Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyre inkább radikalizálódik Ukrajna. Ennek egyik példája, hogy Volodimir Zelenszkij elnök eddig nem határolódott el az Azov-ezredtől. Az Azov-ezred egy neonáci félkatonai csoportosulás, amely 2014-ben jött létre Ukrajnában. 2014-ben az ukrán rendvédelmi erők soraiban, főleg a vezetői között, igen sokan voltak, akik átigazoltak az orosz hadsereghez, így az önkéntesek nélkül gyorsan összeroppant volna az ukrán reguláris sereg. Ezen fegyveres alakulatok a kijevi védelmi és belügyi tárca tudtával jöttek létre 2014 áprilisától kezdődően, Arszen Avakov belügyminiszter kezdeményezésére. Egyesek, ilyen volt az Azov-zászlóalj is, tulajdonképpen egyfajta magánhadseregként indultak.
Ukrán oligarchák ugyanis, köztük Ihor Kolomojszkij, akinek médiacégénél kezdte tévés pályafutását Volodimir Zelenszkij elnök is, érdekeltségeik védelmében fegyvereztek fel önkénteseket.
A két, mondhatni világhírnévre szert tevő alakulat az Azov és az Ajdar volt, amelyek kezdettől nemcsak a harcokban tűntek ki, hanem nyíltan vállalt neonáci nézeteikkel is, és az évek során elkövetett mindenféle másságellenes, az EBESZ, a nemzetközi jogvédő csoportok, az európai intézmények által egyaránt bírált tetteikkel.
A 2015-ös minszki megállapodás után a kijevi vezetésnek le kellett volna fegyvereznie a szabadcsapatokat, tagjait pedig meneszteni.
Ez viszont olyannyira nehéz feladat volt, hogy az akkor Petro Porosenko elnök vezette kijevi kormányzat helyenként csak fegyverrel, az alakulatok tagjainak bekerítésével tudta részben elérni.
Az Ajdar így idővel eltűnt, az Azov viszont eredeti nevével integrálódott a hadseregbe, azonban továbbra is megtartotta neonáci jellegét.
A politikai radikalizálódásra jó példa, hogy Zelenszkij 11 politikai párt tevékenységének korlátozását jelentette be az országban, köztük néhány olyanét is, akiket azzal vádolnak, hogy "kapcsolatban állnak az orosz állammal." A betiltott pártok között van a legnagyobb ellenzéki párt, Ellenzéki Platform - Az Életért - nevezetű formáció is.
Volodimir Zelenszkij egy korábbi beszédében több nevet is felsorolt, köztük az Ellenzéki Platform – Az Életért, az egyik legnagyobb oroszbarát párt nevét is, amelynek képviselői is vannak az ukrán parlamentben. Az utóbbi párt a második helyen végzett a 2019-es parlamenti voksoláson, 43 megszerzett mandátummal a legnagyobb ellenzéki párt voltak.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy súlyos vádakkal illette Magyarországot Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese, aki arra célozgatott, hogy Magyarország el akarja venni Kárpátalját. Zelenszkij ezt nem mondta, de ő is agresszív hangnemben követelt fegyverszállításokat.
De nem csak Magyarországot sértegetik az ukrán politikusok. Egyre nagyobb botrányt okoz Németországban is a berlini ukrán nagykövet. Andrij Melnyk korábban seggfejnek nevezte a Bundestag külügyi bizottságának elnökét, most pedig egy baloldali politikusnak, aki bírálta a neonáci ukrán Azov-ezredet, egyszerűen azt írta Twitteren, fogja be a pofáját. Német lapok szerint Melnyk diplomatához méltatlan viselkedése a teljes német politikai elitnek szól, azért sértegeti a német politikusokat, mert a Merkel-kormány megépíttette az Északi Áramlat gázvezetéket, a jelenlegi kormány pedig eddig nem támogatta, hogy a NATO belépjen a háborúba.
