Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A háborús felek közötti párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverek bevetésének teljes tilalmára és a polgári lakosság megóvására szólította fel Oroszországot és Ukrajnát a háború kirobbanásának első évfordulóján közzétett, 12 pontból álló béketervében Peking. A kínai külügyminisztérium szerint ebben minden országnak támogatnia kell Oroszországot és Ukrajnát. A béketerv kiadását megelőzően Peking heteken keresztül igyekezett közvetítői szerepet játszani a konfliktusban, bejelentette: mélységesen aggódik az eszkalálódó ukrajnai háború miatt, amely „könnyen kikerülhet a résztvevő felek irányítása alól".
A béketerv 1. pontja minden ország szuverenitásának tiszteletben tartásáról és annak hatékony fenntartásáról szól.
„Minden ország, legyen az nagy vagy kicsi, erős vagy gyenge, gazdag vagy szegény, egyenrangú tagja a nemzetközi közösségnek. Minden félnek fenn kell tartania a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó alapvető normákat, és meg kell védenie a nemzetközi méltányosságot és igazságosságot. Elő kell mozdítani a nemzetközi jog egyenlő és egységes alkalmazását, míg a kettős mércét el kell utasítani".
A 2. pontban a „hidegháborús mentalitással" való felhagyásra szólított fel Peking. Azt írták:
egy régió biztonságát nem szabad katonai blokkok megerősítésével vagy bővítésével elérni,
illetőleg minden ország jogos biztonsági érdekeit és aggodalmait komolyan kell venni, megfelelően kell kezelni. „Minden félnek hozzá kell járulnia egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági struktúra kialakításához", meg kell akadályozni a blokkok közötti konfrontációt,
együtt kell dolgozni az eurázsiai kontinens békéjéért és stabilitásáért.
„A konfliktus és a háború senkinek sem használ" – szögezi le a 3. pont. Kína béketerve szerint minden félnek „észnél kell maradnia és önmérsékletet kell tanúsítania", „el kell kerülnie a lángok szítását és a feszültség fokozását" és „meg kell akadályoznia, hogy a válság tovább mélyüljön. Leszögezik:
Oroszországot és Ukrajnát támogatni kell abban, hogy folytassák a közvetlen párbeszédet és végül elérjék az általános tűzszünetet.
A 4. pont kijelenti:
a béketárgyalásokat folytatni kell,
ez az egyetlen lehetőség az ukrajnai válság megoldására. A béketerv a nemzetközi közösséget is felszólítja arra, segítsék a konfliktusban részt vevő feleket abban, hogy minél inkább a politikai rendezés felé nyissanak és újra megteremtődjenek a tárgyalások feltételei és platformja.
A humanitárius válság megoldásának fontosságát hangoztatja az 5. pont. „A humanitárius műveleteknek a semlegesség és pártatlanság elvét kell követniük, és
a humanitárius kérdéseket nem szabad átpolitizálni.
A civilek biztonságát hatékonyan védeni kell, humanitárius folyosókat kell létrehozni a civilek konfliktusövezetekből való evakuálására". Peking szerint az ENSZ-t támogatni kell a humanitárius segélyek konfliktusövezetekbe való eljuttatásában.
A polgári lakosság mellett a hadifoglyok védelmét is követeli a 6. pont. Kína támogatja a hadifoglyok cseréjét Oroszország és Ukrajna között, és felszólítja a feleket, hogy teremtsenek kedvezőbb feltételeket ehhez.
Kína ellenzi az atomerőművek vagy más békés célú nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadásokat – így a 7. pont –, és felszólítja a feleket, hogy tartsák be az ide vonatkozó nemzetközi jogot. A 8. békepont a nukleáris fegyverek elutasítása érdekében és az azokkal való fenyegetőzés ellen emel szót. „Kína ellenzi a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztését és alkalmazását bármely ország részéről, bármilyen körülmények között".
Mindkét félnek végre kell hajtania az Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ által aláírt Fekete-tengeri Gabonaegyezményt – a 9. pont szerint.
Az egyoldalú szankciók leállítását is követeli a pekingi lista,
szerintük „a maximális nyomásgyakorlás" nem oldja meg a helyzetet, csak újabb problémákat okoz. Az érintett országoknak fel kellene hagyniuk az egyoldalú szankciókkal – áll a béketervben. A 11. pont szerint
nem szabad a világgazdaságot politikai célokra felhasználni,
valamint közös erőfeszítésekre van szükség a válság további hatásainak enyhítése érdekében.
A 12. pont már azt tárgyalja, hogy a nemzetközi közösségnek segítenie és támogatnia kell a háborús konfliktus utáni újjáépítést. „Kína készen áll arra, hogy segítséget nyújtson és konstruktív szerepet játsszon ebben a törekvésben."
Moszkva bejelentette, hogy „osztja" Peking megfontolásait. „Elkötelezettjei vagyunk az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog normái tiszteletben tartásának, a biztonság oszthatatlanságának elvének, amely szerint egyetlen ország biztonságát sem szabad egy másik ország biztonságának rovására erősíteni" – áll az orosz diplomáciai tárca béketervre reagáló közleményében. Azt is írták:
Moszkva nyitott arra, hogy a „különleges hadművelet" minden célját diplomáciai eszközökkel érje el, egyúttal felszólította a nyugati országokat, hogy hagyjanak fel a fegyverszállításokkal és a zsoldosok Ukrajnába küldésével.
Moszkva emellett arra szólított fel, hogy garantálják az ukrán állampolgárok, köztük az orosz ajkú lakosság és a nemzeti kisebbségek képviselői minden elidegeníthetetlen jogát, beleértve az anyanyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást. A tárca rámutatott:
a béke legfőbb akadálya jelenleg az, hogy a „kijevi rezsim" törvényben utasította el, hogy „tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal".
Volodimir Zelenszkij valóban csak „óvatosan üdvözölte" Peking béketervét, kijelentette: az kizárólag akkor lenne elfogadható, ha Vlagyimir Putyin kivonná csapatait „az összes megszállt ukrán területről". Mint ismeretes, az ukrán fél válasza következetesen ugyanez az egyes béketárgyalásokra vagy tűzszünetre vonatkozó felhívásokra.
