Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Cioitti bejelentése tehát nagy mértékben megosztotta a mérsékelt jobbközép párt vezető politikusait, viszont Jordan Bardella, a „Nemzeti Tömörülés” Európai Parlamenti listavezetője és elnöke úgy értékelte a lépést, hogy „Éric Ciotti pártérdekek helyett a franciák érdekeit választotta és Franciaországot ez az egység adja”.
„Múlt vasárnap a franciák keményen megbüntették a macronizmust, amely soha nem tudta volna kihúzni a köztársaságunkat a tehetetlenségből. Már soha nem fogja teljesíteni eredeti ígéretét, ami az volt, hogy leküzdi a demokráciánkat évtizedek óta sújtó válságot. A köztársasági elnök a „populizmus" elleni védőbástyának mutatta magát, de megfeledkezett arról, hogy (ez a populizmus) a francia nép valódi problémáinak választási fokmérője, és témái között első helyen áll az ellenőrizetlen bevándorlás, a mindennapos, növekvő gazdasági és kulturális bizonytalanság, valamint a munka méltányos megbecsülésének hiánya. Ezeket a problémákat nem lehet megoldani határozatlan és kétértelmű politikával. A „Republikánusok” nem támogatják a jelenlegi politika folytatását, ezzel a politikával határozottan és komolyan szakítani kell.”
De ahelyett, hogy Marine Le Pen és pártja vasárnapi győzelmének egyik legfontosabb okáról beszélnének, arról, hogy a francia emberek többségével egybehangzóan a „Nemzeti Tömörülés” kezdettől fogva az ukrajnai háború elutasítását képviselte, és békét követelt, csak arra voltak képesek, hogy az Éric Ciotti által kifejtett álláspontot „zsákutcának” minősítsék, és hogy közöljék, hogy „Cioitti bejelentése sem nem kötelezi, sem nem képviseli a „Republikánusok” irányvonalát.
Úgy látszik a francia mérsékelt jobboldal nem értette meg a francia emberek egyértelmű üzenetét: elég volt a háborúból, ugyanakkor Jordan Bardella június 11-én a France 2 televíziónak adott interjújában bejelentette a megállapodást a „Nemzeti Tömörülés” és a „Republikánosok” között hozzátéve, hogy 10 -nél is több „Republikánusok” párti képviselő támogatta ezt a megállapodást.
Elemzések szerint a „Nemzeti Tömörülés” óriási sikerében, több mint 30 %-os eredményében (31.4%) és 30 európai parlamenti képviselői hely megszerzésében az a politikai kapott elismerést, amit Marine Le Pen, Jordan Bardella, a „Nemzeti Tömörülés” meghatározó politikusai képviseltek. Az, hogy határozottan elítélték a háború folytatását és Macron háborús hisztériáját és elutasították már-már mániákussá vált háborúpárti pszichózisát.
Megírtuk, hogy Macron kezdettől fogva támogatta nyugati fegyvereknek, lőszereknek Ukrajnába szállítását, aztán később, miután Ukrajna súlyos eurómilliárdokat kapott az Európai Uniótól, Macron már eljutott odáig is, hogy kiképzőalakulatokat és vadászbombázókat fog Ukrajnába küldeni azzal a felhatalmazással, hogy oroszországi célpontokra is lőhetnek, bombázhatnak.
De az atomcsapással riogatás is felbukkant Macron kommunikációs paneljeiben. A francia embereknek ebből elegük lett, és egyszerűen a békepárti politikai erőre szavaztak.
Már írtunk arról, hogy a „Nemzeti Tömörülés” (RN) lényegében két éve, a háború kitörése óta békére törekszik, elítélte Macron és a baloldali háborúpártiak álláspontját. Marine Le Pen 2022 őszén világosan fogalmazott a „France Inter” rádió egyik podcastjában arról, hogy az ukrajnai nyugati fegyverszállítmányoknak csak az lesz a „haszna”, hogy a háború elhúzódik.
