Németország a 2011-es Fukusima atomerőmű-baleset után döntött úgy, hogy 2022-ig fokozatosan leállítja atomerőműveit. A Merkel-kormányzat döntésével azonban úgy tűnik, egyedül marad az unióban. Az Európai Bizottság terve az, hogy megerősíti az uniós atomszektort. Az új mini atomerőművek építése pedig közös tagállami finanszírozásból valósulna meg – derül ki a bizottság egyik tervezetéből.
Az Európai Uniónak meg kell őriznie technológiai fölényét a nukleáris szektorban – áll a német lap kezére jutott stratégiai dokumentumban. A célja megvalósításához
a bizottság több új, kisebb atomerőmű építésére tett javaslatot a közeljövőben.
A mini atomerőművek abban különböznek a hasonló tudású nagyerőművektől, hogy nevükből adódóan sokkal kisebbek, és kevesebb energiát képesek termelni. Nagy előnyük azonban, hogy sokkal alacsonyabb a beruházási költségük, és hamarabb üzembe állíthatóak, így a megtérülési időszak is lerövidül.
A tervek szerint az első ilyen atomerőmű legkésőbb 2030-ban kezdene el termelni. A tervezetből az is kiderül, hogy az uniós atomipar fejlesztéséhez, a kutatásokhoz és az új mini atomerőművek építéséhez szorosabb tagállami együttműködésre lesz szükség.
A pénzügyi hátteret többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) biztosítaná.
A beruházások elbírálásában az Európai Beruházási Banknak (EIB) és a német pénzügyminisztériumnak is beleszólása lenne. Az alapot ugyanis az EIB-én belül hozták létre.
Az uniós atomprogram mögött két indokot sejt a Spiegelnek nyilatkozó iparági forrás. Az Európai Bizottság egyik célja, hogy
csökkentse az Európai Unió kitettségét az orosz gáztól.
A másik ok a decemberi párizsi klímacsúcson vállalt uniós kötelezettség. A klímaegyezményt aláírók vállalták, hogy energiapolitikájuk és üzleti tevékenységük a szén-diox-kibocsátás csökkentésére irányul, és aktív szerepet vállalnak a 2 Celsius-fokos küszöbérték megtartásában.
Az iparosodás óta mért globális átlaghőmérséklet jelenleg 0,86 Celsius-fokkal tér el a korábbiaktól, és tudományos becslések szerint 2100-ra elérhetjük a kritikus 2 Celsius-fokot is, ha nem lesznek megelőző lépések.
A német Zöldek párt élesen kritizálta az Európai Bizottság atomenergia politikáját. Szerintük az atomenergia rendkívül veszélyes, emiatt nem lenne szabad alternatívaként használni az elöregedő reaktorok cseréjére.
Életveszélyes és extrém drága beruházás, ami fölöslegesen terheli meg az adófizetők pénztárcáját”
– mondta Anton Hofreiter a párt elnöke. Az Atomstopp Oberösterreich környezetvédő szervezet is elítélte a bizottság kezdeményezését. „Nem sokkal a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulója és Fukushima után 5 évvel az Európai Bizottság javaslata számomra azt jelzi, hogy képtelen tanulni a múlt hibáiból, és inkább az atomlobbit védelmezi” – írta Roland Egger és Gabriele Schweiger közösen kiadott közleményében.
Az Európai Bizottság visszautasította a Spiegel értesüléseit. A bizottság szerint a német lap félreértelmezte a jelentést.
Az uniós szervezet nem egy decentralizált energiapolitikában gondolkodik,
hanem a kutatás-fejlesztésben szeretne szorosabb együttműködést a tagállamok között. Minden tagállamnak joga van megválasztani, milyen energihordozókkal akarja országa energiaigényét ellátni. A mini atomerőművek építési terveiről viszont nem árult el részleteket a bizottság szóvívője.
Az Európai Unió 14 tagállamában jelenleg 131 atomerőmű működik. Mind a 14 tagország új atomerőművek építésében gondolkodik.