Vezető nyugati katonai stratéga: Putyin meg tudja nyerni a háborút

Smoke rises over the town of Rubizhne, Donbas region, on April 7, 2022, amid Russia's military invasion launched on Ukraine. - Six weeks after invading its neighbour, Russia's troops have withdrawn from Kyiv and Ukraine's north and are focusing on the country's southeast, where desperate attempts are under way to evacuate civilians. (Photo by FADEL SENNA / AFP)

Nem szabad alábecsülni Oroszország katonai erejét. Ne tévesszen meg senkit az a nyugati narratíva, hogy megtorpant az orosz előrenyomulás Ukrajnában – figyelmeztetett Markus Reisner, az osztrák védelmi minisztérium ezredese, a bécsi Mária Terézia Katonai Akadémia (Theresianischen Militärakademie) kutatási és katonai stratégiai osztályának vezetője.

A katonai szakértő a Die Weltnek úgy nyilatkozott: Oroszország új stratégiája már érezteti is hatását Keleten, Ukrajna „nem nagyon tud mit tenni az előrenyomulással szemben – hacsak nem kap segítséget a Nyugattól”.

Reisner arra is rávilágított:

Mariupol, a stratégiailag fontos kikötőváros már elesett, Moszkva ellenőrzése alatt áll, ahogy az Azovi-tenger körüli dél-ukrajnai nagy területek és városok is.

Nem segít – jelentette ki –, ha elhallgatjuk az oroszok katonai erejét, mert azok „nagyon is képesek eldönteni, hogy mikor, hol és hogyan csapjanak le”.

Füst Rubizsnye városa fölött a Donbászi régióban április 7-én, az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió hatodik hetében Forrás: AFP/Fadel Senna

Az osztrák védelmi minisztérium ezredese szerint az oroszok most a kelet-ukrajnai Donbászra összpontosítanak, amely – hívta fel a figyelmet – mintegy 6,2 milliós lakosú, és több ezer „oroszbarát szakadárnak” ad otthont. Reisner arra számít, hogy a harcok ezen a területen egyre hevesebbé válnak.

Az oroszok most megpróbálják bekeríteni az ukránokat, majd megadásra kényszeríteni őket.

Úgy véli, Ukrajnának sürgősen új fegyverekre van szüksége, de azok szállítása szerinte túl későn kezdődött meg. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – ez a művelet logisztikai nehézségekbe ütközik, mert az oroszok megpróbálják elvágni Ukrajna utánpótlási vonalait. A stratéga beszélt arról is: Oroszországnak sikerült eddig a nyugati fegyverszállítmányok „nem elhanyagolható részét” – páncéltörő és légvédelmi fegyvereket – lefoglalnia vagy megsemmisítenie.

Az ukrán különleges erők megpróbáltak rajtaütni az oroszokon a Donbászban, amely stratégia a háború első hat hetében működött, de most az oroszok felkészültek:

különleges erőik – a Szpecnaz – levadásszák, megsemmisítik az ukrán erőket.

Vagyis – szögezte le Reisner – a donbászi orosz offenzíva utánpótlási vonalai sértetlenek. Az orosz tüzérség éjjel lövi az ukrán állásokat, hogy „kifárassza őket”, majd nappal támad. Az orosz csapatok – mintegy 100 ezer fő –

rendkívül lassan, óránként mintegy másfél kilométeres sebességgel haladnak előre, de ez nem a gyengeség jele – figyelmeztetett.

A szakértő úgy gondolja, hogy amint Oroszország elfoglalja Donbászt, a harcok átmenetileg el fognak csendesedni, ez idő alatt a háborúban álló felek csapatai átrendeződnek, regenerálódnak és várhatóan hatalmas menekültáradat indul meg. Ugyanakkor – figyelmeztetett Markus Reisner – a háború ezen a nyáron még nem ér véget, Oroszország ugyanis el akarja foglalni Ukrajna teljes déli részét azért, hogy elvágja az országot a tengeri összeköttetéstől, ezáltal súlyos gazdasági csapást mérve rá.

A keserű igazság az, hogy Putyin megnyerheti a háborút

– szögezte le Reisner –, ez pedig azt jelenti, hogy „lényegesen többet birtokol majd Ukrajnából, mint a háború előtt”.

Percről percre közvetítésünk a háborúról itt olvasható.