Ejtették a vádat a volt argentin elnök ügyében, akit egy terrortámadással hoztak kapcsolatba
![Horizontal HEADSHOT WOMAN POLITICIAN LATIN AMERICA POLITICS](https://cdn.origo.hu/2023/12/8udhVrOLMFcCv36pU25VamQzR_nrI492IMdHCnZlYKI/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzUzMWNhMDAzMjhlODRjNWI5MDJhNDY2YjM1YjhiMDYx.webp)
Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében, 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A terrortámadásban
85 ember halt meg, és több százan sebesültek meg.
Elkövetését máig nem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolták.
Az argentin igazságszolgáltatás éveken át vizsgálta, hogy a Kirchner elnöksége idején, 2013-ban Iránnal aláírt memorandum a merénylet kivizsgálásáról nem egy olyan terv része volt-e, amellyel - kedvező olajszállítási és más kereskedelemi egyezmények fejében -
elpalástolták volna Irán szerepét a terrorcselekményben,
és futni hagyták volna a támadás iráni felelőseit.
A volt elnök elleni vádat Alberto Nisman ügyész 2015 januárjában írt jelentésre alapozták. Az ügy azután kapott nemzetközi visszhangot, hogy Nismant a jelentés elkészülte után négy nappal holtan találták, golyóval a fejében, és a hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. Az argentin határrendőrség azonban arra a megállapításra jutott, hogy Nismant megölték.
A 2013-as memorandumot az iráni parlament nem hagyta jóvá, Argentínában pedig alkotmányellenesnek nyilvánították.
Cristina Fernández de Kirchner tagadta, hogy bármilyen törvénysértést követett volna el,
vagy része lett volna a terrortámadás megrendelőinek eltitkolásában. Irán pedig tagadta, hogy köze lett volna a merénylethez.