Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz - jelentett ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden, a tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően. Josep Borrell érkezésekor hangsúlyozta, hogy
a nyugati fegyverek használata orosz célpontok ellen "a háború törvénye szerint tökéletesen lehetséges, és nincs benne ellentmondás".
"Megtorolhatnám, vagy harcolhatnék az ellen jogosan, aki a területéről harcol ellenem" - fogalmazott. A főképviselő arra buzdította a tagországokat, hogy "helyezzék egyensúlyba" az eszkalációtól való félelmüket Ukrajna védekezési igényével, és teljesítsék a Kijevnek ígért fegyverszállításokat. "Egyensúlyba kell helyezni az eszkaláció kockázatát és az ukránok védekezésének szükségességét" - hívta fel a figyelmet.
Ukrajna többször kérte nyugati szövetségeseit, hogy tegyék lehetővé számára oroszországi célpontok elérését nagyobb hatótávolságú fegyverrel
- emlékeztetett.
Egy újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a tagállamok megállapodtak abban, hogy az Európai Békekerethez nyújtott magyar hozzájárulást nem fordítják Ukrajna katonai támogatására, Borrell azt mondta, a magyar aggodalmak nem a védelem kérdésével, hanem egyebek mellett azzal vannak összefüggésben, hogy egyes magyar vállalatok problémákkal küzdenek Ukrajnában, illetve azzal, ahogyan Ukrajna a területén élő magyar kisebbségekkel bánik. Közölte: minden országnak joga van nemzeti érdekeit védeni, és mindenki így is tesz, ugyanakkor - hangoztatta - "bizonyos arányosságnak kell lennie" a nemzeti érdekek védelmének módja és a blokkolt döntés következményei között.
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter érkezésekor azt mondta,
Hollandia felajánlja a Patriot légvédelmi rendszerhez szükséges rendelkezésre álló egységeinek egy részét Ukrajnának.
Közölte, Hollandia jelenleg azon dolgozik, hogy több partnerrel szorosan együttműködve összeállítsanak és előkészítsenek egy teljes Patriot légvédelmi rendszert ukrajnai szállításra. „Ajánlatunkkal és azzal, ha más partnerországok is képesek lesznek alkatrészeket és lőszereket szállítani, rövid távon legalább egy komplett légvédelmi rendszert tudnánk átadni Ukrajnának” – fogalmazott. Azzal összefüggésben, hogy Kijev nyugati fegyverekkel indítson támadást orosz célpontok ellen, a holland védelmi tárcavezető azt mondta, Hollandiában nincsenek erre vonatkozó korlátozások, és reményét fejezte ki, hogy más országok, melyek jelenleg eltérő álláspontot képviselnek, megváltoztatják ezzel összefüggő véleményüket.
Időközben a balti államok és Lengyelország nem zárják ki, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába. Már közölték ennek feltételeit is, írta a Der Spiegel. A német lap szerint a csapatok küldésére akkor kerülhet sor, ha Oroszország jelentős sikereket ér el a frontvonalon a Nyugat elégtelen segítségnyújtása miatt.
A Spiegel azt állítja, hogy a múlt héten az észt fővárosban tartott konferencián meg nem nevezett balti parlamenti képviselők figyelmeztették a német kormány képviselőit az ukrajnai háborúval kapcsolatos berlini politika következményeire.
Megjegyezték, hogy Berlin nem hajlandó nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítani Ukrajnának, valamint, hogy a nyugati szövetségesek által szállított fegyverekkel az ukránoknak tilos csapást mérniük oroszországi területeken lévő katonai célpontokra, írja a Militarnyi.ua.
A Der Spiegel azt állítja, Lengyelország és a balti államok képviselői figyelmeztették Berlint:
Ha az oroszok stratégiai áttörést érnek el Kelet-Ukrajnában, nem fogják megvárni, hogy orosz csapatokat telepítsenek a határaikhoz, hanem maguk küldenek csapatokat Ukrajnába.
A német lap szerint „ez azt jelentené, hogy a NATO a háború egyik részesévé válik” és ez pontosan az, amitől Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök is tart.
Petr Pavel cseh elnök is úgy véli, hogy Európának nem szabad korlátoznia Ukrajna támogatását. A segítségnyújtás formáinak bővítését szorgalmazta, beleértve a külföldi csapatok esetleges ukrajnai jelenlétét is. Egy héttel ezelőtt pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök azt mondta, hogy néhány ország már elküldte kiképzőit Ukrajnába az ukrán hadsereg kiképzésére.
Kiderült az is, hogy hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába, hogy meglátogassák a helyi kiképzőközpontokat – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. Örömmel veszem Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába ukrán katonák felkészítésére – jelezte Szirszkij a Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel videó-összeköttetés útján folytatott beszélgetést követően.
– Már aláírtam a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik francia kiképzőtiszteknek, hogy hamarosan meglátogathassák kiképzőközpontjainkat, és megbarátkozzanak az infrastruktúrájukkal és a személyzettel
– tette hozzá. A főparancsnok ugyan nem bocsátkozott részletekbe, de úgy vélekedett, hogy Franciaország eltökéltsége felbátorít majd más partnereket is arra, hogy csatlakozzanak ehhez az ambiciózus projekthez az orosz–ukrán háborúban. Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki parlamenti képviselő szintén megerősítette az értesülést.
Franciaország beleegyezett abba, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába az ukrán hadsereg felkészítésére
– írta a politikus Telegram-oldalán.
Emmanuel Macron francia elnök egy párizsi konferencia alkalmával februárban felvetette nyugati csapatok küldését Ukrajnába a helyi fegyveres erők kiképzésére. A francia védelmi tárca a Reuters hírügynökségnek eljuttatott közleményében hangsúlyozta:
Ahogy már többször is említettük, az ukrán területen történő kiképzés egyike azon projekteknek, amelyekről vita folyik a köztársasági elnök által február 26-án összehívott, Ukrajnát támogató konferencia óta. Mint minden akkor megvitatott projekten, e téren is folyik a munka az ukránokkal, különösen azért, hogy megértsük pontos szükségleteiket
– tette hozzá a francia védelmi tárca.
