A várhatóan 2021 elejétől, luxemburgi székhellyel működő Európai Ügyészség (EPPO) vezetőjét az EU társjogalkotó szervei – a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament – közös megegyezéssel hét évre nevezik ki.
Emiatt nem egyértelmű a helyzet, ugyanis a tagországok nagyköveteinek korábbi titkos szavazását az igen tapasztalt, három nyelven beszélő Jean-Francois Bohnert francia ügyész nyerte 50 ponttal, Laura Codruţa Kövesi 29 pontot ért el, holtversenyben a német Andres Ritterrel.
Szakértők szerint a verseny így Kövesi és Bohnert között fog eldőlni.
A tisztségre egyértelműen a rovott múltú és az európai igazságszolgáltatási tapasztalatokkal nem rendelkező Kövesi az esélyesebb, mert csütörtökön az EP házbizottsága, az Elnökök Értekezlete Brüsszelben eldöntötte, hogy a
volt román főügyészt jelöli az európai főügyészi tisztségre.
Az Elnökök Konferenciája tegnap döntött arról is, hogy három európai parlamenti képviselőből álló csapat folytatja majd a tárgyalásokat az Európai Unió Tanácsával az EPPO vezetőjének a kinevezéséről – közölte Facebook-oldalán Marin-Jean Marinescu, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) EP-képviselője, aki az Európai Néppárt képviseletében részt vett az Elnökök Konferenciájának ülésén.
Az EP tárgyalócsoportját a következők alkotják:
az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnöke, a brit állampolgárságú Claude Moraes (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság (CONT) elnöke, a német Ingeborg Grässle (Európai Néppárt), valamint a LIBE Bizottság alelnöke, a Magyarországot elítélő Soros-Sargentini jelentés összeállítója, a holland Judith Sargentini (Európai Zöldek).
A román G4Media.ro, magát függetlenként meghatározó hírportál információi alapján Grässle és Sargentini Kövesit támogatják, míg Moraes álláspontja ebben nem egyértelmű.
A tárgyalócsoport
mindhárom tagja olyan személy, aki teljes mértékben kiszolgálja a brüsszeli liberális elitet, és nem mellesleg valamennyien bevándorláspártiak, illetve határozottan ellenzik a közép-kelet-európai tagállamok egyenlőségét az Európai Unión belül.
Ingeborg Grässle 2016 augusztusában azt nyilatkozta, hogy
meg kellene vonni az EU-s forrásokat azon tagállamoktól, amelyek nem hajlandóak átvenni a migránsokat.
Grässle 2018 márciusában azt mondta: amennyiben Magyarország nem csatlakozik a tagállamok szuverenitását egyértelműen megsértő Európai Ügyészséghez, akkor függesszék fel a szavazati jogát.
Ezt a kijelentését ugyanakkor a magyar országgyűlési választási kampányba az ellenzék oldalán való nyílt beavatkozásként kell értelmezni,
így nem vehető komolyan.
A CONT bizottság elnöke szintén ekkor javasolta hazánkkal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását.
2019. február 24-én Grässle a Stuttgarter Nachrichten című német lapnak adott interjút, amiben – többek között – kijelentette, hogy a Fideszt ki kellene zárni a Népppártból.
A LIBE Bizottság elnöke, Claude Moraes már 2011 óta támadja Orbán Viktort és az általa vezetett kormányt.
A politikus egyébként a brit Munkáspárt képviselője, amelynek több tagját is antiszemitizmussal vádolták.
Jemenben született, és indiai származású. 1999 óta tagja az Európai Parlamentnek, és azóta folyamatosan azzal büszkélkedik, hogy ő az első ázsiai EP-képviselő.
Először még
a médiatörvény miatt indított támadást Magyarország ellen.
2018 szeptemberében pedig azt mondta:
úgy kell alakítani az európai jogszabályokat, hogy ne lehessen bűnelkövetőként kezelni a migránsokat segítő álcivil szerveteket.
Tavaly novemberben azt javasolta Moraes, hogy az európai adófizetők által befizetett forrásokból pénzeljék a bevándorláspárti álcivil szervezeteket.
Ez beavatkozásként is értelmezhető az EP-választási kampányba.
Természetesen ő is szorgalmazta a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását hazánk ellen.
A Magyarországot elítélő Soros-Sargentini jelentést összeállító Judith Sargentinit szerintem nem kell bemutatni az olvasóknak.
Az viszont nem világos, hogyan lehet tagja ő az EP tárgyalócsoportjának, hiszen, noha a LIBE Bizottság alelnöke, de
nem rendelkezik jogi diplomával.
Az önéletrajza alapján ugyanis történelmet hallgatott az Amszterdami Egyetemen.
Közben a román kormány határozottan tiltakozik Kövesi kinevezése ellen, az általa elkövetett visszaélésekre és a titkosszolgálatokkal való együttműködésére hivatkozva, amik miatt Klaus Ioannis államfő az Alkotmánybíróság döntésének engedelmeskedve leváltotta őt a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) éléről 2018 júliusában.
