A most 65 éves Jean-Claude Romand 1974-ben kezdte meg tanulmányait az orvosi egyetemen Lyonban. Már az első vizsgán megbukott, sosem próbálkozott újra. Később mégis azt hazudta a családjának, ismerőseinek, hogy sikeresen befejezte tanulmányait, és orvos lett belőle. Azt is mondta, hogy a WHO-nál kapott állást.
Valójában azonban mindennap, amikor azt mondta, dolgozni megy, a francia-svájci határhoz autózott, és néha meglátogatta a WHO nyilvános információs szolgálatát.
A férfi eladta a lakást, amit még a szülei vettek neki Lyonban, hogy legyen pénze.
Mikor mindet felélte, a barátaitól csalt ki pénzt azzal az indokkal, hogy majd ő befekteti nekik, mint ENSZ-munkatárs.
1980-ban megnősült, és 10 éven belül született két gyereke. Gyakran mondta a családjának, hogy a munkája miatt külföldi útra kell mennie, ilyenkor valójában az autópályák pihenőhelyein állt félre, majd ajándékokkal tért haza.
1992-ben az ismerősei azonban kezdték visszakérni a pénzüket. Az egyik barátja akkor kezdett gyanakodni, amikor nem találta a férfi nevét a WHO munkatársainak listájában.
1993-ban, mikor félt, hogy kiderül a csalás,
Romand egy sodrófával megölte a feleségét, majd agyonlőtte 7 éves kislányát és 5 éves kisfiát.
Még aznap elutazott a szüleihez, és őket is megölte, még a kutyájukkal is végzett. Ezután hazament, a családja holttesteivel együtt felgyújtotta a házat, majd altatót vett be.
A tűzoltók azonban még életben találtak rá a férfire, akit később őrizetbe vettek. A férfi a rendőröknek mindent bevallott, 1996-ban elítélték a gyilkosságok miatt.
2015-ben kérte először szabadlábra helyezését, most szabadult, 26 év börtön után – írja a BBC.
A szörnyű esetről később egyébként egy könyvet is írtak 2000-ben, amiből két évvel később film is készült, Az ellenfél címmel. Az eset egy másik filmet inspirált, a 2001-es Időbeosztást.