Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ukrajna területének több, mint a fele művelhető terület. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) úgy értékeli, hogy Ukrajnában 41,3 millió hektár művelhető meg (csak összehasonlításképpen: Magyarországon a művelhető területek nagysága 5 millió hektár).
Az országban a mezőgazdaságnak mindig fontos szerepe volt, a Szovjetunió idejében Ukrajnát az ország éléskamrájaként nevezték. A függetlenség kivívása óta ez a szerep nem csökkent, az ágazat adja a GDP 12,5%-át, valamint a foglalkoztatottak 17%-a is itt található. Ukrajna nem szorul élelmiszerimportra, sőt az utóbbi években a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőrévé nőtte ki magát.
Amikor a klímaváltozás egyre nagyobb méreteket ölt, termőföldek sivatagosodnak el, illetve egyre nő az Európán kívüli népesség, akkor az egyik legnagyobb kincs a termőföld. Hiszen élelmezni kell a világ növekvő lakosságát. Ukrajna másik nagy erőforrása, amelyre a jövőben nagy szüksége lesz az emberiségnek, az a vízkészlet. Ez egy másik cikk témája, de jól körvonalazódik, hogy
Ukrajnában alapvetően 3 dologért szoktak harcolni, az élelemért (termőföld), a vízért és az altalajkincsekért.
Az utóbbi szinte csak az ország keleti részén fordul elő, amely jelen pillanatban az orosz megszállás fő iránya. Az első kettő, az élelem és a víz viszont az ország nyugati (még nem megszállás alatt lévő) területén is megtalálható. Tehát keleten az oroszok, nyugaton meg a nyugatiak próbálják meg megszerezni mindazt, ami értékelhető Ukrajnában.
Ukrajnában 2001-ben törvényt hoztak a termőföldek eladásnak tilalmáról. Azonban az ország legfőbb hitelezőjének, az IMF-nek az ország vezetése azt az ígéretet tette, hogy 2018-tól megszünteti a termőföld eladásának moratóriumát. Az IMF akkori javaslata szerint az állami földek eladását is lehetővé kellett tenni. Az ország másik hitelezője, a Világbank szintén a moratórium 2018. évi feloldására szólította fel Kijevet. Végül, az IMF nyomására – mely „zsarolta" Ukrajnát a koronavírus okozta gazdasági válság miatt folyósítandó segéllyel – az ukrán földpiacot 2021. júliusától liberalizálták, tehát megkezdődött a földreform, a termőterületek privatizációja. Természetesen a törvényben beleírták, hogy külföldi állampolgárok vagy cégek nem vehetnek földeket, de ezt látni fogjuk, hogy azért a gyakorlatban mégsem működik igazán.
Hogy még tegyünk egy csavart a történetbe, azt is érdemes megvizsgálni, hogy Ukrajnában a nagy bérlők gyakorlatilag verhetetlen helyzetben vannak. Tehát egy átlagos földtulajdonos ukrán állampolgár, ha bérbe kívánja adnia földjét, akkor teljesen ki van szolgáltatva a bérlőknek. Hiszen
nem egy parlamenti képviselő, milliárdos, oligarcha él az ukrán mezőgazdaságból, így ők azok, akik a törvényeket megalkotják és elfogadják, és értelemszerűen saját maguk felé hajlik a kezük.
Az ukrán gyakorlat szerint például az, aki egyszer bérbe adja a földjét 7 vagy 49 évre (minimum - maximum), utólag nem gondolhatja meg magát, nem bonthat szerződést. A bérlő viszont bármikor lemondhat a földbérlésről. Az ukrán földtörvény azt is rögzíti, hogy
ha a bérlő valamilyen értéknövelő beruházást hajt végre a földterületen, akkor a bérleti szerződés lejárta után a tulajdonos, azaz a bérbe adó meg kell, hogy térítse ezeket a kiadásokat a bérlőnek.
Ezek az értéknövelő beruházások általában csak papíron történnek meg és horribilis áron, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a tulajdonos a szerződés lejárta után szeretné visszakapni a földjét, akkor gyakorlatilag meg kell vásárolnia.
Így a legtöbb esetben a nagy mezőgazdasági holdingoknál marad a bérleti jog. Tehát ők a nyertesei a földrendezésnek.
