Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fájdalmas látni Biden motyogását a beszédében, amelyből egy dolog nyilvánvalóvá válik: még mindig nem érti. Nem arról van szó, hogy az amerikaiak kivonultak, hanem inkább arról, hogy sietve távoztak
- írta egy Twitter-bejegyzésben Saad Mohseni, afgán-ausztrál médiabefektető, aki 2001-ben tért vissza Afganisztánba. Ez jól mutatja azt a hangulatot, ami az amerikaiak távozása után kialakult.
Afgán kormánytisztviselők és katonák szerint
az amerikai csapatok sok esetben úgy hagyták el a támaszpontokat, hogy el sem magyarázták az afgán hadseregnek, szövetségeseiknek, miként kell működtetni a védelmi felszereléseket.
Szaláhuddín Rabbáni, a Dzsamíjat-e-Iszlámi nevű párt vezetője Asraf Gáni "gyalázatos és szégyenteljes" menekülésének módját az amerikai csapatkivonáshoz hasonlította.
Joe Biden július 8-án még arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonulása jól megalapozott terv szerint halad majd. Számos geopolitikai szakértő már akkor is felvázolta annak veszélyét, hogy amint az amerikai katonák elhagyják az ország területét, megindulhat a tálib területfoglalás. Az elnök egy újságírói kérdésre akkor azt válaszolta, hogy ez nem történhet meg, hiszen egy 300 ezer katonából álló, jól felfegyverzett afgán hadsereget hagynak maguk mögött, amelyek légierővel és egyéb harci eszközökkel is rendelkeznek.
Pedig már akkor jelentkeztek vészjósló jelek a kabuli kormány összeomlásával kapcsolatban, Biden viszont saját tanácsadóira sem hallgatott.
Az, hogy egy 40 milliós, polgárháborúban álló, nehezen uralható terepviszonyokkal rendelkező országban mennyit ér egy 300 ezres hadsereg, akkor is kérdéses lenne, ha igaz lenne.
Ebben a számban azonban egyrészt minden rendfenntartó benne volt (vagyis a rendőrök is), másrészt több szakértő szerint ez valójában egy fiktív szám, sokan csak azért szerepelnek a listán, hogy felvegyék az ezzel járó juttatást (vagy valakik felvegyék helyettük):
Az egyik újságíró a sajtótájékoztató során arról is kérdezte az Egyesült Államok demokrata elnökét, hogy lát-e bármilyen hasonlóságot az amerikai katonák afganisztáni, illetve vietnami kivonulása között, Biden pedig akkor kijelentette, hogy "nem fognak olyan felvételeket látni a kabuli nagykövetség épületéről, hogy annak tetejéről menekülnek az amerikaiak, mint ahogy ez Saigonban megtörtént".
A valóság ezzel szemben az lett, hogy az 1975-ös felvételeket akár össze is lehetne keverni a kabuli amerikai nagykövetség kiürítéséről készült felvételekkel.
Végezetül pedig Biden azt mondta, hogy nagyon kevés az esélye annak, hogy a tálibok átvegyék a hatalmat egész Afganisztánban. Mint kiderült, mindkét esetben súlyosan tévedett. Augusztus első két hetében a tálibok gyakorlatilag ellenállás nélkül foglalták el a tartományi székhelyeket, 15-én pedig már Kabulba, a fővárosba is benyomultak, amelynek következtében Asraf Gáni afgán elnök és több minisztere is elmenekült az országból, így hivatalossá téve a kormány összeomlását.
A "kiválóan képzett, erős afgán hadsereg" eközben kis túlzással egy fegyverdörrenés nélkül engedte át a területeket. A katonák letették a fegyvert vagy ők is átálltak a tálibokhoz.
És míg Biden július elején teljes magabiztossággal állította, hogy Kabulban nem lesznek olyan képsorok, mint 1975-ben Saigonban, ismét helikopterekkel kellett kimenekíteni az amerikai nagykövetség dolgozóit. Ráadásul hétfőn a kabuli reptéren is káosz alakult ki, mivel a menekülni próbáló emberek megpróbáltak felkapaszkodni a felszálló gépekre, amelyeken már nem volt hely. Sokan később a halálba zuhantak, másokat lelőttek vagy eltaposta őket a tömeg.
