Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Brüsszel még az európai parlamenti választás előtt keresztülverné a kötelező betelepítési kvótát.
A migráció visszaszorítása helyett a kötelező kvótával azokban a tagországokban is migránsgettókat hoznának létre, ahol a lakosság ezt ellenzi, és ahol ezt eddig sikerült elkerülni.
A 2015-ös migrációs válság idején több millió ember jutott be illegálisan Nyugat-Európába. Brüsszel azóta próbálkozik a migránsok szétosztásával, vagyis, próbálja elfogadtatni a kötelező betelepítést a tagállamokkal. A magyar kormány a kezdetektől fogva ellenzi a tervet, azt mondják, Brüsszel migránsgettókat akar létrehozni Magyarországon.
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója még tavaly decemberi írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy azt mindenki tudja, hogy a jelenlegi »menekültügyi« és migrációs rendszer nem működik, és az is borítékolható, hogy az új sem fog. Kiszelly szerint
Magyarország – többek között Svájc, Ausztria, Ausztrália és az akkor Donald Trump által vezetett USA mellett – nem is vett részt 2018-ban az ENSZ Migrációs konferenciáján, és nem is csatlakozott az ott elfogadott egyezményekhez, amelyek annak a globalista törekvésnek a nemzetközi szintre emelését szolgálják, amivel összemossák a menekülteket és a migránsokat.
A szakértő leszögezte azt is, hogy
a migráció menedzselése helyett inkább olyan szabályokra lenne szükség, amelyek egyértelművé teszik, hogy Európa nem kér az újkori népvándorlásból.
Ehhez a kapu szélesre nyitása helyett az illegális beáramlást korlátozó szabályokra és intézkedésekre lenne szükség. Nálunk, és Donald Trump elnöksége alatt az USA-ban ilyen szabályok működtek, ezekkel sikerül érdemben csökkenteni a beáramlást. A Nemzeti Konzultáció negyedik kérdésénél most elmondhatjuk, hogy akarunk-e hazánkban is migránsgettókat, vagy adjunk-e inkább a magyar kormánynak egy erős politikai felhatalmazást a brüsszeli tárgyalásoknál a magyar migrációs politika megvédésére.
A nyugat-európaiak EP-választás előtti hitegetését szolgálja az év elején elfogadásra váró kötelező betelepítési kvótáról szóló uniós jogszabály, amiről mindenki tudja, hogy nem képes érdemben csökkenteni az illegális migrációt, mégis ezt állítják róla.
Tavaly 300 000 migráns érkezett az EU-ba, akik közül kb. 200 000 ment Németországba.
A front- és célországok polgárait azzal áltatják, hogy eztán majd az "EU-n kívül" bírálják el a menekültkérelmeket, ám eddig csak Albánia "jelentkezett" évi 30 000 Olaszországba érkező migráns átmeneti befogadására. Ez csak első hallásra hangzik jól: tavaly 156 000 migráns ért partot Itáliában, Róma a kérelmek alig húsz százalékát fogadja el (főként jemeniekét és közép-afrikaiakét), a többieket "haza" kéne toloncolni. Az illegálisan az EU területére lépő migránsok fő célja továbbra is Németország, ahol a határellenőrzések ellenére csak 2023 októberében 34 000 kérelmet adtak be – szögezte le a Mozgástér blogon megjelent cikkében a portál szakértője.
Tavaly november közepén újabb migráns terrortámadás történt Európában: Brüsszelben lőtt le három embert egy tunéziai bevándorló, aki korábban menedékjogot kért. Ketten meghaltak, a harmadikat életveszélyes állapotban vitték kórházba. Az áldozatok svédek, és a terrorista szándékosan vadászott rájuk a belga-svéd Eb-selejtező előtt. Svédországban gyakorlatilag migránsbandák vették át az utcák ellenőrzését, nemrég a rendőrség megpróbált ellenük fellépni, és már a hadsereg bevetését is fontolóra vették.
Lefejezések, késelések, gyújtogatások és a szervezett bűnözés kiépítése – ezekkel lehet a legjobban jellemezni azt a folyamatot, amit az illegális migránsok tömeges beáramlása okoz Európában.
Mára már mindennaposak a gyilkosságok Franciaországban, Olaszországban és Németországban is. Brüsszel ennek ellenére még több illegális bevándorlót osztana szét az uniós országokban.