Miután több lap is megírta, hogy amerikai és más nyugati cégek egyre nagyobb szeletet szakítanak ki maguknak az ukrán termőterületekből, beindul a szokásos „oroszpropagandázás". A 444 cáfolatnak szánt cikkében egyenesen kijelentik, hogy a legnagyobb termőföldekkel ukrán vállalatok rendelkeznek. Tehát nincs itt semmi látnivaló, piaci alapon működik minden Ukrajnában. Sőt megírták azt is, hogy melyek, azok az ukrán cégek, amelyek a legnagyobb részesedéssel rendelkeznek az ukrán mezőgazdaságban.
Ha kicsit közelebbről megnézzük ezeket a vállalkozásokat, érdekes adatokra bukkanunk, és egyből árnyaltabb lesz a kép.
Ők a legnagyobb szereplők az ukrán mezőgazdaságban:
A legnagyobb szereplő a Kernel Holding, amely Ukrajna legnagyobb napraforgóolaj-termelője. 1994-ben alakult. Egy a Luxemburgi Nagyhercegségben bejegyzett nyilvános részvénytársaság, amelynek a részvényeit a varsói tőzsdén bocsájtották ki. Legnagyobb tulajdoni hányaddal pedig a Régiók Pártja színeiben politizáló Andriy Verevskyi rendelkezik. A második legnagyobb tulajdoni hányaddal pedig a Kopernik Global Investors LLC nevű, amerikai (Florida) befektetési alap bír. Tehát egy nyílt részvénytársaság, amelyet Luxemburgban jegyeztek be és a lengyel tőzsdén kereskednek a papírjaikkal, megspékelve amerikai befektetőkkel.
A második legnagyobb vállalat az Ukrlandfarming. Ezt a vállalatot 2007-ben Cipruson részvénytársaságként jegyezték be, később a londoni és az ír tőzsdére is bevezették a papírjaikat.
Alapító tulajdonosa Oleg Bakhmatyuk, milliárdos, politikus, aki jelen pillanatban nem tartózkodik Ukrajnában, mert elfogató parancs van ellene érvényben.
Az Al Jazeera szerint ciprusi állampolgárságot vásárolt magának.
A harmadik legnagyobb területtel rendelkező ukrán mezőgazdasági vállalat az a Myronivsky Hliboproduct (MHP). Ez a vállalkozás önmagában egy gazdasági csoda, hiszen
ők kapják meg a mezőgazdasági támogatás 30%-át az ukrán költségvetésből, ők a mezőgazdasági támogatások legnagyobb kedvezményezettei,
és szakértők úgy tartják, hogy a cégnek több támogatást sikerül megszereznie az ukrán állami költségvetésből, mint amennyi adót befizetnek.
A nagy állami támogatások ellenére a cég adóparadicsomokban igyekszik elrejteni a tőkéjét. Az ukrán ügyészség többször is vizsgálta a vállalatot. A tulajdonosa egy bizonyos Yuriy Kosiuk, aki meglepő módón egyben milliárdos és politikus is.
Tiszta viszonyokat a negyedik legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalatnál sem találunk, ugyanis az Agroprosperis Group teljes mértékben amerikai tulajdonban van. Ugyanis a cégcsoportot a neves amerikai NCH befektetési alap menedzseli.
Az ötödik legnagyobb vállalat, az Astarta Holding is egy Varsóban jegyzett részvénytársaság, amelynek többségi tulajdonosa Viktor Petrovich Ivanchyk, a kisebbségi tulajdonos pedig egy kanadai pénzügyi holdingtársaság. De a már említett Kopernik Global Investors LLC nevű, amerikai (Florida) befektető alap is részvényes.
A fenti példák alapján is jól látható, hogy nyugati pénzügyi intézmények, bankok, befektetési alapok az elmúlt évek során bevásárolták magukat a legnagyobb ukrán termőterülettel rendelkező mezőgazdasági vállalatokba.
Természetesen az ukrán bankok, energetikai cégek, más termelő vállalkozások sincsenek jobb helyzetben.
Az elmúlt évek során az országot szabályszerűen kiárusították.
Ahogy arról az Origo beszámolt, komoly érdekeltségei vannak Ukrajnában Sorosnak és Biden elnöknek is.