A teljes amerikai kivonulás katasztrofális volt, ezért pedig Joe Biden az elsőszámú felelős, nem az afgán hadsereg és nem a korábbi afgán kormány, akiket cserben hagytak, mint szövetségeseket. Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Herbert McMaster a Newsmax hírtelevíziónak kedden azt mondta, hogy
Biden és kormánya olyan pszichológiai csapásokat mért az afgán népre és a kormányra, amelyek szerinte meghaladták a táliboktól kapott fizikai ütéseket.
Az afgán kivonulással kapcsolatban ezen túl több furcsaságra is fény derült. Az egyik, hogy július 26-án a brit sajtó még arról cikkezett, hogy augusztus 31 után is marad még 650 amerikai katona a nagykövetség és a kabuli reptér védelmére. Így viszont még nagyobb kudarc, hogy evakuálni kellett az amerikai nagykövetség dolgozóit, és hogy a katonák valójában csak azért tudják tartani a repülőteret, mert a tálibok nem támadják.
Egy másik nehezen értelmezhető eset, amikor az amerikai hadsereg úgy vonult ki az általuk őrzött bagrami légitámaszpontról, hogy erről még a bázis irányítását átvevő afgán parancsnokot sem értesítették, aki csak az amerikai csapatok távozását követő két órában értesült az eseményekről. Az AP értesülései szerint az amerikaiak még 5 ezer, többnyire tálib foglyot is hátrahagytak.
Biden az amerikai hírszerzésre sem hallgatott, ez pedig a nyilatkozataiból is kiderül. A demokrata elnök azt mondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy a tálibok elfoglalják teljes Afganisztánt, azonban az amerikai hírszerzés már sokkal korábban pontosan erről tájékoztatta az elnököt. Nem is csoda, hogy Biden afgán politikájával a szavazók sem értettek egyet. A Maslansky + Partners élőben mérte fel a választók reakcióját Biden Fehér Házban tartott hétfő esti beszéde közben. Az eredményekből látszik, hogy az emberek döntő többsége szerint az Egyesült Államok elnöke hatalmas hibát követett el.
Ugyan a kivonulással sokan egyetértettek, annak lebonyolításával - ami kizárólagosan a jelenlegi elnök és kormánya feladata lett volna - már csak nagyon kevesen, még a demokrata szavazók közül is a többség ellene volt.
Az afgán helyzettel kapcsolatban a CIA korábbi igazgatója Mike Morell is megszólalt, aki reagált azokra a vádakra, amelyek szerint a hírszerzés téves információi miatt vált lehetővé a tálibok gyors és "váratlan" előrenyomulása. Morell viszont kifejtette, hogy a hírszerzés nem tévedett, hiszen azt jósolták, hogy 90 nap alatt eshet el Kabul. A tévedés ott történt, hogy a CIA nem azt mondta, hogy 90 nappal azután, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztánt, hanem 90 nappal azután, hogy az Egyesült Államok beszünteti a tálibok elleni hadműveleteket. Ez pedig - Biden érthetetlen döntése miatt - gyakorlatilag már áprilisban megtörtént.
Szerinte áprilisban az afgán védelmi erők valódi amerikai támogatás nélkül szétestek, sok katona hazaszökött családjához, vagy átállt a tálibokhoz, mivel már akkor látszott, hogy mi fog következni.
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó kedden beismerte, hogy jelentős mennyiségű amerikai fegyver juthatott a tálibok kezére, pontosabban több milliárd dollárnyi hadieszköz, helikopterek, töltények és fegyverek, amelyeket az afgán hadsereg kapott az amerikaiaktól az elmúlt két évtizedben. Ez összességében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok jelen állás szerint a tálib hadsereget modernizálta, amelyben most már olyan afgán katonák is vannak, akik amerikai kiképzést kaptak.
