Soros György lobbistái brüsszeli pénzekből támadnák Európa nemzeti kormányait

Shipwrecked migrants disembark from a rescue vessel as they arrive in the Italian port of Augusta in Sicily on April 16, 2015. As many as 41 migrants drowned after a small boat carrying refugees sank in the Mediterranean, Italian media said, days after 400 were lost in another shipwreck. Four survivors told Italian police and humanitarian organisations that their inflatable vessel sank not long after leaving the coast of Libya for Europe with 45 people on board. AFP PHOTO / GIOVANNI ISOLINO (Photo by GIOVANNI ISOLINO / AFP)

Magyarország szempontjából alapvetően sikerrel zárult az Európai Tanács rendkívüli ülése, amely az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetését tárgyalta, hiszen – a nemzetközi baloldal nyomása ellenére – kikerült a tervezetből a pénzügyi források politikai feltételekhez kötése. Aggasztó fejlemény ugyanakkor, hogy az EU az elkövetkezendő hét évben 841 millió eurót kíván fordítani a „Jogérvényesülés, jogok és értékek" programra, melynek keretében a politikai befolyásszerzésre és a nemzetállami keretek gyengítésére törekvő NGO-k is számottevő anyagi támogatáshoz juthatnak - mutat rá a Századvég legújabb elemzésében. Ezen fejleményeket figyelembe véve célszerű áttekinteni az említett lobbiszervezetek uniós finanszírozásának hátterét.

A többnyire Soros György amerikai milliárdoshoz köthető – magukat jogvédőnek tituláló, ám valójában politikai érdekérvényesítő tevékenységet folytató – szervezetek finanszírozásához való hozzájárulás az európai adófizetők pénzéből nem tekinthető új keletű jelenségnek. A 2014-től 2020-ig terjedő időszakban a „Jogok, egyenlőség és polgárság" program keretösszege több mint 439 millió euró, míg a „Jogérvényesülés" programé 377,6 millió euró volt. Mindkét projekt lehetővé tette bizonyos NGO-k támogatását is. Közismert tény, hogy a szóban forgó nem kormányzati szervezetek az elmúlt években a jogállamiság fogalmát kiüresítve és egyfajta politikai fegyverként alkalmazva próbáltak nyomást gyakorolni leginkább hazánk, valamint Lengyelország jobboldali kormányára.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Soros-közeli lobbista formációk valódi célja nem az alapvető jogok és a demokratikus jogállam alappilléreinek védelme, hanem a nyílt társadalom határokat nem ismerő víziójával egyet nem értő kormányzatok eltávolítása, és az eszméikhez közelebb álló balliberális politikai erők hatalomra segítése.

Soros György Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A 2021-2027-es költségvetési ciklusra vonatkozóan a Bizottság már 2018 májusában javaslatot tett – a jelenleg futó támogatási programok reformjaként értelmezhető – Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap létrehozatalára. A brüsszeli testület eredeti tervei szerint az alap költségvetése 947 millió euró lett volna, amelyből 642 millió eurót a „Jogok és Értékek", 305 millió eurót a „Jogérvényesülés" programra szántak volna. Az előbbi projekt többek között a nem kormányzati szervezeteknek nyújtana pénzügyi forrásokat a „demokratikusabb Unió kialakításában való aktív részvételt ösztönző és elősegítő tevékenységekre", valamint a „jogokkal és értékekkel kapcsolatos ismeretekre." Fennáll a veszélye annak, hogy erre a homályosan megfogalmazott, látszólag nemes célkitűzésekre hivatkozva

a nemzetközi lobbiszervezetek a következő 7 éves időszakban is arra fognak törekedni, hogy az európai közvéleményt az illegális bevándorlást ösztönző és a társadalmi rend gyökeres megváltoztatására irányuló politikai koncepciójuk mellé állítsák, méghozzá európai uniós anyagi források felhasználásával.

Timmermans leleplező mondatai

Ezt a feltételezést alátámasztja egyrészt az amerikai tőzsdespekuláns brüsszeli szövetségese, a Bizottság jelenlegi alelnöke, Věra Jourová 2017-es álláspontja, miszerint „az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében". Értelemszerűen ennek tükrében célszerű értékelni a biztos – első látásra semlegesnek tűnő, ám mögöttes politikai tartalommal rendelkező – szavait a Bizottság említett javaslatáról: „a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet töltenek be a „jogok és az európai értékek előmozdítása, megerősítése és védelme" tekintetében. Másfelől a brüsszeli testület jelenlegi ügyvezető alelnöke, az európai szocialisták egykori csúcsjelöltje, Frans Timmermans már 2015-ben kifejtette, hogy

a társadalmak a világon mindenhol sokszínűvé fognak válni a jövőben – ez a világ jövője. Így (a közép-európai országoknak) majd hozzá kell ehhez szokni.

Migránsok Szicília partjainál Forrás: AFP/Giovanni Isolino

Fontos kiemelni továbbá, hogy az Európai Parlament a „Jogok és Értékek" programra a Bizottság által előirányzott 642 millió eurót is kevesellte, ezért a 2019. január 17-én tartott ülésén – a LIBE-bizottság kezdeményezésére – arra tett javaslatot, hogy a szóban forgó támogatást emeljék fel 1,834 milliárd euróra. Ugyan az Európai Tanács (a jogérvényesülési programmal együttesen) a korábban említett 841 millió eurós összeget különítené el a projektre, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lesz a jogalkotási eljárás lezárásához. Valószínűsíthető, hogy

a Soros György kegyeit kereső európai baloldali erők nem fogják szó nélkül hagyni a nemzetközi NGO-hálózat által is igénybe vehető pénzügyi keret „lefaragását".

A baloldal támadása Magyarország ellen

Tovább árnyalja a képet, hogy az amerikai üzletemberhez köthető érdekcsoportok a korábbiakban is megtalálták szövetségeseiket az európai parlamenti képviselők soraiban. A momentumos Cseh Katalin az EP júliusi plenáris ülésén közvetlen uniós források juttatására tett javaslatot e szervezetek számára, 2019-ben pedig az Egyesült Államok Kongresszusának küldött tájékoztató anyagot, amelyben – többek között – a hazai civil szervezetek „ellehetetlenítéséről" értekezett. Párttársa, Donáth Anna a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar jogszabályt kritizálta, míg a DK-s Dobrev Klára ugyanezen törvény kapcsán a civilek „üldözését" vizionálta.

Forrás: AFP/Ferenc Isza

Mindezek alapján előrevetíthető, hogy a hagyományos értékek és Európa keresztény arculata mellett kiálló, valamint a nyílt társadalom eszméjét elutasító nemzetállamok az elkövetkezendő években is ki lesznek téve a külföldi érdekeket képviselő lobbierők és brüsszeli pártfogóik sorozatos – politikai indíttatású – támadásainak.

NGO-radar

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k (non-governmental organizations; nem kormányzati szervezetek), például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.