Bombázó denevérek, tyúkkal fűtött akna és minden tehén réme

Vágólapra másolva!
A történelem előtti időkben nem volt rossz fegyver: a bunkósbot, a lándzsa, a kard, az íj tökéletesen alkalmas volt a feladat ellátására. A fegyverek, ugyanúgy, mint az ember használati tárgyai és eszközei, fokozatosan fejlődtek. Az ipari forradalom hozta el azt az időszakot, amikor technológiai ugrások is megjelentek a fejlesztésekben. És itt kezdődtek a bajok, mert a hasznos újítások mellett megjelentek a katasztrofális ötletek is. Ezekből szemezgettünk. 
Vágólapra másolva!

Denevérbombázó - az amerikai kamikáze

A második világháborúban a japán támadás Pearl Harbor ellen 1942 decemberében aktivizálta az amerikaiakat. Sokan önként jelentkeztek a hadseregbe, mások új fegyvereken törték a fejüket, hogy bosszút álljanak a japánokon. Az utóbbi csoportba tartozott egy fogorvos, Lytle Adams is, aki alig egy hónappal a bombázás után bemutathatta a koncepcióját a Fehér Házban.

Adams csodafegyvere a mexikói szelindekdenevér volt.

Illetve, lett volna.

Forrás: arizonahighways.com

Adams fantazmagóriája az volt, hogy a Texasban és a Középnyugaton ingyenesen rendelkezésre álló

szelindekdenevérek százmillióit kell kamikázeként felhasználni Japán bombázásához.

A feltalálónak nem voltak morális vagy környezetvédelmi szempontjai. Mint írta az elnöknek,

Az amerikai elnöknek annyira megtetszett ez a biológiai fegyverterv, hogy még arra is rávette Adamst, hagyja ott az orvosi praxisát és dolgozzon a légierőnek.

Forrás: Wikipedia

1943-ra Louis Fieser, a napalm feltalálója megtervezte az egy unciás – kb. 29 dekás – robbanótölteteket, amelyeket a hibernált állapotban levő denevérekre erősítettek.

Az állatokat egy nagy tartályba helyezték el, és ez a tartályt tervezték ejtőernyővel ledobni Japán felett.

A terv szerint a denevérek a tartály kinyílása után kirepülnek, és mivel menedéket akarnak keresni, majd elbújnak a japán városok háztetőiben, az ereszcsatornákban, padlásokon, és pincékben. Ekkor az időzítőszerkezetek egyszerre beindítják a sok ezer kis bombát, és az egész város leég.

Forrás: Wikipedia

A projekt akkor bukott meg, amikor a denevérbombázók 1943. május 15-én

véletlenül kiszabadultak az amerikai légierő carlsbadi repülőterén, és felrobbantották az üzemanyagtartályokat.

A légierő lepasszolta a tervet a haditengerészetnek, az pedig továbbdobta a tengerészgyalogságnak. Az atombomba végül biztatóbbnak ígérkezett, mint a denevérbomázók. Az amerikai kormány mai árfolyamon 20 millió dollárt, vagyis 6 milliárd forintot költött erre a kudarcra.

Az angol Blue Peacock atomakna - a tyúkfűtésű tömegpusztító fegyver

Az abszurd fegyverek mezőnyében egészen biztosan dobogós lehet a hidegháborús paranoia egyik csúcsterméke, a brit Blue Peacock nevű szörnyszülött. Ezeket a fegyvereket Nyugat-Németországban ásták volna a földbe az 1950-es években, egy szovjet invázió ellen.

A jó előre elrejtett atomaknák szerepe a megszállás utáni pusztítás lett volna. Nemcsak a Vörös Hadsereg épp ott állomásozó egységeit robbantották volna fel, de a radioaktivitással megakadályozták volna nagy területek használhatóságát is.

Forrás: businessinsider.com

A 10 kilotonnás atomaknákat, amelyek

a hirosimai bomba harmadának feleltek meg,

egy nagy konténerben helyezték volna a föld alá. A brit tudósok az atomakna elektronikus berendezéseinek fűtését nem tudták megoldani. Ezeket ugyanis egy bizonyos állandó hőmérséklet felett kellett tartani, de az 50-es években még nem léteztek erre alkalmas akkumulátorok. Erre jött a biológiai megoldás,

a tyúk.

Forrás: ripleys.com

Az atomakna tervezői arra jutottak, hogy az egyetlen tudományos megoldás, ha

a tömegpusztító fegyvereket tyúkok testmelegével és széklethőjével fűtik.

A földbe ásandó konténerekbe ezért több ezer csirkét kellet volna elhelyezni, amelyeket a sok hónapra feltöltött automata etető és itató szolgált volna ki.

A föld alá telepített atomfegyver és baromfiudvar kombinációját sokáig véresen komolyan vették,

míg nem győzött a józan ész: a brit hadvezetés arra jutott, hogy az egész ötlet úgy butaság, ahogy van.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!