Sullivan szerint azért kerülhetett sor minderre, mert "az elnök nem gondolta, hogy elkerülhetetlen a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban. Úgy vélte, hogy az afgán hadsereg harcolni fog, mivel 20 évet és több tíz milliárd dollárt költöttünk a felfegyverezésükre és a kiképzésükre".
Végső soron minden pénz, fegyver és kiképzés most a tálibok oldalára került.
Mike Waltz floridai republikánus szenátor szerint a jelenlegi afgán helyzet rosszabb, mint a szeptember 11-i terrortámadások előtt, hiszen a tálibok most minden modern harcászati eszközzel rendelkeznek. Michael McCaul, a képviselőház nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának tagja szintén arról beszélt, hogy "jelentősen megnövekedett a terrorfenyegetés, az Egyesült Államok veszélyes külpolitikát folytat és a gyengeség jelét mutatja". Hozzátette, hogy az afganisztáni amerikai nagykövetségre kitűzött tálib zászló súlyos negatív hatással lehet az Egyesült Államok külföldi érdekeltségeire.
A Fox News pedig nemrég arról írt, hogy a tálib hatalomátvétel kitervelésének vezéralakja részese volt annak a fogolycserének, amelyet még Barack Obama elnöksége alatt hajtottak végre. A volt demokrata elnök még 2014-ben állapodott meg arról, hogy elengedik Khairullah Khairkhwat, akit 2002 és 2014 között a Guantanamo Bay-en tartottak fogva és azzal vádoltak, hogy Oszáma bin Láden egyik közeli szövetségese volt. Tehát nemcsak a mostani demokrata vezetés követett el elképesztő hibát, hanem az Obama-kormányzat is.
A Külügyi és Külgazdasági intézet június 25-én tartott konferenciát az amerikai csapatok kivonásának migrációs hatásairól. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy a migráció 2015 óta súlyos politikai, nemzetbiztonsági, egészségügyi és közgazdasági feladatot jelentett Magyarország számára.
Afganisztán eddig is a külföldi migráció egyik legjelentősebb kiindulópontja volt, az elmúlt 20 évben nagyjából 3 millió ember hagyta el az országot.
Az újabb migránshullám kialakulásának veszélyét jelzi az is, hogy Angela Merkel már meg is kezdte a tárgyalásokat az afgán migránsok Európába telepítéséről. A kancellár telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, Boris Johnson brit kormányfővel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel a műveletekről, és megállapodtak abban, hogy összehangolják saját állampolgáraik és az afgán segítők kimentését Kabulból, és kölcsönösen segítik egymást.
Ahogy megírtuk, Angela Merkel tárgyalt az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) vezetőjével, Filippo Grandival is. Ezzel kapcsolatban egy keddi tájékoztatóján azt mondta, hogy először az Afganisztánnal szomszédos országok támogatásáról kell tárgyalni, és második lépésként lehet elgondolkodni arról, hogy a különösen veszélyeztetett afgán menekültek Európába jöjjenek, méghozzá ellenőrzött módon.
Az újabb migránsáradat viszont Joe Biden kezére játszhat, aki látványosan nem próbálja megoldani az Egyesült Államok déli határán kialakult helyzetet, amelynek kezelésében az elmúlt hónapokban lényeges előrelépés nem történt.
Az Origo is beszámolt róla, hogy nemcsak az Egyesült Államok demokrata elnöke remél új szavazatokat a beáramló migránsoktól, hanem Brüsszel is. Éppen ezért akarnak a nyugati országok lakhatást, különböző szociális segélyeket és szavazati jogot biztosítani az illegális bevándorlóknak, mivel ezzel erősítené szavazótáborát amerikai mintára az európai baloldal. Most is felmerül a kérdés, a feltűnően dilettáns lépések mögött nincs-e valamilyen baloldali terv arra, hogy afgán migránsok milliói induljanak el, bővítve a baloldal (az Egyesült Államokban a demokraták, Európában a különböző szocialista és liberális pártok) szavazóbázisát.