„A nagy veszély abban rejlik, hogy ez a háború eszkalálódni fog. Következésképpen a katonai szempontok miatt nem adhatjuk fel azt az akaratot, hogy a háborút békésen zárjuk le - mondta akkor Marine Le Pen, majd így folytatta: „Nagyon jól tudjuk, hogy egy világháború… tragédia lenne minden ország számára". Idén márciusban, a „France Inter”-nek adott riportjában „kétségbe vonta annak jogosságát és értelmét”, „ahogy az elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban viselkedik”.
Macron ekkor vetette föl harcoló nyugati alakulatok Ukrajnába telepítését, és ezzel megkezdte a bukáshoz vezető háborús uszítókampányát. „Van valami, amit nem fogadok el Emmanuel Macron viselkedésében, ez pedig az, hogy politikai játékot űz a háborúval" - mondta akkor Marine Le Pen, aki folyamatosan bírálta Macront annak háborúpárti „őrülete” miatt, és már a választások előtt az volt az egyik legfontosabb politikai üzenete, hogy „Emmanuel Macron háborúba akarja sodorni Franciaországot Oroszországgal".
Ezt azután mondta, hogy a francia elnök azt nyilatkozta, hogy lehetővé kell tenni a nyugati fegyverek használatát az oroszországi katonai bázisok "semlegesítésére" és ehhez még Mirage 2000-5 bombázókat is felajánlott, amit Zelenszkij ukrán elnök készségesen elfogadott. Ez „egy újabb lépés lenne a háborúba való belépéshez, és ez elképesztő veszélyt jelentene honfitársaink biztonságára (és) területünk integritására" - mondta a „France Info” rádióban Marine Le Pen. Sőt, ennél is továbbment, és június 6-én az RTL reggeli adásában „felszólította a francia népet, hogy szabjon határt Macronnak ". Később azt mondta, hogy hányingerig undorító Macron háborúpárti őrülete. Végül Macron kormánya megbukott.
A június 9-ei szavazáson toronymagasan Marine Le Pen pártjára szavaztak a legtöbben, miközben a háborúpárti Macron-féle koalíció csúfosan megbukott.
Messzemenő következtetéseket lehet levonni Marine Le Pen azon eszmefuttatásából, amely szerint „párhuzamos kommunikációs kapcsolat” alakult ki Macron és a Mélenchon vezette szélsőbal között. Míg az antiszemita, kommunista Mélenchon kezdettől fogva politikai célokra használta és használja az izraeli-palesztin konfliktust a palesztinok oldalán, Macron az ukrajnai háborút használja fel ugyanígy a háború oldalán, mert ez az érdeke.
Marine Le Pen álláspontját igazolja, hogy a szélsőbaloldal szervezésében Franciaországot (és Párizst) újra ellepték a Palesztina melletti antiszemita, szélsőbaloldali, agresszív antifa tüntetések, a francia főváros egyik kerületében, könnygázzal kellett feloszlatni a szélsőbalos tüntetőket hétfőn éjszaka. Közös a tüntetőkben az is, hogy a „Szabadságot Gaza-nak” feliratok mellett a Nemzeti Tömörülés elleni szlogenek is megjelentek, az egyesült baloldal pártjai pedig megatüntetésre hívtak Párizsban a hétvégén a szélsőjobboldal ellen. Azaz Macron újra a szélsőballal végezteti el a „piszkos” munkát.
Marine Le Pen kezdettől fogva azt vallotta, hogy ebben a háborúban „nem lesz katonai győzelem" és a befejezésének egyetlen módja az, ha „megtaláljuk a tárgyalásokhoz vezető utat, és lehetőséget adunk ahhoz, hogy Ukrajna a lehető legjobb feltételek mellett (ezt) megtehesse", azaz békét köthessen. Jordan Bardella pedig úgy nyilatkozott, szintén a választások előtt, hogy „nagy a veszélye az eszkalációnak, én pedig nem úgy tekintek magamra, mint Európa főparancsnokára. Emmanuel Macron (aki így tekint magára) óriási kockázatot vállalt, olajat önt a tűzre".
Elemzők szerint a „Republikánusok” vezetőjének, Éric Ciottinak a lépését az is inspirálhatta, hogy a baloldalon (Macron-nak kedvezően) egy Marine Le Pen elleni koalíció létrehozása indult meg. A még 10 %-ot sem elért Jean-Luc Mélenchon és pártja már a választásokat követő napon egy széleskörű baloldali, hazug „egészségügyi kordon” felállítását javasolta a Marine Le Pen féle „Nemzeti Tömörüléssel” szemben. Ha most nem tesznek semmit a „Republikánusok”, akkor légüres térbe kerülnek és végképp eltűnhetnek.
„Megpróbáltam megtartani az egyensúlyt, de François-Xavier Bellamy (az LR európai parlamenti listájának vezetője, a párt egyik fontos és befolyásos politikusa) nagyszerű kampánya ellenére sem sikerült áttörést elérni " – nyilatkozta Ciotti a választások után, arra reflektálva, hogy a szélsőbaloldali Mélenchon pártja mögött végeztek, majdnem 3%-al és 3 parlamenti hellyel lemaradva.
Eric Ciotti elnököt végül a párt vezetősége kizárta. Lehetetlen megmondani, hogy mi lesz Nicolas Sarkozy egykori pártjának a sorsa ezután.
A „Le Figaro” közvélemény-kutatása alapján a szavazók 53,9 %-a véli úgy, hogy a „Nemzeti Tömörülés” és a „Republikánusok” közötti megállapodásnak létre kell jönnie. Fontos lehet az is, hogy az Éric Zemmour féle „Reconquête” listavezetője, Marion Maréchal tárgyalásokat folytatott Jordan Bardella-val, ám ezek (jelenleg) nem vezettek eredményre. Mindenesetre Éric Zemmour bejelentette, hogy nem indul a törvényhatósági választásokon, ami azt mutatja, hogy a világhírű filozófus úgy véli, hogy ha az ő személye lenne pártja és a Nemzeti Tömörülés közötti megállapodás akadálya (Jordan Bardella egyértelműen utalt erre), akkor azt így hárítani tudja. Később Marion Maréchal azt mondta, hogy mindenütt vissza kell lépni Marine Le Pen pártjának javára, ezért Zemmour kizárta EP-listavezetőnőjét.
Ami a baloldali összefogást illeti, Jean-Luc Mélenchon, az „Elégedetlen Franciaország (LFI) vezetője június 11-én kedden, a négy nagy baloldali párt közötti, új népfront létrehozásáról szóló tárgyalások második napján elégedetten állapította meg, hogy sikerült a „régi sérelmeket félretenni” és egy „Új Népfronttal” fogják megakadályozna a szélsőjobboldal térnyerését. „Az Új Népfront tudja, hogyan kell kormányozni" - írta az X-en Mélenchon.
A szocialisták, a kommunisták, a zöldpárti környezetvédők és a szélsőbaloldali LFI között hétfőn kezdődtek a tárgyalások. Egy biztos: a tárgyalófelek közös pontja az, hogy Ukrajnába továbbra is fegyvereket kell szállítani, azaz folytatni kell a háborút.
Azaz, míg a jobboldal szerencsétlenkedik, hogy összefogjon-e, vagy sem a radikális jobboldallal, addig a balközép a nem egyszerűen radikális, hanem szélsőséges, aljas, antiszemita, kommunista baloldallal is összefog.
Szinte biztos tehát, hogy az ukrán háború lesz az előrehozott választások egyik központi kérdése, és az elemzők többsége súlyos hibának tartja, hogy Macron, aki végig háborúpárti álláspontot képviselt, bejelentette, hogy aktívan „beszáll” a választásokba, ami a francia politikai életben nagyon szokatlan, a köztársasági elnök ugyanis a pártok fölött áll és a nemzet egységét kell(ene) képviselnie, és nem szokott részt venni parlamenti választásokban közvetlenül.
A nem éppen jobboldali, sőt kifejezetten balliberális „Politico” megszólaltatta Macron pártjának több képviselőjét is, és abból, amit elmondtak azt a következtetést lehet levonni, hogy sem Macron, sem közvetlen tanácsadói nem értik azt az üzenetet, amit a franciák június 11-én küldtek, azt, hogy Macron még soha nem volt ennyire népszerűtlen Franciaországban. „Ha az elnök beszáll a kampányba, az hatalmas kockázatot jelent" - mondta Mathieu Gallard, az Ipsos elemzője. „Ha ebbe belemegy, akkor mozgósítani fogja az embereket maga ellen".
