A Néphatalmi Nemzetgyűlés, azaz a havannai parlament külön ebből a célból összehívott rendkívüli ülését Raúl Castro korábbi államfő, jelenlegi pártfőtitkár és Miguel Díaz-Canel jelenlegi elnök vezette. Az ülés kezdetét 21 díszlövés jelezte Havannában és a keleti nagyvárosban, Santiago de Cubában.
A külföldi sajtót nem engedték be az eseményre, amelyről az állami televízió csak két órával később adott beszámolót.
Az április 10-i időpont nem véletlen, mivel 1869-ben ezen a napon hirdették ki a függetlenségi mozgalom tagjai az akkor még spanyol gyarmat első alkotmányát.
Az új alkotmány a mi akaratunk, csak neki és Kubának tartozunk hűséggel
- idéztek helyi hírportálok Díaz-Canel elnök beszédéből.
Raúl Castro a felszólalásában az Egyesült Államok növekvő ellenségességére utalva kijelentette:
Nem mondunk le egyetlen elvünkről sem, visszautasítjuk a zsarolás minden formáját, a gazdasági háború fokozását és a blokád erősödését.
Venezuelával kapcsolatban azt mondta, hogy Kuba soha sem adja fel a szolidaritását baloldali szövetségesével, és nem enged az amerikai nyomásnak, hogy szüntesse be Venezuela segítését.
Beszédének egy később ismertetett részletében a vezető arra intette a kubaiakat, hogy a gazdaságban készüljenek fel a legrosszabbra az amerikai gazdasági-pénzügyi zárlat szorosabbá válása és Kuba fizetési nehézségei miatt.
Raúl Castro arra kérte a lakosságot, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit a termelés növelésére, különösen az élelmiszeripar területén, sajátítson el takarékossági szokásokat, optimalizálja az energiafelhasználást, és előzze meg az üzemanyaglopásokat.
Raúl Castro ugyanakkor a gyűlésen bejelentette, hogy új választási törvényen dolgoznak, és hogy
az országnak még az év vége előtt külön miniszterelnöke is lesz.
Jelenleg elnöki rendszer van érvényben Kubában, vagyis az államfő egyben a minisztertanács elnöke is.
A 229 cikkelyből, két különleges és 13 átmeneti rendelkezésből álló alapokmány korlátozottan, de elismeri az utóbbi években végrehajtott piacgazdasági reformokat, köztük a magántulajdon jogát, anélkül, hogy lemondana a szocializmusról és az egypártrendszerről.
A több változatban előkészített, széles körű társadalmi egyeztetésen megvitatott új alkotmány elfogadásáról idén februárban népszavazás döntött, 86,85 százalékos támogatottsággal. Ezen a voksoláson az ország történetében először vehettek részt a külföldön élő kubaiak. Az alapokmány pár nap múlva lép hatályba, amikor megjelenik a hivatalos közlönyben.