Nagyon nagy a baj: világháborús készültségben a nagyhatalmak

This January 6, 2015 aerial photo shows the Pentagon building in Washington, DC. AFP PHOTO / FREDERIC WALLOIS / AFP PHOTO / FREDERIC WALLOIS

A Pentagon elkezdte felmérni egy mesterséges intelligenciával (AI) működő drónflotta kifejlesztésének lehetőségét, amelyek a tisztviselők szerint lehetővé teszik az Egyesült Államok számára, hogy felvegye a versenyt a kínai fenyegetésekkel, és ellensúlyozza azokat. Egy amerikai-kínai háború világméretű pusztítással járna.

Nem állunk háborúban. Nem törekszünk arra, hogy háborúban álljunk, de képesnek kell lennünk arra, hogy ez a minisztérium ugyanilyen sürgető módon lépjen, mert a Kínai Népköztársaság nem vár

- mondta Kathleen Hicks, a védelmi miniszter helyettese a hét elején a The Wall Street Journalnak adott interjúban.

Hicks egy szerdai beszédében említette egy ilyen mesterségesintelligencia-flotta lehetséges felhasználási lehetőségeit, és elárulta, hogy a minisztérium százmillió dollárokat költene a projektre. Céljuk, hogy két éven belül több ezer szárazföldi, légi és tengeri felhasználásra alkalmas rendszert állítsanak elő, amelyek készen állnak az első bevetésre.

A Pentagon épülete. DC. AFP PHOTO / FREDERIC WALLOIS / AFP PHOTO / FREDERIC WALLOIS Forrás: AFP/Frederic Wallois

Kína nagy hangsúlyt fektetett a mesterséges intelligencia kutatására és fejlesztésére, saját, az Egyesült Államokban gyártottaktól elkülönülő platformokat és modelleket gyárt, amelyek gyakorlatilag szabályozatlan felhasználása a hadseregében a fejlesztés siettetésének részeként történik. Több katonai tisztviselő az elmúlt években Kínát az Egyesült Államok legfőbb „tempókihívásának" nevezte a hihetetlen ütemű terjeszkedés és a pekingi haderőfejlesztés miatt.

A Fox News Digitalnak nemrégiben adott interjújában Michael McCaul, egy texasi képviselő a mesterségesintelligencia-rendszerek és -fejlesztések körüli versenyt az Oroszországgal folytatott űrversenyhez hasonlította, és ragaszkodott ahhoz, hogy az USA-nak „ezt meg kell nyernie", vagy „át kell engednie a világ katonai és gazdasági uralmát" Kínának.

Abba kell hagynunk a technológiánk exportálását Kínába, amelyet ők olyan dolgokba tudnak beépíteni, mint például a hiperszonikus rakéta vagy a kémballon, hiszen ami azt illeti, amerikai alkatrészek voltak benne

- mondta McCaul.

A chipek felvásárlására és a mesterségesintelligencia-platformok fejlesztési képességének javítására irányuló aranylázas törekvés önmagában növelte a nyomást azokra a nemzetekre, amelyek nem hajlandóak minden beszállítóval, például Kínával üzletet kötni: Az USA megtiltotta a kínai félvezetőkbe és chipekbe való befektetést, Kína pedig biztonsági kockázatnak nyilvánította a Micron amerikai chipjeit.

A chipek dominanciájáért folytatott háború azonban csak egy kis része a mesterséges intelligencia dominanciájáért folytatott általános küzdelemnek, amelynél a Pentagon szerint a mesterséges intelligencia-flotta jelentős szerepet játszhat az egyensúly megdöntésében.

Az autonóm rendszerek elsősorban a navigációra és a célzásra összpontosítanának, amihez elsődleges technológiaként a virtuális valóságot használnák. Izrael már bemutatott egy új, módosított repülőgépet, amely lehetővé teszi a hadsereg számára, hogy több célpontot kövessenek hatalmas távolságokon keresztül, még zord időjárási körülmények között is.

Az Egyesült Államok önvezető hajókat és személyzet nélküli repülőgépeket is fejlesztene, építve az AI drónok javaslatára, amelyek az emberi pilóták mellett repülnének, és további fedezetet nyújtanának a harcok során.

Hicks kiemelte az autonóm rendszereket, mint

olyan dolgokat, amelyeket három-öt évig használhatunk, mielőtt továbblépünk a következő dologra - ahogyan azt a dinamikus, gyorsan mozgó ellenfél és az innováció ütemét tekintve tennünk is kell.

Hicks nem tért ki a drónrajok koncepciójára, de Kína „jelentős fejlesztési erőfeszítéseket mutat fel" az ilyen technológia előállítására - amely több, egyetlen rendszer által autonóm módon irányított drónt használna - „operatív bevetésekhez".

A legjelentősebb megválaszolatlan kérdés a flotta fejlesztésével kapcsolatban a finanszírozás körül forog: a vállalkozók aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a projektre elkülönített pénzeszközök nem érik el a magas cél eléréséhez szükséges szintet.

Az Egyesült Királyság hasonló kritikákkal szembesült, miután bejelentette, hogy 100 millió fontot (124,8 millió dollárt) különített el nagyobb mennyiségű félvezető és processzor beszerzésére, hogy lépést tudjon tartani az Egyesült Államokkal és Kínával, de a kritikusok szerint ez az összeg nem lesz elegendő.

A Pentagon legutóbbi költségvetése mintegy 1,8 milliárd dollárt kér a mesterséges intelligencia kutatására és fejlesztésére, és kevés részletet közöl arról, hogy ebből a pénzből mennyi jut az egyes, jelenleg folyamatban lévő projektekre.