Az Európai Uniót az elmúlt években többek között a migrációs nyomás, illetve az orosz–ukrán fegyveres konfliktushoz kapcsolódó háborús infláció- és energiaválság következtében jelentős kihívások érték. A kutatás alapján kijelenthető, hogy az Európai Bizottság tevékenységét, válságkezelő munkáját több területen is az európai közvélemény elégedetlensége kíséri, továbbá mind Ursula von der Leyen személye, mind a brüsszeli bürokrácia megítélése az európai polgárok körében egyértelműen negatív képet mutat.
A 2023-as adatfelvétel szerint a véleménnyel rendelkező megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százaléka) kedvezőtlenül vélekedik a brüsszeli bürokráciáról, valamint 2024-ben 55 százalékuk negatív véleményt formált az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyenről. A kedvezőtlen lakossági attitűdök elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy napjaink legmeghatározóbb közéleti kérdéseiben a brüsszeli elit által képviselt irányvonal nem találkozik az európaiak elvárásaival. Ennek megfelelően az európai válaszadók döntő többsége elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, amit Brüsszel a migrációs válság kezelése (63 százalék), továbbá az infláció és az energiaárak megfékezése (63 százalék) érdekében tett.
Ehhez hasonlóan az európai polgárok 64 százaléka úgy érzi, hogy a kontinensünkön tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést sokatmondó, hogy valamennyi tagállamban abszolút többségben vannak azok, akik felelősnek tartják Brüsszelt az energiaválságért. A választ megjelölők a legnagyobb arányban Szlovéniában és Görögországban (78-78 százalék), valamint Portugáliában és Bulgáriában (71 és 71 százalék) voltak, de a legalacsonyabb értékek is meghaladták az 50 százalékot Finnországban (55 százalék), Magyarországon (54 százalék) és Dániában (51 százalék). Az energiaválsággal összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy Ursula von der Leyen politikai programjának sarokkövét az európai zöldmegállapodás jelentette, melynek lényeges pontja az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseinek szigorítása volt. Ennek nyomán az Európai Bizottság a hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásaik leépítésére késztette a tagállamokat, amelyek így veszítettek energiapiaci alkalmazkodóképességükből. A negatív tendencia miatt 2021-ben – ahogyan a globális energiaellátás feszessé vált – az EU-ban súlyos válság bontakozott ki.
A problémára válaszul a von der Leyen vezette adminisztráció – ahelyett, hogy változtatott volna korábbi törekvésein – még szigorúbb klímacélokat és a kapacitások további leépítését szorgalmazta, majd az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanását követően szélsőséges szankciópárti lépéseivel szűkítette tovább a közösség mozgásterét.
Az Európai Unió büntetőintézkedéseken alapuló politikája mellett a brüsszeli vezetés a mai napig következetesen kitart, annak ellenére, hogy a szóban forgó szankciók eredménytelennek bizonyultak Oroszország katonai törekvéseinek megfékezése tekintetében. Már a 2023-as Európa Projekt-kutatás rávilágított, hogy a 27 uniós tagországból 15 tagállamban többen vannak azok a megkérdezettek, akik kritikusan viszonyulnak Brüsszel háborús szankciós politikájához, mint azok, akik elégedettek vele.
A kutatási adatok alapján megállapítható, hogy az európai közvélemény úgy érzi, hogy a brüsszeli intézmények döntéseik meghozatala során nem képviselik az egyes tagállamok érdekeit. Az európai válaszadók 52 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az uniós intézmények, illetve a brüsszeli politikai elit figyelmen kívül hagyja az országa érdekeit. Azon megkérdezettek hányada, akik országuk érdekeinek figyelmen kívül hagyását tapasztalják a brüsszeli döntéshozók részéről, 27 uniós tagállamból 19 tagországban haladta meg azoknak az arányát, akik ezzel ellentétesen vélekednek.
További érdekesség, hogy azon európaiak aránya, akik jogtalannak ítélik, hogy Brüsszel politikai nézetkülönbségek miatt visszatart uniós forrásokat egyes tagországoktól, 27-ből 20 tagállamban haladta meg azoknak a hányadát, akik ezt a gyakorlatot jogosnak tartják.
A brüsszeli elit elmúlt években nyújtott politikai teljesítményének Európa-szerte megfigyelhető negatív megítélése, valamint az uniós bürokrácia és a tagországok érdekei között húzódó – az európai lakosság által érzékelt – szakadék alapján joggal feltételezhető, hogy Ursula von der Leyen esetleges újabb felhatalmazása az Európai Bizottság vezetésére nem az európai polgárok többségének akaratát tükrözné, hanem sokkal inkább politikai, hatalomtechnikai alkuk eredményét.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK