Észak-Korea korábban kilátásba helyezte az északi bázis bezárását, cserébe azoknak a szankcióknak az enyhítéséért, amelyeket ellene az Egyesült Államok korábban elrendelt. A tesztet egy olyan időpontban hajtották végre, amikor lejáróban van az Észak-Korea által a rakétakísérletek felfüggesztésére megszabott egyéves határidő.
A héten felszólították az Egyesült Államokat, hogy változtasson politikáján, amellyel egyoldalú nukleáris leszerelést követel Észak-Koreától. Kim Dzsongun észak-koreai vezető figyelmeztette tárgyalópartnerét, Donald Trump amerikai elnököt, hogy
Észak-Korea jövőre sajátosan "új útra" léphet.
A kijelentés azt az aggodalmat kelti, hogy a kelet-ázsiai ország visszatérhet a kísérleti atomrobbantásokhoz és a 2017 óta felfüggesztett hosszú távú rakétakísérletekhez.
Elemzők elmondták, hogy a fővárostól, Phenjantól 200 kilométerre északnyugatra fekvő Szohe kísérleti telepről ugyan
soha nem indítottak interkontinentális ballisztikus rakétát,
de a bázist használták már rakétahajtóművek tesztelésére. Rakétaszakértők úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea
most egy rakétahajtóművet próbált ki,
ami azonban nem tekinthető rakétaindításnak.
Észak-Korea számos sikertelen kísérlet után, 2012-ben sikeresen pályára állított egy műholdat, majd 2016-ban még egyet.
A Szohe kísérleti telep 200 kilométerre fekszik északnyugatra az észak-koreai fővárostól, Phenjantól és 70 kilométerre nyugatra a jongbjoni atomlétesítménytől, ahol egy 5 megawattos kísérleti könnyűvizes reaktor van.
A jongbjoni atomlétesítmény felszámolásának kérdése idén februárban szóba került Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető megbeszélésén a vietnami fővárosban, Hanoiban. Úgy tudni, hogy a találkozón az észak-koreai fél a létesítmény leszereléséért cserébe a kelet-ázsiai ország elleni amerikai szankciók enyhítését kérte. Az amerikai fél ugyanakkor nem ment bele az alkuba, mondván, hogy a létesítmény felszámolása nem lenne elegendő egy alkuhoz.