hiszen közel sem a Mossack Fonseca az egyetlen, ahol offshore cégekkel foglalkoztak. Mivel az ilyen cégeknél ma már digitálisan vezetik az adatokat, a szakértő valószínűnek tartja, hogy a jövőben is lesznek hasonló leleplezések, ami miatt a mostaninál jóval többen félhetnek.
Arra már mások is felhívták a figyelmet, hogy amerikai névből nagyon kevés van a kiszivárgott listán, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban ne lenne elterjedt gyakorlat az offshore. Az amerikaiak azonban vagy a közelség, vagy az angol nyelv miatt inkább Nevada, Delaware és Wyoming államokban kerülnek adót, de népszerű még Szingapúr is.
Attól viszont egészen biztosan nem kell félni, hogy botrányban érintett legnagyobb halra, Vlagyimir Putyinra bármilyen hatással lesz az offshore botrány. A dokumentumokból kiderült, hogy az orosz elnök vagyonát egyik barátja, Szergej Roldugin csellóművész kezeli offshore cégeken keresztül. Oroszország, vagy az elnök hatalmát azonban ez egészen biztosan
nem fogja megrengetni.
„Putyinnak nem ezen múlik a hatalma, és ennél sokkal komolyabb dolgokat is túlélt már. Amíg az oroszok jólétben tudnak élni, és van számukra külső ellenség, addig nem törődnek az elnök dolgaival” – mondta Nagy Sándor Gyula.