A 81 tagú szenátusban 55 képviselő szavazott az elnök leváltását eredményező eljárás megindítására, míg 22-en nemmel voksoltak a több mint 20 órán át tartó, helyi idő szerint csütörtök hajnalban véget érő maratoni vitát követően. A jogi eljárás megindításához egyszerű többségre volt szükség a szenátusban.
Dilma Rousseff államfő második mandátumát töltötte, míg alelnöke, Michel Temer fel nem váltotta az elnöki székben. Rousseff 2018 végig maradt volna hatalmon, ha le nem váltják.
Temer ideiglenes elnökként új kormányt alakított,
amelyben kilenc centrista és jobboldali párt vesz részt. A jelentések kiemelik, hogy a 21 kormánytag között egyetlen nő sincs, miközben a leváltott elnök nő.
Dilma Rousseffnek elvileg lehetősége van visszatérni a hatalomba, ha lezajlik ellene egy bírósági eljárás.
Az elnök leváltását ugyanis az tette lehetővé, hogy a szenátus engedélyezte ellene a bírósági vizsgálatot. A következő 180 nap alatt a szenátus a legfelsőbb bíróság közreműködésével megvizsgálja, hogy a hatalmát vesztett elnök megsértette-e a költségvetési törvényt azzal, hogy két évvel ezelőtt újraválasztása érdekében kozmetikázta az államháztartási mérleget.
A vizsgálatok lezárultát követően a szenátus várhatóan szeptemberben végleges döntést hoz Rousseff sorsáról. Az elnök tényleges leváltásához a szenátorok kétharmadának szavazata szükséges, e nélkül Rousseff hivatalában maradhat.
A brazil elnök visszautasítja a vádakat, és egy "parlamenti puccs" áldozatának tartja magát. Eddigi nyilatkozataiban kizártnak nevezte, hogy lemondjon. Rousseff felfüggesztése azt is jelenti, hogy nem ő, hanem
Temer fogja megnyitni augusztus 5-én Rio de Janeiróban a nyári olimpiai játékokat.
Rousseff a félreállítása után felszólította híveit, hogy szálljanak szembe ezzel az államcsínnyel, harcoljanak a demokráciáért. Hangsúlyozta, hogy ennek a harcnak sosincs vége, a küzdelem folyamatos.
Az ideiglenes elnök viszont hosszabb távra tervez. Temer privatizációt, az állami költségvetés jelentős csökkentését, valamint nyugdíj- és munkajogi reformokat ígért.
Brazília demokratikus történetében eddig csak egyszer fordult elő a mostanihoz hasonló jogi eljárás megindítása. 1992-ben Fernando Collor de Mellót korrupció gyanúja miatt függesztették fel hivatalából, s a politikus végül lemondott. Collor de Mello ma szenátorként szolgál, és a szerdai szenátusi ülésen katasztrofálisnak nevezte a kormányt, s maga is támogatta Rousseff elmozdítását.
A szenátust megelőzően április 17-én a képviselőház is szavazott a Rousseff elleni eljárás megindításáról, és szintén elsöprő többséggel támogatta a javaslatot. A legutóbbi felmérések szerint a brazilok nagyjából 60 százaléka leváltaná az elnököt, a politikai elemzők többsége pedig nem is tartja valószínűnek, hogy az államfő a mostani ideiglenes felfüggesztés után újra elfoglalhatja majd hivatalát.
A feszült helyzet miatt az ENSZ főtitkára nyugalomra szólított fel. Ban Ki Mun" figyelemmel követi a fejleményeket, és párbeszédet szorgalmaz a társadalom összes szektora között. Bízik abban, hogy az ország hatóságai tiszteletben tartják a demokráciát, ragaszkodnak a törvényes rendhez és az alkotmányhoz" - mondta a szóvivője.