Hatalmas pénzeket keresnek az olajcégek a háborún

A general view taken on April 16, 2016 shows the Shuaiba oil refinery south of Kuwait City. Kuwaiti oil workers plan to go on strike on April 17, 2016 in protest to what they call the government's plan to cut their annual benefits and bonuses. / AFP PHOTO / YASSER AL-ZAYYAT

Aligha lehetnének kedvezőbb helyzetben a nagy olajtársaságok, mint most, amikor 100 dollár felett jár az olaj ára. Ráadásul, az Oroszország elleni szankciók miatt tartósan magas olajárral számolnak az elemzők. Amikor 2014-ben 100 dollár volt az olaj ára, az amerikai termelők 20 százalékkal növelték a kitermelésüket. Most, amikor ismét 100 dollár feletti az árazás, a piaci előrejelzések szerint ebben az évben alig 8 százalékkal emelkedhet az amerikai kitermelés. Pedig készpénzben nincs hiány - írja a Világgazdaság.

Bár még előttünk a negyedéves jelentési szezon, de azt már lehet tudni, hogy nem lesz gond a profitsorokkal.

Az Exxon várhatóan 9,4 milliárd dollár nettó eredményt ért el az idei első három hónapban, ami 2013 óta a legmagasabb negyedéves profit. A Chevron várhatóan 6,6 milliárd dollárt könyvelhet el, ami 2012 óta a legjobb.

Az olajcégek mégis panaszkodnak.

Az Oroszország elleni szankciók ugyanis brutális leírásokra kényszerítik a cégeket. Pár hete a Shell jelentette be, hogy az első negyedévben 5 milliárd dolláros leírásra kerülhet sor, miután a londoni székhelyű olajvállalat az ukrajnai invázió miatt kiszáll az orosz Gazprom energetikai céggel közös vállalkozásokból. Majd a BP adott ki warningot, hogy az oroszországi piacról való kilépése összesen 25 milliárd dolláros veszteséget okozhat. Most a francia TotalEnergies jelezte, hogy 4,1 milliárd dolláros többletköltséggel számol az Oroszországot célzó nyugati szankciók hatásaira hivatkozva.

Egy másik iparági sirám a beruházási nehézségekre vonatkozik. Az ellátási láncok szakadozottsága, a munkaerő hiánya és emelkedő költségei, továbbá a gépek, berendezések drágulása a fő iránya a magyarázatoknak, hogy miért nem növelik a termelést, amikor az orosz olaj kiesése miatt bőven lenne kereslet. Amihez még az a meglepő új fejlemény is társul, hogy az amerikai palacégek mostanában arról beszélnek, hogy ha a korábbi idők ütemében fejlesztenének, akkor néhány év alatt kimerítenék az elsődlegesen elérhető készleteket.

Illusztráció Forrás: AFP/Yasser Al-Zayyat

Jó hír az olajpiaci befektetőknek, hogy a profitban úszó, de a globális zöldüléstől és a részvényesek elpártolásától tartó olajvállalatok bőséges osztalékkal és vonzó részvény-visszavásárlási programokkal próbálnak versenyben maradni a ma oly vonzó alternatív befektetőkkel szemben. A Devon már tavaly is 60 százalékkal bővítette a visszavásárlási programot, s rekordszintre emelte az osztalékot, melynek hozama 7 százalék volt.

A Dingman szerint idén immár 10 százalék feletti osztalékhozamokkal kell számolni az olajszektorban.

Pedig a részvények felülteljesítőek, hiszen az S&P 500 szektorális papírjai közel 40 százalékot, az európai részvények pedig majdnem 20 százalékot mentek ebben az évben. A bizonytalan részvénypiaci hangulat ellenére, az árfolyamnyereség mellett bőséges osztalékot tehetnek zsebre azok a befektetők, akik a kordivattal szembe menve, kitartanak a „bolygógyilkos" ágazat mellett.

A VG korábban megírta, hogy rengeteget profitált a háború által is fűtött olajár-emelkedésből az év elején az INA. A horvát olajipari vállalat csütörtök délután 41 százalékkal 888 millió dollárra ugró árbevételt jelentett az idei első negyedévben.