Hollandia az elmúlt hetekben rohamtempóban került a globális statisztika alapján a koronavírussal fertőzött nemzetek listájának élére.
Április 4-éről 5-ére virradóan a Holland Közegészségügyi Intézet bejelentette, 1224-gyel emelkedett a megerősített fertőzöttek száma, meghaladva ezzel a 18 ezer főt, míg a járványban meghaltaké 115-tel 1766 főre nőtt,
amellyel Hollandia az ötödik legmagasabb mortalitási számmal rendelkező európai ország lett.
Mindeközben a holland kormány az úgynevezett intelligens megközelítést alkalmazza a koronavírus-járvány megfékezésével szemben. Vajon Sargentini és Timmermans hazájában ismét azt gondolják, ők találták fel a kanálban a mélyedést?
Ami biztos, hogy a holland kormány nem a védelmi intézkedésekben hisz a rendkívüli egészségügyi feladat megoldásaként, egy ideig ugyanis a britek és svédek által is preferált nyájimmunitás elvét követte.
Ezen elv szerint a holland politikai és egészségügyi vezetőség hagyja, hogy a lakosság koronavírus által kevésbé veszélyeztetett korosztályának tagjai mihamarabb elkapják a kórt, így megóvva azokat, akikre valóban veszélyt jelent.
Meg is lett a következménye:
Hollandiában február 27-én regisztrálták az első koronavírusos beteget, aki Észak-Olaszországból tért haza. Alig egy héttel később a fertőzöttek száma meghaladta a százat, majd március 6-án meghalt a járvány első áldozata is az országban, egy 86 éves férfi, a kiemelten veszélyeztetett korosztályból. Ezek szerint mégsem járt sikerrel az elképzelés, sőt mondhatnánk úgyis, hogy gyenge lábakon állt, mint a hollandok még egy hónappal ezelőtt regnáló egészségügyi minisztere.
Az 56 éves Bruno Bruins 2017 októbere óta állt a Rutte kormány egészségügyi tárcájának élén, azonban március 18-án elájult, és összeesett egy parlamenti vitán. Rosszulléte kapcsán túlzott kimerültségre hivatkozott az elmúlt hetek rendkívül megterhelő munkája miatt, amelyet a holland kormány koronavírus elleni küzdelemért való felelőseként végzett. Rá egy napra lemondott tisztségéről.
A rendkívül megterhelő semmittevés eredményeképp Hollandiában addigra átlagosan napi 500-zal emelkedett a koronavírussal megfertőződött betegek száma, és csaknem 100 halottjuk volt.
A nyájimmunitás elvének ellentmondva akkor mind 63 és 95 év közötti személy volt.
Miután a holland kormányt sorra érték a járványügyi szakemberek jogos kritikái, áttértek a koronavírus-járvánnyal szembeni intelligens eljárásra, illetve elzárásra. E szerint azok a vállalkozások, amelyek közvetlen érintkezésre alapuló szolgáltatást nyújtanak, bezártak, ahogy a kávézók, bárok és éttermek, valamint oktatási intézmények is.
A méltán híres holland virágüzletek, pékségek, trafikok és delikátüzletek továbbra is nyitva tarthatnak, ám biztosítaniuk kell, hogy betérő vásárlóik egymástól tartsák a másfél méteres távolságot.
Az embereknek pedig intelligens módon csupán társadalmi távolságtartást tanácsolnak, vagyis, hogy lakó- vagy tartózkodási helyüket csak munkaügyi, vagy létszükségleti szempontból hagyják el, netalántán, ha friss levegőt kívánnának szívni.
Vagyis Hollandiát „felnőtt országként", a holland állampolgárokat „felnőttként, nem pedig szófogadatlan gyerekként" kezelik – ahogy Mark Rutte, holland kormányfő fogalmazott. Ennek ellentmondóan a holland rendőrség tavaly ősz óta intelligens kamerákat kényszerül bevetni annak érdekében, hogy növelje a közúti biztonságot, hiszen a halálos esetek számának ugrásszerű emelkedése következtében a holland lakosság nem bizonyult elég felnőttnek ahhoz, hogy önkontrolt gyakorolva mellőzze a telefon, és más eszközök használatát vezetés közben. Ezek alapján megkérdőjelezhető, mennyire intelligens hozzáállás azt feltételezni, hogy hívogató tavaszi időben a holland kormány jóhiszemű tanácsára a lakosok nem mozdulnak ki a szabadba világjárvány idején.
És mindez a holland kormány koronavírussal szemben gyakorolt „maximális kontrollja" – tette hozzá Rutte. Azaz a holland kormány részéről nem várhatóak a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére irányuló további intézkedések, holott
Hollandia is szerepel azon kilenc európai ország között, amelyek vezető egyetemi kórházai közös közleményben figyelmeztetettek, hogy az országos helyzet olyannyira súlyos, hogy a kórházak két héten belül kifogynak a szakképzett dolgozókból, valamint azokból az alapvető gyógyszerekből és felszerelésekből, amelyek az intenzív osztályon ápolt COVID-19-betegek kezeléséhez elengedhetetlenek.
A hollandok tétlenségüket összességében azzal indokolják, hogy ezáltal csökkentik a gazdasági, társadalmi és pszichológiai hatásokat, így egy nap majd könnyebben vissza tudnak térni a mindennapi élet régi kerékvágásába.
Csakhogy abból gyakorlatilag ki sem léptek, így félő, hogy beigazolódik a holland közmondás, miszerint valamelyik nap, az semelyik nap lesz...