Ha Brüsszelnek valami nem tetszik, akár hazug bírósági ítélettel is büntet

Megpróbálnak példát statuálni Magyarországgal - mondta el Dornfeld László az Origónak adott interjúban a Magyarországra kiszabott uniós bírsággal kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint erős a gyanú, hogy azért csak most hoztak ítéletet az ügyben, mert nem akarták, hogy kampánytéma lehessen belőle Magyarországon, hiszen a magyar nép döntő többsége ellenzi a migrációt, amit 2016-ban népszavazás is megerősített, ahol a szavazók 98%-a kötelező betelepítések ellen szavazott. Dornfeld szerint a magyar állam dönthet úgy, hogy a kiszabott bírság összegét nem fizeti be saját költségvetéséből, ekkor az EU a nekünk járó források összegét terhelheti meg vele.

Rendkívül súlyos büntetést rótt ki az EU Bírósága Magyarországra egy nem teljesített ítéletben foglalt kötelezettség miatt: a Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi. Mit jelent ez most hazánkra nézve, miről van szó?

Az EU Bíróság mostani döntése még egy 2020-as döntése végrehajtásához kapcsolódik, amikor egy hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárásban kimondták, hogy a tranzitzónák fenntartása és más migrációellenes szabályok ellentétesek az uniós joggal. Akkor a magyar jogszabályok szerint kizárólag a tompai és röszkei határátkelőnél lehetett menekültkérelmet benyújtani az érkező migránsoknak. Magyarország még ebben az évben megszüntette a tranzitzónákat, ám az Európai Bizottság szerint nem mindenben tett eleget az ítéletben előírtaknak. Hozzá kell tenni, hogy a felsorolt jogi problémák kapcsán 

a Bizottság jóval kisebb bírságot kért hazánkra: egymillió eurós átalánybírságot és 16 400 euró/nap kényszerítő bírságot. A bíróság azonban „súlyos és példa nélküli jogsértés” miatt 200 millió euró átalányösszegre és óriási, 1 millió euró/nap kényszerítő bíráságra ítélte Magyarországot.

Az egyösszegű bírság átszámolva 80 milliárd forintot jelent, a kényszerítő bírság pedig napi 400 millió forintra rúg, vagyis óriási pénzről beszélhetünk. 

Megpróbálnak példát statuálni Magyarországgal.

Miért éppen mostanra időzíthették ennek a büntetésnek a kiszabását?

Erős a gyanú, hogy azért csak most hoztak ítéletet az ügyben, mert nem akarták, hogy kampánytéma lehessen belőle Magyarországon, hiszen a magyar nép döntő többsége ellenzi a migrációt, amit 2016-ban népszavazás is megerősített, ahol a szavazók 98%-a kötelező betelepítések ellen szavazott. 

Joggal tarthattak tehát attól, hogy egy ilyen súlyú döntés erősítené a kormánypártok támogatását a június 9-i EP-választáson.

Így aztán csak a választás utáni héten, június 13-án mertek dönteni az ügyben. Az Európai Unió Bírósága általában nincs annyira benne a köztudatban, de egy elkötelezetten föderalista szervről beszélhetünk, amely a brüsszeli nyomásgyakorló gépezet része. Ennek megfelelően cselekszik és hoz döntést szinte minden ügyben. 

Szép kis rendszer ez a brüsszeli: ha a bürokraták valamely követelése nem tetszik, azokhoz a bírákhoz fordulhatunk, akik majdnem kivétel nélkül mindenben nekik adnak igazat. Jól bizonyították ezt már számos ügyben, így például a magyar pénzek önkényes visszatartásához vezető kondicionalitási eljárás ügyében is.

Megtehetjük, hogy nem fizetünk? Ha nem tesszük meg, milyen ráadásbüntetést kaphatunk érte?

A magyar állam dönthet úgy, hogy a kiszabott bírság összegét nem fizeti be saját költségvetéséből, ekkor az EU a nekünk járó források összegét terhelheti meg vele. Erre volt már példa Lengyelországban: 2021. november 3-án az EU Bíróság a lengyel igazságszolgáltatási rendszer kapcsán hozott döntése végrehajtásáig szabott ki napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot. Ott a jobboldali szuverenista PiS-kormány úgy döntött, nem fizeti be ezt a bírságot, így annak összegét a Bizottság rendszeresen a nekik járó uniós támogatás összegéből vonta le.

