Több hónapnyi társadalmi konfliktust követően, pattanásig feszült helyzetben kellett meghoznia döntését a kilenc tagú francia Alkotmánytanácsnak, melynek nem kevesebb volt a feladata, mint azt eldönteni, hogy a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslat összhangban áll-e az Alkotmánnyal.
A testület tanácskozását nagy várakozás előzte meg, csak találgatni lehetett, hogy a három lehetőség – a törvénytervezet elfogadása, részleges módosítása vagy elutasítása – közül melyik mellett dönt az Alkotmánytanács.
Mivel az országban rendkívül feszült a hangulat, a prefektus rendeletben megtiltotta a főváros egyes pontjain a gyülekezést, ám a hatóságok arra számítanak, hogy a nyugdíjreform elfogadása esetén zavargások törhetnek ki az Alkotmánytanács előtt, ezért elbarikádozták az épület bejáratát, hogy megakadályozzák a tüntetők behatolását, a környékre pedig rohamrendőröket vezényeltek.
A tüntetők már jóval az Alkotmánytanács határozata előtt mozgósítottak, Párizsban a városháza épülete előtt gyülekezőt hirdettek, a Force Ouvrière szakszervezet 18 órai, a CGT pedig 19 órai kezdettel.
Időközben Emmanuel Macron is reagált a történtekre, ezért, bármi legyen is az Alkotmánytanács döntése, találkozóra hívta április 18-ra, keddre a szakszervezetek képviselőit – írja a V4NA a Le Figarora hivatkozva. Az Alkotmánytanács végül pár perccel 18 óra előtt közölte a sajtóval végleges döntését, melynek értelmében jóváhagyta és alkotmányosnak találta a nyugdíjreformot, beleértve annak legvitatottabb pontját, a nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re való megemelését.
A testület a reformról szóló népszavazási kérelmet szintén elutasította.
A baloldali Nupes koalíció vezetője, Jean-Luc Mélenchon szerint az Alkotmánytanács döntése azt mutatja, hogy a testület előtérbe helyezi az elnöki monarchia szükségleteit a szuverén néppel szemben. Hozzátette, hogy a harc folytatódik, egyesíteni kell az erőket.
A jobboldali Marine Le Pen szintén reagált a hírre, azt írta a Twitteren, hogy bár az Alkotmánytanács döntése intézményesen lezárta a nyugdíjreformmal kapcsolatos vitákat, annak politikai sorsa még nem pecsételődött meg, mivel az utolsó szót mindig a nép mondja ki.
Sajtóértesülések szerint az államfő nem sokat késlekedik a nyugdíjreform jóváhagyását követően, 48 órán belül ki is hirdeti azt.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.
A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár emelését rendeleti úton. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.