Erdogan: Európa a terrorszervezetek politikai szárnyainak a menedékhelye

Recep Tayyip Erdogan

Az európai országok biztonságos menedékhelyet nyújtanak a terrorszervezetek politikai szárnyainak - jelentette ki kedden a Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Recep Tayyip Erdogan arra kérte az Európai Uniót, hogy módosítsa a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó törvényeit.

Korábban az EU arra szólította fel Törökországot, hogy a schengeni övezet vízummentességéért cserében enyhítsen terrorellenes törvényén, amit a török államfő határozottan visszautasított. Jelezte: ebben a kérdésben nem fogad el tanácsokat az uniótól. Az elnök a felmerült igényt "fekete humornak" minősítette.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Forrás: AFP/Anadolu Agency/Turkish Presidency/Murat Cetin

Mint fogalmazott: ne várjanak Törökországtól olyan törvényt, amely különbséget tesz az egyes terrorszervezetek között.

Ankara sosem nyújtja ki karját a terroristáknak, mint az unió.

Az elnök meggyőződését fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az EU eltörli a török állampolgárok vízumkényszerét. Legkésőbb októberig - tette hozzá.

Az államfő ismét szóvá tette, hogy késik az Európai Uniónak a Törökország területén élő szíriai állampolgárok megsegítésére folyósítandó támogatás első 3 milliárd eurós részlete. Az EU eddig 170 millió eurót utalt át. Kifejtette: "azt szeretnék, hogy küldjünk terveket.

Most önök viccelnek velünk? 25 menekülttáborunk van, az unió vezetői szemügyre is vették."

Erdogan hétfőn, az Európa-nap alkalmából pozitív hangvételű írásos nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben Törökország együttműködéséről biztosította az uniót és meggyőződését fejezte ki, hogy a fennálló problémákra tartós megoldásokat találnak.

Közleményében megerősítette: az európai uniós tagság Törökország számára továbbra is stratégiai cél.

Forrás: AFP/Adem Altan

A menekültválság közös kezeléséről és ennek értelmében a schengeni vízumliberalizációról szóló szerződést hónapokig tartó tárgyalásokat követően Ahmet Davutoglu török miniszterelnök írta alá március 18-án. A kormányfő azonban múlt csütörtökön bejelentette: nem jelölteti magát a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) május 22-re kitűzött rendkívüli kongresszusán és ezzel automatikusan a miniszterelnöki tisztségről is lemond.

Erdogan a délkelet-törökországi Kilis városba csapódó aknagránátok ügyében azt mondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által kialakított helyzet megoldására minden lehetőséget mérlegelnek.

Napközben Nurettin Canikli, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte: a kormány június közepén terjeszti a török parlament elé a leendő alkotmány javaslatát.

Az alaptörvény-tervezet tartalmazza majd Törökország új kormányzati formáját, a végrehajtó elnöki rendszert, amely Recep Tayyip Erdogan államfő kezében központosítja a hatalmat.

Szeretnénk a teljes intézményi hálójával együtt bevezetni az elnöki rendszert"

- mondta az AKP tisztségviselője.

Erdogan a közelmúltban többször hangsúlyozta: egy új alkotmányra és az elnöki rendszerre sürgősen szükség van. Szerinte az elnök hatáskörét kiterjesztő rendszer erősebbé és stabilabbá tenné Törökországot, míg a jelenlegi válsághoz vezetne.

Az Erdogan alapította pártnak a tavaly november 1-i előre hozott választáson a szavazatok 49,4 százalékával ugyan sikerült megszereznie 317 képviselői helyet - és így az abszolút többséget az 550 fős törvényhozásban -, nem rendelkezik sem az alkotmány közvetlen módosításához szükséges parlamenti kétharmaddal, sem pedig a referendum összehívásához szükséges 330 mandátummal.

A török elnök ennek ellenére mihamarabb népszavazást szeretne az ügyben.

Újabb robbanás Törökországban

A politikusok nyilatkozataival egy időben hárman meghaltak a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir város központjában történt robbantásos merényletben. Az autóba rejtett pokolgépet távirányítóval akkor hozták működésbe, amikor egy rendőröket szállító kisbusz haladt el a jármű mellett. Az incidensben további 45 ember megsérült, köztük 12 rendőr.

Mivel a detonáció közelében egy teázó is volt, a sebesültek közül 33-an civilek. A hatóságok nagy számban mentőket és rendőröket vezényeltek a helyszínre.

A robbanást az egész városban hallották, több épület károkat szenvedett.

A török kormány a törökországi kurd kisebbség autonómiájáért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) teszi felelőssé a hasonló merényletekért.

Az Anadolu török állami hírügynökség értesülése szerint a rendőrségi járműben éppen a PKK 7 feltételezett tagját szállítottak kórházba egészségügyi vizsgálatra. Őket korábban terrorszervezetben való részvétel gyanújával vették őrizetbe. A kisbuszban rajtuk kívül még 9 rendőr tartózkodott.
Diyarbakir városban legutóbb március végén követtek el ilyen támadást, akkor 7 rendőr halt meg további 27 személy pedig megsebesült, köztük 14 civil. A PKK az utóbbi időben egyre gyakrabban használ gépkocsiba rejtett bombát merényletei végrehajtásához, többnyire a kurdok által lakott területeken.

Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a Kurdisztán elszakadásáért küzdő felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők csaknem 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját ölték meg. Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.