A mostani döntés egyfajta nyomásgyakorlás. Fotó: Getty Images via AFP

Magyarország esetén bonyolítja a helyzetet az, hogy a nekünk járó források egy igen jelentős részét az EU önkényesen visszatartja, és igen gyorsan közeleg a költségvetési időszak 2027-es vége. Amennyiben ezen összeget nem tudjuk addig lehívni, már mindenképp elveszik számunkra, így annak bírság általi csökkentése igazából csak azt jelentené, hogy Brüsszel az egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt.

Ez tehát olyan érdemi kényszerítő erővel nem feltétlenül bír, mint mondjuk annak idején Lengyelország esetén.

Orbán Viktor miniszterelnök reagált az EU Bíróság súlyos büntetésére, amelyet a migránsok miatt kapott Magyarország. Azt írta: „A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!” Ön hogyan értékeli a kormányfő kommentjét?

Teljesen érhető a kormányfő felháborodása az ügyben. Maga az EU Bíróság is utal arra az ítéletben, hogy a céljuk az, hogy példát statuáljanak Magyarországgal. Az EU migrációval kapcsolatos nyomásgyakorlásával szembeni magyar ellenállás ugyanis szerintük sérti a „szolidaritás és a lojális együttműködés elvét”, ami megalapozza a példátlan büntetési összeget. Az átalánybírság a Bizottság által javasolt összeg kétszázszorosa, a napi kényszerítő bírság pedig a javaslat több mint hatvanszorosára rúg.

Jól látható, hogy a brüsszeli föderalisták most fokozni akarják a pénzügyi zsarolást Magyarországon, abban bízva, hogy az a kormány bukásához, vagy pedig politikája feladásához vezethet. 

A nemzeti szuverenista magyar kormány azonban ennek az elvárásnak nem tehet eleget, hiszen köti őt a magyar emberek június 9-i ismételt felhatalmazása, valamint a 2016-os népszavazás is.

Miért fontos különbséget tenni a vendégmunkások és az illegális bevándorlók között e téma apropóján?

Magyarország kezdettől fogva szorgalmazta a különbségtételt a különböző kategóriák között. A migránsok jellemzően gazdasági okokból érkeznek Európába, bármiféle használható tudás nélkül, kizárólag abban bízva, hogy a befogadó országok polgárai majd eltartják őket. 

Hazánktól elvárják, hogy fizesse meg a büntetést. Fotó: Anadolu via AFP

Európai szinten a migránsokat a menekültekkel próbálják összemosni, a mostani ítélet is erre hivatkozik. Hazánk meglehetősen nyitott volt a valódi menekültek irányába, ezt jól bizonyítja a példátlan mértékű humanitárius segítségnyújtás a szomszédos háború elől menekülő ukránok irányába.

A dollárbaloldal azóta a vendégmunkásokkal érvelve igyekszik gyengíteni a magyar kormány migrációt ellenző politikáját. Itt is számos különbség van azonban, így a vendégmunkás kizárólag határozott időre érkezik az országba, szemben a migránssal, aki itt telepszik le, gyakran családostól. Továbbá a vendégmunkás munkát végezni jön ide, nem pedig a szociális ellátórendszeren élősködni; érkezése és távozása szigorúan szabályozott rendszerben történik. Mivel a migránsok letelepszenek a befogadó országban, ott párhuzamos társadalmakat hoznak létre, és magukkal hozzák a szülőföldjük politikai problémáit, ez a környezet pedig a táptalajává válik a szélsőséges iszlamizmusnak, a bűnözésnek és a terrornak. Vendégmunkások esetén ilyen veszélyek nincsenek.

Összességében nézve hazánk az egyedüli, akit megbírságoltak most? Mit vetít ez előre a jövőre nézve?

Az adott ügyben, mivel az egy, hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárás következménye, csak Magyarországot bírságolták meg. Ugyanakkor ez a már említett, példastatuáló jelleggel történt, vagyis üzenet az összes többi olyan tagállamnak, amely esetleg szembe akarna fordulni Brüsszel akaratával. 

Politikai döntést hoztak Brüsszelben. Fotó: AFP / AFP/AFP or licensors

Az EU Bíróság ma ismét bizonyította, hogy a kíméletlen brüsszeli nyomásgyakorló gépezet egyik jól olajozott fogaskereke, amely teljes mértékben elkötelezett a föderalisták ügye mellett. 

Ez előrevetíti azt is, hogy más ügyekben is várható ehhez hasonló büntetések kiszabása. Ezekből pedig több is van most a testület előtt, akár migrációval, akár más ügyekkel kapcsolatosan.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK