Az EU bírósága rendre a nyílt társadalom eszmerendszerének és a brüsszeli fősodornak megfelelő döntésekre jut

Valamennyi uniós bíró, aki részt vett a Magyarországot migránsonként 40 millió forintra büntető júniusi döntés meghozatalában, kötődik a nyílt társadalom hálózatához - ezzel kapcsolatban osztotta meg gondolatait az Origóval Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég tudományos igazgatója szerint az Európai Unió Bírósága politikai minőségében rendre a nyílt társadalom eszmerendszerének és a brüsszeli fősodornak megfelelő döntésekre jut, és mint megkérdőjelezhetetlen bírói fórum, a komoly politikai relevanciával rendelkező ügyekben a jog eszközét felhasználva, jogi köntösbe bújtatott politikai ítéleteket hoz.

Az alkotmányjogász Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatójának írására reagált.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) valóban gyakran politikai szervezetként jelenik meg, nem pedig mint az igazságszolgáltatás független és pártatlan, objektív szereplője. Politikai minőségében pedig rendre a nyílt társadalom eszmerendszerének és a brüsszeli fősodornak megfelelő döntésekre jut, és mint megkérdőjelezhetetlen bírói fórum, a komoly politikai relevanciával rendelkező ügyekben a jog eszközét felhasználva, jogi köntösbe bújtatott politikai ítéleteket hoz.

• 2022. április 5-én az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette az Európai Parlamentben (EP): „Magyarországon a korrupció jelenti a legnagyobb problémát”, ezért megindítják hazánkkal szemben a jogállamisági eljárást. Az EUB két tagállam jogos érvelésével szemben is Brüsszelnek adott igazat.

o Az eljárás alapja a 2021. január 1-jén hatályba lépett, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (jogállamisági rendelet), amely jogállamisági feltételekhez kötötte az uniós források felhasználását. A jogszabály értelmében, ha az uniós intézményrendszer megállapítja, hogy egy adott ország a jogállamiságot megsértve használja fel az EU-s pénzeket, akkor megvonhatja azt a jogosult tagállamtól. A jogállamisági rendelet 2. cikke a jogállamiságot néhány általános jogelv tiszteletben tartásával, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében rögzített uniós értéknek való megfeleléssel írja körül.

Brüsszel ránk szabadítaná a migránsokat. Fotó: Costas METAXAKIS / AFP

o A jogállamisági rendelet értelmében a szankciókat megállapító intézkedések alkalmazására nem csupán a konkrét visszaélések esetén nyílik lehetőség, hanem azon rendszerszintű, jogállamisággal összefüggő problémák esetén is, melyek kihathatnak az EU-s források felhasználására. Az esetleges pénzügyi korrekciót a jogsértő állam viseli, nem háríthatják át a források a végső kedvezményezettjeire.

o A jogszabály elfogadása komoly vitákat generált. Magyarország és Lengyelország szerint a rendelet politikai zsarolás veszélyét hordozza magában, lévén, hogy a jogállamiság tartalma államonként eltérő lehet, ezért a jogállamiság összekötése az uniós források felhasználásával jogilag elfogadhatatlan és veszélyes a jogbiztonságra. Mindezek következtében a két ország közösen fordult az EUB-hoz annak érdekében, hogy a testület állapítsa meg, az elfogadott aktus összeegyeztethető-e az európai jogrenddel. Az EUB elutasította a rendelet ellen benyújtott keresetet, és kimondta, hogy a vitatott norma összhangban áll az uniós joggal. A 2022. február 16-i ítélet szerint az EB kezdeményezésére az Európai Tanács (ET)minősített többsége jogállamisági kritikák következményeként aktiválhatja a jogállamisági mechanizmust és felfüggesztheti a tagállamoknak járó költségvetési forrásokat.

• A Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás messzire nyúlik vissza, a többéves folyamatban pedig az EUB-nek is volt szerepe – a bíróság pedig ekkor is Brüsszel pártjára állt hazánkkal szemben.

o Az EP 2017. május 17-én fogadott el egy Magyarországot elítélő állásfoglalást, miszerint hazánkban fennáll az EUSZ) 2. cikkében foglalt értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye, ez pedig indokolja az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás megindítását. Az EP az állásfoglalásában felkérte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot (LIBE), hogy készítsenek el egy, a magyar jogállamiság helyzetét bemutató különjelentést, amivel Judith Sargentinit bízták meg. Az ún. Sargentini-jelentés végleges szövegét 2018. június 25-én fogadta el a szakbizottság.

o 2018 októberében a Magyarország keresetet nyújtott be az EUB-hez, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kérte. 2021. június 3-án az EUB elutasította a magyar keresetet.

• Az EUB több migrációval kapcsolatos ítéletében is elmarasztalta hazánkat az elmúlt években, határozottan állást foglalva a nyílt társadalmak eszmerendszere mellett, ráadásul ezen ítéletek mindegyikének meghozatalában részt vett a legutóbbi, 80 milliárd forintos büntetést kiszabó ítéletben eljáró bírák jelentős része.

o 2018. december 21-én indított keresetet az EB Magyarországgal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránt. Keresetlevelében az EB arra kérte az EUB-t, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26‑i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16‑i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakat.

