A NATO először mondta ki, hogy a délről érkező tömeges migráció biztonsági kihívást jelent, és a szövetségnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel
- mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai londoni NATO-csúcs után a közmédiának. Ez egyértelmű magyar diplomáciai siker, amiben hosszú évek kemény munkája van. Magyarország ugyanis az elsők között tett konkrét intézkedéseket a migráció ellen, és azóta is próbálja felhívni a bevándorlással együtt járó biztonsági veszélyekre a figyelmet.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Magyarország számára mindig is fontos volt, hogy a nyugati katonai szövetséghez tartozzon, ezért csatlakozott 1999-ben a NATO-hoz. Orbán Viktor nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a csatlakozási dokumentumot ő írhatta alá. Azt is kiemelte, hogy a NATO-tagság fontos identitási elem politikai közösségének is, hiszen
a keresztény nemzeti erők voltak, amelyek bevitték az országot a NATO-ba első kormányuk idején.
Az azóta eltelt időben új kihívások is megjelentek a világban.
Az egyik a tömeges migráció, és az annak nyomán fellépő biztonsági kockázatok, mint a terrorizmus -
tette hozzá a miniszterelnök.
Kifejtette: a NATO korábban elfogadta, hogy van egy ilyen fenyegetés, de nem sorolta a legfontosabb kihívások közé.
Ez most megváltozott
- emelte ki.
Orbán Viktor nagy fejlődésnek, komoly előrelépésnek nevezte, hogy a szövetség elismerte, a délről érkező tömeges migrációval a NATO-nak is foglalkoznia kell. Ebben sok évnyi komoly munkája van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, valamint a magyar külügynek is - közölte.
Azt mondta: közép-európai sikernek is tekinthető, hiszen mi szorgalmaztuk, hogy a NATO fordítsa figyelmét a migráció, és az azzal összefüggő terrorizmus felé. Ennek nyomán a szövetség több eszközt, több pénzt fog mozgósítani a migráció, és az annak nyomán fellépő terrorizmussal szemben - mondta a magyar kormányfő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is jelen volt a csúcstalálkozón. A miniszter a bevándorlással kapcsolatban elmondta,
az illegális migrációs folyamatok - különösen a Nyugat-Balkánon - nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is.
Az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis lehetőséget teremtenek a terrorszervezeteknek arra, hogy szélsőséges ideológiáikat az egész világon terjesszék, terroristáikkal együtt. Ezért is fontos, hogy a NATO nemcsak keletre, hanem délre is tekint - mondta.
Szijjártó Péter szerint a szervezetnek válaszolnia kell az új kihívásokra, amikhez új válaszokra és új eszközökre lesz szükség. Magyarország ezért további felajánlásokat tesz, biztosítandó, hogy a NATO a jövőben is erős tudjon maradni a terrorizmus elleni fellépésben.
Koszovóban jelenleg 395 magyar katona tevékenykedik, és ezt a létszámot Magyarország száz fővel kiegészíti, tehát
csaknem ötszáz magyar katona vesz majd részt a Nyugat-Balkánon a terrorellenes küzdelemben
- mondta. Emellett Afganisztánban újabb 80 katonával emeli a már ott lévő 110 fős kontingens létszámát, valamint hazánk a következő négy évben továbbra is évi félmillió dollárral fogja támogatni az ottani nemzetbiztonsági és védelmi erőket, hogy stabilizálni lehessen a biztonsági helyzetet a térségben.
Szijjártó Péter arról a döntésről is beszámolt, hogy a balti államokkal vállalt szolidaritás jegyében az a döntés született, hogy
2022-től a magyar Gripen harci gépek ismét részt vesznek a balti térség légtérvédelmében.
Az Egyesült Államok részéről napirenden tartott célt, miszerint a tagállamoknak a védelmi kiadásaikat a GDP-jük 2 százalékáig kell emelniük, Magyarország 2024-ig, ahogyan azt vállalta, teljesíteni is fogja. Ehhez kapcsolódik a második fontos cél, hogy ezeknek a védelmi kiadásoknak az ötödét kell fejlesztésre fordítaniuk, Magyarország ezt viszont már idén teljesítette: a védelmi kiadások 23,5 százalékát ugyanis a fejlesztési beruházások adják, egyértelműen a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programnak köszönhetően - tette hozzá.