Miközben Brüsszel tovább erőlteti a betelepítési kvótát, egyre több nő, gyermek és idős retteghet Európa-szerte. Január 18-án hárman állnak bíróság elé a berlini Görlitzer parkban történt csoportos nemi erőszak ügyében. Különösen súlyos nemi erőszakkal, súlyos testi sértéssel és különösen súlyos rablással vádolják a 21 éves szomáliai Osman B.-t, a 22 éves guineai Boubacar B.-t és a 22 éves bissau-guineai Mountaga D.-t. A Ripost szerint az ügyész számára a dolog egyértelmű. Június 27-én egy 27 éves nő, két gyermek édesanyja és férje – mindketten grúzok – hajnali 5 óra körül kint voltak a parkban. Állítólag több migráns vette körül őket, ketten botokkal ütlegelték a férfit, 1200 eurót loptak el tőle, majd rátámadtak a nőre.
A bűncselekmény elkövetőinek spermanyomát megtalálták az áldozat testén, ruházatán.
Az egyik vádlott, Osman B. 2016 óta tartózkodik Németországban, ez idő alatt tíz különböző név alatt kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, erőszakos cselekmények, rablás és lopás miatt indult ellene eljárás. Boubacar B. 2017 óta tartózkodik Németországban, négy álnévvel és lejárt tartózkodási engedéllyel. Kilencszer szerepel a neve a rendőrség központi nyilvántartásában. Állítólag rendszeresen fogyasztott marihuánát és kokaint, többször elítélték kábítószer-kereskedelemért. Mountaga D. pedig erőszakos bűncselekményekkel és kábítószer-csempészettel hívta fel magára a hatóságok figyelmét. A tárgyalással kapcsolatos probléma, hogy a sértett időközben hazatért Grúziába. Ha nem jön Berlinbe tanúskodni, videós meghallgatására Németország tbiliszi nagykövetségén kerülhet sor.
2023 szilveszterén például, de előtte is évek óta mindig csinálnak valamilyen felfordulást a migránsok. Legutóbb Berlinben
A MIGRÁNSOK AZ EMBEREK KÖZÖTT, AZOKAT MEGCÉLOZVA PETÁRDÁZTAK, ÉS HASZNÁLTAK TŰZIJÁTÉKOKAT, NEM TÖRŐDVE MÁSOK TESTI ÉPSÉGÉVEL.
Arról, mennyire szörnyű és kritikus a helyzet Európában, bővebben ITT olvashat!
Húsz és negyvenhét százalék közötti mértékben emelkedett az utóbbi években a migrációs nyomás miatt Nyugat-Európából Magyarországra áttelepülők száma
– mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Budapesten, a Szerbiába induló újabb magyar rendőri kontingens búcsúztatásán. Rétvári Bence beszámolt arról, hogy a migrációs válság 2015-ös kezdete óta érezhető mértékben emelkedett azok száma, akik a Nyugat-Európában kialakult közállapotok miatt, illetve biztonságuk érdekében Magyarországra települnek át.
Belgiumból 47, Franciaországból húsz, Hollandiából 43, Németországból húsz, Spanyolországból negyven, Svájcból 28, Ausztriából 25, Olaszországból 45, Angliából 22 százalékkal többen "költöztek hazánkba az utóbbi években, mint 2015 előtt
– részletezte, majd hozzátette:
Magyarországra ugyan fokozott veszélyt jelent az illegális bevándorlás, de itt nem fordulnak elő olyan, a migránsokhoz köthető erőszakos tömegjelenetek, zavargások, amelyek számos nyugat-európai nagyvárosra jellemzők, főképp szilveszter idején.
A Szerbiába induló egységre fontos és egyre nehezebb feladat hárul, hiszen az ottani, illetve az osztrák társszervekkel együttműködve védik a fokozódó migrációs nyomástól Magyarországot és az Európai Uniót. Rétvári Bence kitért arra is:
sokan vannak, akik nem az illegális bevándorlás megfékezésében, hanem a szervezésében érdekeltek, ezért fogadták el Brüsszelben a migrációs paktumot, amely különféle kvóták alapján osztja szét a migránsokat az Unió tagállamai között, akár a korábbi megállapodások figyelmen kívül hagyásával.
Rétvári Bence szerint a júniusi európai parlamenti választásokon a korábbiaknál lényegesen többen szavaznak majd azokra a politikai erőkre, amelyek ellenzik a bevándorlást. Kijelentette: a magyarok már több alkalommal egyértelműen elutasították a migrációt, erre pedig jelenleg is lehetőséget teremt az újabb Nemzeti Konzultáció, amelyen január 17-ig lehet részt venni.