▪ Az EUB 2020. december 17-én kelt ítéletében az EB érvei zömének helyt adott, hivatkozva a tranzitzónák jogszerűtlen működtetésére, a garanciák tiszteletben tartását nélkülöző őrizetbe vételekre, valamint arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tekintetében hazánk az uniós joggal ellentétes feltételektől tette függővé a területén maradáshoz való joguk gyakorlását. Ennek megfelelően, Magyarországnak a saját költségein felül az EB részéről felmerült költségek négyötödét kellett viselnie.

Háború Ukrajnában Fotó: AFP

• Az ítélet meghozatalában részt vett Lenaerts, aki jelenleg az EUB elnöke, a főtanácsnok itt is Pikamäe volt, ahogy a 80 milliárd forintos büntetést kiszabó ítéletet megelőző eljárásban is. Az ítélet meghozatalában részt vett, továbbá Rodin, Lycourgos és Bonichot is, akik az EP-választásokat követően publikált ítéletet is meghozták.

o 2021. december 22-én indított keresetet az EB Magyarországgal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránt. Keresetlevelében az EB arra kérte az EUB-t, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország azáltal, hogy a területén – ideértve e tagállam határait is – tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának és a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférésnek a lehetőségét ahhoz a követelményhez köti, hogy Magyarország harmadik országban található diplomáciai képviseleténél egy előzetes eljárást kell lefolytatni, nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt kötelezettségeit.

▪ Az EUB 2023. június 22-én kelt ítéletében az EB érveinek helyt adott arra hivatkozva, hogy Magyarország azáltal, hogy a területén vagy e tagállam határain tartózkodó egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valamely harmadik országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, valamint a Magyarország területére való belépésre jogosító utazási okmányt kell szerezniük, nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkéből eredő kötelezettségeit. Az ítélet szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor arra kényszerítette a menedékkérőket, hogy jelenjenek meg a szerbiai vagy ukrajnai nagykövetségeken. Az EB kimondta, hogy a magyar kormány által a 2020-ban a COVID-19 világjárvány idején bevezetett jogszabály „megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalanokat attól a joguktól, hogy Magyarországról menedékjogot kérjenek”. Magyarország a saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

• Az ítélet meghozatalában ugyanazok a bírák – a francia Bonichot, a ciprusi Lycourgos, a horvát Rodin, az olasz Rossi és a román Spineanu-Matei – vettek részt, akik a júniusban 80 milliárd forintos büntetést kiszabó ítélet meghozatalában is – a különbség, hogy itt a főtanácsnok T. Ćapeta volt.

o A fenti, migrációval kapcsolatos ügyek kapcsán fontos kiemelni az Alkotmánybíróság (AB)32/2021. (XII. 20.) határozatát, amelyben a taláros testület kimondta, hogy ha a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amely felveti az ország területén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam intézményvédelmi kötelezettségének keretében gondoskodni köteles e jog védelméről. Hazánk területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság része. Ez az AB hat. hivatkozik a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatra (kvótahatározat), amelyben az AB kinyilvánította hatáskörét az uniós joggal szembeni alkotmányvédelem terén.

Soros György mozgatja a szálakat.
Fotó:  Fabrice COFFRINI / AFP

• A C-715/17., C-718/17. és C-719/17. sz. egyesített ügyekben hozott 2020. április 2-i – EB kontra Lengyelország, Magyarország és Cseh Köztársaság – ítéletben az EUB kimondta, hogy Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság azzal, hogy megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére vonatkozó ideiglenes mechanizmus betartását, nem teljesítette az európai uniós jogból eredő kötelezettségeit.

o Ezek a tagállamok a döntés értelmében nem támaszkodhatnak sem a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos felelősségeikre, sem pedig az áthelyezési mechanizmus állítólagos hibás működésére nem hivatkozhatnak, hogy elkerüljék e mechanizmus végrehajtását.

Tény, hogy az uniós jog elsőbbségét a bíróság dolgozta ki, és az soha nem szerepelt az EU-s szerződésekben. Az uniós jog primátusának kimondására a Costa kontra ENEL-ügyben került sor 1964-ben. Azóta azonban számos – így pl. a lengyel, a német és az olasz –alkotmánybíróság kimondta, hogy az uniós jog elsőbbsége nem érvényesül minden esetben a nemzeti joggal/alkotmánnyal szemben – a magyar AB is megállapította ezt az ultra vires kontroll, az alapjogi kontroll és az alkotmányos identitás kontrollvonatkozásában.

T. H. Ilves korábbi észt államfő és Soros György kapcsolata

• Soros György 2013-as esküvői lagziján ott volt Toomas Hendrik Ilves észt elnök, aki erről elfelejtette tájékoztatni hazája közvéleményét; ez nem véletlen, hiszen az észt államvezető (aki 2006-tól 2016-ig volt hivatalában) szimpatizált a spekulánssal, és a Soros György igényeire szabott észt EU-politikában igen nagy volt az elnök befolyása.

• Toomas Hendrik Ilves köszönetet mondott Soros Györgynek a demokratikus reformok és a szabad gondolkodás előmozdításáért a világban és különösen Észtországban, amikor 2007-ben New Yorkban találkoztak. Ekkor a köztársasági elnök és Soros arról is beszéltek, hogy a kontinensen harmonikusabb külpolitikai nézőpontok kialakítása érdekében európai külkapcsolati tanácsot kívánnak létrehozni, továbbá Soros és az észtek erőfeszítései is szóba kerültek Grúzia demokratikus útjának elősegítésére.

• A 2000-es évek elejéig testvére, Andres Ilves pedig az amerikaiak által finanszírozott Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Afganisztánnal foglalkozó prágai irodájának vezetője volt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK