Várhelyi Olivér: Hitelesebb és megbízhatóbb uniós bővítési politika kell

VÁRHELYI Olivér
Brüsszel, 2020. február 5. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Vágólapra másolva!
Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával - mondta Várhelyi Olivér. Az EU magyar bővítés biztosa bejelentette azt is, hogy a májusban Zágrábban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként a régióra vonatkozó gazdasági és beruházásfejlesztési tervet fog előterjeszteni.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság az uniós csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá és politikailag megalapozottabbá kívánja tenni az eljárást - közölte Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben. Elmondta, hogy

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Várhelyi Olivér azt is mondta:

Bejelentette azt is, hogy a májusban Zágrábban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként a régióra vonatkozó gazdasági és beruházásfejlesztési tervet fog előterjeszteni.

Középpontban a hitelesség

Kiemelte,

"A hitelesség megerősítéséhez még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az alapvető reformokra, mindenekelőtt a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatás terén, valamint a tagjelölt államok gazdaságára" - fogalmazott.

A magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd lehetőségeinek bővítése érdekében az uniós bizottság az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozók rendszeres megrendezését és a miniszteri szintű kapcsolattartás intenzívebbé tételét javasolja. Várhelyi Olivér hozzátette,

A javaslat szerint az uniós bizottság egyértelműbben meg fogja határozni, mit vár az egyes bővítésre váró országoktól a folyamat különböző szakaszaiban, a kiszámíthatóság érdekében a kritériumrendszeren a folyamat ideje alatt nem változtat.

Világos öszönzők kellenek

Pontosabban meg fogja határozni, milyen feltételeket kell teljesíteniük a továbblépéshez, valamint a polgárok érdekeit közvetlenül szolgáló, világos és kézzelfogható ösztönzőket biztosít majd. Ilyen ösztönző lehet például a gyorsított integráció és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett az egyes uniós szakpolitikákba, uniós piacokra és uniós programokba való fokozatos belépés, továbbá a finanszírozás és a beruházások növelése.

közölte.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a bizottság intézkedéseket javasol, amelyekkel szankcionálható a reformok végrehajtása vagy a csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítése során esetleg tapasztalt súlyos vagy elhúzódó stagnálás, illetve visszalépés. A tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetni lehetne, vagy a legsúlyosabb esetekben akár teljes egészében fel is lehetne függeszteni, illetve lehetőség lenne már lezárt fejezeteket újból megnyitni.

Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, és megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, még a május 6-án kezdődő zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót megelőzően - tette hozzá Várhelyi Olivér. Erről ugyanis, akárcsak új tagállamok felvételéről, jelenleg is a tagállamokat tömörítő tanács dönt, és csakis egyhangú döntéssel határozhat, vagyis minden tagállamnak vétójoga van.

Gál Kinga és Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP-) képviselők a tervezet EP-bizottsági bemutatását követően reményüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy azáltal új lendületet kaphat a nyugat-balkáni bővítés.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Gál Kinga kiemelte:

a javaslat bizonyítja, hogy a magyar biztos mindent megtesz, hogy áthidalja a bővítéssel kapcsolatos aggályokat, és hidat építsen a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató, illetve az ezzel szemben szkeptikus tagállamok között.


Deli Andor nyilvánvalónak nevezte, hogy

az Európai Bizottság elkötelezett a nyugat-balkáni bővítése mellett.

"Most a bővítés folytatásával kritikus tagállamok térfelén pattog a labda. Remélhetőleg azok is elégedettek lesznek az új módszertannal, így mielőbb megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával" - közölte.

Hozzátette, így remélhetőleg Szerbia és Montenegró csatlakozási tárgyalásai is felgyorsulnak, és "a két élen járó balkáni állam már az Európai Unió kapuján fog kopogtatni 2024-ben".

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!