Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Operatív Törzs szokásos sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos emlékeztetett rá, hogy
épp ma egy éve, azaz 2020. március 11-én nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárványnak az új típusú koronavírust,
amely a kínai Vuhan városában jelent meg, hivatalosan 2019 decemberében, és onnan terjedt el. Jelenleg a koronavírus-járvány harmadik hullámában vagyunk, de elsősorban a vakcinák hiánya miatt számos országban fennáll egy negyedik hullám veszélye.
Mára
a fertőzöttek száma meghaladta a 118,76 milliót, a halottaké a 2,63 milliót, jó hír viszont, hogy a gyógyultak száma a 95 millióhoz közelít.
A beoltottak száma világszinten, szerdai adatok alapján 328,77 millió. Ha az abszolút számokat nézzük, az Egyesült Államokban oltották be a legtöbb embert, lakosságarányosan pedig Izrael vezet.
Csütörtöki adatok alapján Magyarországon a koronavírussal fertőzöttek száma a járvány kezdete óta 489 172. A koronavírusos megbetegedésekkel összefüggő halálos áldozatok száma 16 497.
A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 344 267 fő, de sajnos az aktív fertőzöttek száma is időközben 128 408 főre emelkedett.
8329 KORONAVÍRUSOS BETEGET ÁPOLNAK KÓRHÁZBAN, KÖZÜLÜK 911-EN VANNAK LÉLEGEZTETŐGÉPEN.
A beoltottság területén
Magyarország világszinten a 12., Európában a negyedik, az Európai Unióban pedig dobogós helyen áll, jelenleg a második.
A vakcinát megkapók száma csütörtök reggel 1 149 557 volt, ebből 327 428 embernek már a második oltást is beadták.
Ha a beadott dózisok számát 100 emberre, és az utóbbi hét napra vetítjük, Magyarország szintén remekül teljesít, világszinten az ötödik, Európában és az Európai Unióban pedig a második.
A sok tekintetben Magyarországgal szemben kritikus német Die Welt csütörtökön
Európa oltásbajnokának minősítette hazánkat.
A német újságíró elismerte, hogy a budapesti kormány már 2020 végén „kilógott" az európai rendelési procedúrából, miután 7 millió oltóanyagot rendelt Moszkvából és Pekingből – az EU-ból rendelt 19 millión kívül. A Die Welt munkatársa azt is elismerte, hogy a kínai és orosz oltóanyagokat jelenleg gyorsabban is szállítják.
A Magyarországról általában csak negatív híreszteléseket közlő New York Times szombaton
megdicsérte a magyar oltási programot, kiemelve, hogy beoltottság területén hazánk a 12. világszinten.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, a koronavírus okozta világjárvány brüsszeli kezelése óriási kudarc volt. Az Európai Unió hibák sorozatát követte el, és ennek legfőbb okozója az egészségügyi biztos, a ciprusi Stella Kyriakides volt (hivatalosan az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős).
Az EU-biztos sokáig semmit nem csinált, nagyon későn reagált, és akkor is rosszul, rendszeresen ellentmondásokba keveredett, folyamatosan megcáfolta saját magát. A legmegdöbbentőbb nyilatkozatai közé tartozott, amikor
január végén kijelentette, hogy Kína megfékezte a koronavírus terjedését, így Európában nincs szükség intézkedésekre - mindezt úgy, hogy napról napra növekedett a kínai fertőzöttek száma, és ezen a napon jelent meg az első ismert eset egy uniós országban.
Ez a kijelentése arra volt jó ürügy, hogy ne csináljon semmit. Egy hónap múlva, amikor Olaszországban egyetlen hétvége alatt kirobbant a járvány, Kyriakides azt mondta,
nincs szükség utazási korlátok bevezetésére - vagyis a globális piacot, a multinacionális kereskedelmet védte, az emberek egészsége helyett.
Amikor pedig az EU-ban elszabadult a járvány, Kyriakides teljesen eltűnt, szinte egyáltalán nem reagált a sajtó megkereséseire, a ciprusi lapokat leszámítva szinte gyakorlatilag csak a mellette elfogult, egy egyiptomi oligarcha által 88 százalékban birtokolt Euronewsnak nyilatkozott.
A vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos szerződések késői megkötéséért, az átláthatóság teljes hiányáért, és az egyre inkább akadozó vakcinaszállítmányok miatt komoly kritikák érik Brüsszelt.
Ahogy az köztudott, míg
a Donald Trump vezette Egyesült Államok kormánya már 2020 júliusában szerződött a Pfizer/BioNTech amerikai-német vállalattal, addig Brüsszel erre novemberig (!) várt.
Ráadásképpen, ezt megelőzően 4 hónapig alkudozott a vakcina áráról, miközben mások, például Izrael, addigra már megvették az oltóanyagokat. Ennek az lett az eredménye, hogy jelenleg
az EU-ban a 100 főre vetített vakcinák száma nem éri el a 10-et (egész pontosan 9,94 százalék). Izraelben már több mint 100 (ez úgy lehet, hogy az eddig használt vakcinák mindegyikéből két dózist kell beadni).
Számos uniós tagállamnak az általános és köztudott lassúság mellett azzal van problémája, hogy Brüsszel olyan szerződéseket kötött az amerikai-német Pfizer/BioNTech, az amerikai Moderna és a brit-svéd AstraZeneca gyártókkal, amelyek értemében, amíg érvényben vannak ezek, addig az Európai Unió egyetlen tagállama sem vehet az említett 3 gyártótól koronavírus elleni vakcinákat.
Tehát más forrásból lehet csak vakcinát venni, a más jelen esetben oroszt és kínait jelent, de ez ellen Brüsszel kezdetben hevesen tiltakozott, most éppen úgy tűnik, hogy számos állam nyomására mégis hajlandóak elfogadni az úgynevezett „keleti vakcinákat",
az viszont még messze van, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezze a Szputnyik V-t és a Sinopharm vakcináját.
A témával kapcsolatosan a legfrissebb hír az, hogy az EMA forgalmazásra ajánlotta csütörtökön az Európai Unióban az amerikai Johnson and Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagot.
A Johnson and Johnson oltóanyagából Magyarország 4,36 millió adagot kötött le.
Noha Brüsszel megköveteli a tagállamoktól a transzparenciát, saját magára nézve ezt nem tartja kötelező érvényűnek, erre rávilágít az a tény is, hogy
az Európai Bizottság nem hajlandó nyilvánosságra hozni a vakcinagyártokkal kötött szerződéseket.
Arról, hogy az AstraZenecával milyen szerződést kötöttek, semmit sem tudunk, a Pfizer/BioNTech esetében azért tudunk néhány részinformációt, mert egyes dokumentumok kiszivárogtak a sajtóban. A Modernával kötött szerződésről már több információ áll a rendelkezésünkre, ami annak köszönhető, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szombaton a dokumentumok egy részét a közösségi oldalán nyilvánosságra hozta, amikor az egyik baloldali álhírre reagált.
Nem mellékesen, az Európai Unióban a Bizottság miatt később kezdték el az oltási folyamatot, mint Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban vagy Izraelben. Nagy-Britanniában az első vakcinát 2020. december 8-án adták be, az Egyesült Államokban december 14-én, míg Izraelben december 19-én.
27 UNIÓS TAGÁLLAM CSAK DECEMBER 27-ÉN KEZDHETTE MEG AZ OLTÁSI FOLYAMATOT (MAGYARORSZÁG, NÉMETORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA - NEM TÖRŐDVE AZ OSTOBA ÉS ÉRTELMETLEN BRÜSSZELI SZIMBOLIKUS POLITIZÁLÁSSAL – MÁR DECEMBER 26-ÁN OLTOTT),
valamennyien a Pfizer/BioNTech vakcinával.
A hibát hibára halmozó Európai Bizottság gyakorlatáról Brüsszel úgy próbálja elterelni az európai közvélemény figyelmét, hogy a Politico című baloldali lapban támadást intéz Magyarország ellen, azt hazudva, hogy hazánk teljesít a legrosszabbul a vakcinák felhasználása területén, a valóság ezzel szemben pedig az – ahogy a fenti adatokból is egyértelműen látszik –, hogy a másodikak vagyunk lakosságarányosan a beadott vakcinák tekintetében.