A csúcstalálkozón a külgazdasági és külügyminiszter azt is világossá tette, hogy
a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogaikat.
Magyarország érdeke, hogy Ukrajna stabil, demokratikus és biztonságos ország legyen. Hiszen minél erősebb és stabilabb Ukrajna, annál jobb helyzetbe kerülhetnének a kárpátaljai magyarok - tette hozzá.
A miniszter azt is elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok jogait még Porosenko elnök alatt súlyosan megsértették, és az utóbbi időszakban rejtett módon, az ukrán titkosszolgálat bevetésével tovább nőtt rajtuk a nyomás.
Szijjártó Péter leszögezte: többször világossá tették az ukrán félnek, hogy Magyarországnak akkor lesz lehetősége feloldani a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják pontosan azokat a jogokat, amelyek az ukrán kisebbségi és nyelvhasználati törvény életbe lépése előtt megillette őket.
Nem kérünk semmi pluszt, nem kérünk többletjogokat a kárpátaljai magyaroknak, csak azokat, amelyekkel korábban rendelkeztek
- összegzett Szijjártó Péter, azt is megjegyezve, hogy egészen addig nem oldják fel a magyar vétót.
Szijjártó Péter tárgyalt a brit kormány vallásszabadságért felelős miniszterelnöki biztosával is. Rehman Chishtivel egyetértettek abban, hogy miután a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon - a vallásuk miatt üldözöttek nyolcvan százaléka keresztény -, különös figyelmet kell fordítani az üldözött keresztény közösségek támogatására.
Magyarország azt szorgalmazza, hogy a politikai korrektség és a képmutatás elhagyásával a nemzetközi közösség végre világosan beszéljen a keresztény közösségeket érő támadásokról, ne hagyja őket következmények nélkül, és álljon ki az üldözött keresztények mellett. Magyarország eddig negyvenmillió dollárt költött a közel-keleti és az afrikai keresztény közösségek támogatására, ami miatt egyértelmű megbecsülés övezi a nemzetközi közéletben - mondta a tárcavezető.
Hazánk éppen november végén rendezett egy rendkívül sikeres nemzetközi konferenciát a keresztényüldözésről, amin a brit kormány képviseletében részt vett Iain Lindsay nagykövet is. Bővebben itt írtunk a rendezvényről.
Boris Johnson brit miniszterelnök, egyben a csúcstalálkozó házigazdája, arról beszélt, hogy az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig,
amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.
Ezt az alapvető fontosságú elvet rögzíti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye, amely kimondja, hogy ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kel.
Szijjártó Péterhez hasonlóan Boris Johnson is az új kihívások jelentette veszélyekre hívta fel a figyelmet, mint mondta: a NATO-nak nem szabad visszariadnia az új realitások megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy hatodik éve folyamatosan növekednek a szervezet védelmi kiadásai, az európai NATO-tagországok és Kanada ebben az időszakban 130 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat.
Döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat - a főtitkár szerint ez példátlan.
A londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről is. A szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szervezet készültségi kezdeményezésének teljesítése jegyében
Stoltenberg szerint tartalmas megbeszélést folytattak a tagországok vezetői Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről is. A NATO elkötelezett az erőteljes elrettentő és védelmi kapacitások fenntartása mellett, ugyanakkor nyitott az Oroszországgal folytatandó érdemi párbeszédre.
Első ízben szóba került Kína felemelkedése is. A találkozón egyetértés született arról, hogy ezt a jelenséget a NATO-nak szövetségi szinten kell kezelnie, és arról is, hogy Kínát ösztönözni kell a részvételre a különböző fegyverzetellenőrzési mechanizmusokban.
Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik. Mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepítettek, amelyekkel megsértették volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.