A Salifou Modi nigeri védelmi miniszter, valamint Christopher Maier, az amerikai védelmi minisztérium alacsony intenzitású konfliktusokkal foglalkozó
és speciális műveletekért felelős államtitkár-helyettese által jegyzett kommünikében kiemelték, hogy a most lezárult többnapos tárgyalássorozatot a kölcsönös tisztelet és az átláthatóság jellemezte.
Washington április közepén beleegyezett, hogy a nigeri kérésnek megfelelően kivonja a mintegy 650 fő hivatásos, valamint további néhány száz szerződéses katonáját a nyugat-afrikai ország területéről.
A felek hangsúlyozták, hogy az amerikai csapatkivonás semmilyen vonatkozásban sem veszélyezteti a két ország közötti fejlesztési és gazdasági kapcsolatok további fenntartását.
A nigeri külügyminisztérium közlése szerint ennek további lökést ad majd az az új szerződés, amely az elkövetkező három évben mintegy 500 millió dollár (178,5 milliárd forint) értékben segíti a nigeri gazdaság fejlesztését.
Az Egyesült Államok Niger területén azzal a célkitűzéssel állomásoztatott két támaszponton is katonákat, hogy kordában tartsa a Száhel-övezet országaiban garázdálkodó szélsőséges, dzsihadista fegyveres csoportokat.
A két bázis közül jelenleg már csak az ország középső részén, Agadez közelében lévő drónbázist üzemelteti, amelyet több mint 100 millió dollárért építettek.
Nigerben 2023. július 26-án, az államfővel folytatott sikertelen tárgyalások után puccsal vette át az ország irányítását a hadsereg; majd a hatalomra került tábornokok felmondták a nyugati szövetségeseikkel kötött katonai együttműködési megállapodásokat és először az egykori gyarmattartó Franciaország, majd az amerikai hadsereg ott állomásozó katonáit is arra kérték fel, hogy hagyják el az országot.
A Mohamed Bazoum megválasztott elnököt megbuktató nigeri katonák azzal vádolták Franciaországot, hogy "katonailag be akart avatkozni" a puccsba.
Emmanuel Macron francia elnök tavaly szeptember végén jelentette be, hogy az év végéig kivonják Franciaország katonai kontingensét Nigerből, ahol júliusban a hadsereg átvette a hatalmat, megbuktatva a demokratikusan megválasztott Mohamed Bazoum elnököt.
Eközben szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal, amely idén áprilisban és májusban már katonai tanácsadókat és felszereléseket is küldött a nyugat-afrikai országba. Tekintettel arra, hogy Nigernek központi szerepe van a migrációs útvonalak nyomon követésében, Magyarország párbeszédet kezdeményezett januárban az illetékes nigeri hatóságokkal a jelenlegi nigeri kormány álláspontjának és gondolkodásának megértése érdekében.