Viorica Dăncilă miniszterelnök a România TV-nek adott csütörtök esti interjújában kiemelte, hogy
se neki, se a kormánya tagjainak nincs személyes problémája Kövesivel, de – véleménye alapján – tisztázni kell a Kövesivel kapcsolatban felmerült vádakat.
Ahogy azt az Origo elsőként a magyarországi sajtóban megírta,
a DNA volt vezetőjének a neve 18 bűnügyi aktában szerepel.
A Maszol.ro információi alapján tegnap azonban
egy újabb ügyben is kihallgatta – gyanúsítottként – Kövesit a romániai bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló ügyészség (SIIJ).
Ezt maga a gyanúsított jelentette be Bukarestben több mint öt órán át tartó kihallgatását követően.
Kövesit abban az ügyben idézte be csütörtökön a SIIJ, amelyben hivatali visszaéléssel, 200 ezer eurós vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják egy Sebastian Ghiţă volt parlamenti képviselő által tavaly decemberben benyújtott feljelentés alapján.
A volt DNA-főügyész azt állítja, ebben a dossziéban nem volt lehetősége nyilatkozatot adni, majd amikor távozni készült, közölték vele, hogy egy másik ügyben is eljárás indult ellene, de nem részletezte a dolgokat.
Ügyészségi források szerint
Kövesit jogtalan megtorlásban való bűnrészességgel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják
abban az ügyben, amelyben a DNA ploieşti ügyosztályának két volt ügyésze, Lucian Onea és Mircea Negulescu ellen folyik eljárás.
Kövesi egyébként ebben az ügyben is ártatlannak vallja magát, a SIIJ épülete előtt megjelent támogatóinak és újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az ellene indított eljárások az európai főügyészi kinevezése megakadályozását célzó lejáratási kampány részei.
Kövesi ügyében Adina Florea, a SIIJ főügyészhelyettese jár el, akit Tudorel Toader igazságügyi miniszter kétszer is utódjaként jelölt a DNA élére,
de Klaus Johannis államfő következetesen megtagadta kinevezését.
A volt korrupcióellenes főügyész emiatt elfogultsági óvást terjesztett be Florea, illetve az eljárást felügyelő SIIJ-főügyész ellen, de kifogásait elutasították.
Adina Florea egyébként a constanțai Fellebbviteli Bíróság ügyésze is.
A mai napon a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (a legfelsőbb bíróság romániai megfelelője, Magyarországon Kúria) mellett működő ügyészég (PICCJ) bejelentette, hogy a SIIJ feljelentése nyomán
hivatalosan is megindult az eljárás Kövesi ellen jogtalan megtorlásban való bűnrészesség és bűnszövetkezetben való részvétel miatt
– közölte az Agerpres román hírügynökség.
A magyarországi balliberális fake news média természetesen nem számolt be a Kövesi legújabb beidézéséről, és az ellene indult eljárásról sem,
hiszen végig mellette kampányoltak, a gyanúsítottként való kihallgatása pedig rontaná a megítélését a táborukon belül.
Nemcsak a bevándorláspárti brüsszeli erők, élükön az európai szocialisták csúcsjelöltjével, Frans Timmermansszal, és a liberálisok EP-frakcióvezetőjével, Guy Verhofstadttal támogatják aktívan Kövesi főügyésszé való kinevezését, hanem az amerikaiak is.
A Harvard Egyetem jogi kara ugyanis beválasztotta Laura Codruța Kövesit a közé a 21 nő közé,
akik szerintük a világon jelenleg a leginkább befolyással vannak az igazságszolgáltatás és jog terén történő változásokra – írja a legbefolyásosabb jobbközép román napilap, az Adevărul.
A listát a nemzetközi nőnap apropóján állították össze. Kövesit olyan fiatal és befolyásos politikusok, jogászok és professzorok mellé helyezték fel erre a listára, mint
az Izrael-ellenes, bevándorláspárti amerikai kongresszusi képviselő, a demokrata Alexandria Ocasio-Cortez.
A globális balliberális média nagy sztárja, a Puerto Ricó-i származású Ocasio-Cortez – Sargentinihez hasonlóan – nem rendelkezik jogi diplomával, az önéletrajza alapján nemzetközi tanulmányokat és közgazdaságtant hallgatott a Bostoni Egyetemen.
A Harvard listáján szerepel még Sarah Leah Whitson neve is, aki a Human Rights Watch nevű bevándorláspárti, Soros György által finanszírozott álcivil szervezet igazgatója.
A sorosista szervezetek tehát globális szinten is minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy Kövesi legyen az Európai Ügyészség vezetője,
hiszen így frontális támadást indíthatnak azon közép-kelet-európai tagállamokkal szemben, amelyek nem hajlandóak végrehajtani Brüsszel diktátumait, legyen szó a bevándorlásról, az igazságügyről vagy a gazdasági együttműködés kérdéseiről.