Az ukránok Zelenszkij haragja miatt fenyegetőzhettek a Barátság kőolajvezeték elzárásával

A Barátság kőolajvezeték egyik szakaszáról készült 2019-es felvétel

Fotó: Shutterstock/Alex Sobal

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója azt mondta az Origónak, hogy az orosz nyersolaj szállításának bármiféle bojkottálása Ukrajna részéről, illetve az azt figyelmen kívül hagyó hozzáállás Brüsszelt illetően egyértelmű szembehelyezkedést jelentene az EU normáival és deklarált céljaival, ami egyúttal azt is jelentené, hogy Brüsszel – ismételten – önkényesen felülírja a saját szabályait a politikai érdekei mentén. Mint ismert, néhány óra alatt kiderült, hogy félreértés lehetett az ukrán elnöki tanácsadó pénteki nyilatkozata a Barátság kőolajvezeték jövő januári leállításáról. Közben terjedt el a hír, hogy Mihajlo Podoljak azt mondta: az év elején az ukránok elzárják a csapot. A Mol azonnal közölte, hogy semmilyen jelzést sem kaptak, a magyarországi szállítások pedig folyamatosak. Megszólalt Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki azt mondta: minden hivatalos csatornán azt az értesítést kapták, hogy Ukrajna teljesíti a szerződéses kötelezettségeit. Később újra nyilatkozott az ukrán elnöki tanácsadó is, aki immár cáfolta saját magát. Mutatjuk a részleteket!

2025. január 1-jétől megszűnik a Barátság kőolajvezeték, amelyen keresztül orosz kőolajat szállítottak Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába – közölték az ukránok még pénteken. Miért csinálták ezt? Lehetett hinni ennek a bejelentésnek, vagy ez egyfajta zsarolási eszköz azért, hogy támogatást „harcoljanak ki” Ukrajnának?

Jelen esetben elsősorban Magyarországról és Szlovákiáról, az EU két olyan tagállamáról van szó, amelyet békepárti, a háborút nyíltan elítélő kormányok vezetnek, amely már önmagában egyfajta "casus belli" a jelenlegi ukrán vezetés és a háborúpárti brüsszeli elit vonatkozásában. Nagy vonalakban 2024 márciusától júniusig az EB eddig összesen három részletben 4,5 milliárd, 1,5 milliárd, majd 1,9 milliárd euró előfinanszírozást folyósított Ukrajnának az ún. Ukrajna-eszköz keretében – amelynek összértéke 2027-ig akár az 50 milliárd eurót is elérheti. 

2024. július 18-án a Bizottság, augusztus elején pedig az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta a következő, 4,2 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást az Ukrajna-eszköz keretében. Az ukrán kormány idén összesen 16 milliárd euró uniós támogatásra számít Brüsszeltől. 

A további – az ország háborúban tartását biztosító – támogatásokhoz egyre nehezebb partnereket találni, ezért is válthat a jövőben sebességet a háborúpárti gépezet – beleértve az egyoldalú zsarolás módszerét is. 

A Barátság kőolajvezeték
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Pedig az (EU) 2017/1247 és az (EU) 2017/1248 tanácsi határozatok értelmében az Európai Unió (EU) társulási megállapodást kötött Ukrajnával, illetve az 2017. szeptember 1-jén hatályba is lépett. A megállapodás része többek között a megerősített gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok feltételeinek megteremtése, amelyeknek köszönhetően Ukrajna fokozatosan integrálódik az Unió belső piacába; a felek deklarált célkitűzése egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítására; valamint a gazdasági és ágazati együttműködés, amelynek részre az energiaügy is. 

Jól látszik, hogy az előző pontoknak – bár társulási megállapodás szerint Ukrajna nem szakíthatja meg az energiahordozók tranzitját Ukrajnán keresztül az EU tagállamaiba – Ukrajna szándékosan és nyíltan vállaltan nem tesz eleget. 

Mivel a megállapodást az EU nevében kötötték, így annak érvényesülését Brüsszelből lehet – és kell is – jogi eszközökkel kikényszeríteni.

Amikor a nyár közepén az ukránok már kikezdték a Barátság kőolajvezetéket – akkor csak az orosz Lukoil szállítmányait tiltották ki –, már az önmagában havi 1,1 millió hordó olaj kiesését jelentette. Ha ez a leállítás valóban bekövetkezne a jövőben, az hogyan hathatna hazánk energiaellátására? Kijelenthető, hogy az ilyen bejelentések miatt is kiemelten fontos, hogy hazánk minél több hangsúlyt fektessen a diverzitásra?

Ez egy, az érintett uniós országok viszonylatában súlyos energiavédelmi és nemzetbiztonsági kérdés. Bár hazánk is rendelkezik megfelelő tartalékkal, szakértők már jelezték, hogy a kieső mennyiség pótlása nem megy egyik napról a másikra, bár folyamatos az alternatív lehetőségek feltárása az érintettek részéről. Ugyanakkor a hatékony energiamix és diverzitás kérdése – amelyet a Nemzeti Energia- és Klímaterv is megalapoz – nem elválasztható a klímasemlegesség témájáról, ezért néhány felvetést érdemes tenni. 

A német szövetségi kormányzat már 2013-ban jelentős vállalásokat képzelt el: eszerint Németországnak a fosszilis energiahordozókról úgy kell átállnia a megújuló energiaforrásokra, hogy 2030-ig az összes megtermelt energia felének, 2050-re pedig 80 százalékának szélből, napból és más megújuló energiaforrásokból kell majd származnia. Az akkori költségbecslések szerint ez az átállási folyamat huszonöt év alatt ezer milliárd euróba (nagyjából 330 ezer milliárd forintba) kerülne, ami igen jelentős anyagi vállalás még Németország, a világ negyedik legnagyobb gazdasága számára is. 

A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál 
Fotó: MTI/Komka Péter 

Ráadásul az elmúlt fél évtizedben más fontos kihívások (pl. a migrációs és menekültpolitika, a biztonság, a Schengenen belül visszaállított német, osztrák határellenőrzések stb.) is drasztikus terhet rónak a társadalomra, ezért a klímacélok elérése nem eredményezheti az energia- és élelmiszerárak egekbe emelkedését. 

Hasonló átállási költségeket természetesen a kelet-közép-európai polgárok sem tudnak vállalni. Például Magyarország számára 50 ezer milliárd forintba kerülne a 2050-es uniós klímacélok teljesítése, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna.

Európai összevetésben is nagyon jól áll Magyarország felkészültsége a fűtési szezonra, a földgázszállítás pedig folyamatos a déli útvonalon, így hazánk energiabiztonsága hosszú távon is garantált – ezt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette ki pénteken Szentpéterváron. Ez alapján mi mondható el a magyar energiabiztonságról? Biztosított az ellátás? Illetve miért érdekes, hogy a Mol még nem kapott erről a döntésről tájékoztatást?

Fontos kiindulópont, hogy 2022 májusának végén megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj Unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU és a Bizottság maga ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolta – Oroszország mellett – részben Magyarországra is az ukrajnai háború energetikai kérdései kapcsán. Az akkori, soron kívüli brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően kelt zárónyilatkozat szerint a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki. 

Az orosz nyersolaj szállításának bármiféle bojkottálása Ukrajna részéről, illetve az azt negligáló hozzáállás Brüsszelt illetően egyértelmű szembehelyezkedést jelent az EU normáival és deklarált céljaival, ami egyúttal azt is jelentené, hogy Brüsszel – ismételten – önkényesen felülírja a saját szabályait a politikai érdekei mentén. 

Képünk illusztráció!
Fotó: ANP via AFP

Az olajszállítás leállítása – a MOL és szakértők nyilatkozatai alapján – határozottan veszélyeztetik az energiapiac működését és az energiaellátás biztonságát Magyarországon és Szlovákiában, vagyis „az Európai Unión belül”. Korábban például, amikor rakétatalálat érte a Barátság kőolajvezeték zavartalan működéséért felelős áramellátót a belorusz–ukrán határon, a  MOL egyértelművé tette, hogy felkészült, folyamatosan tudja biztosítani Magyarország és a régió energiaellátását: 

az üzemi készletek, valamint hazánk stratégiai készletei elegendő mértékűek ahhoz, hogy a százhalombattai finomító működése az adott kár elhárításáig tartó átmeneti időszakban folyamatos tudjon maradni. 

Az pedig a jelen szempontjából megnyugtató, hogy a külgazdasági és külügyminiszter szerint minden egyes hivatalos csatornán azt az értesítést kapták Kijevből, hogy Ukrajna teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, és biztosítja a tranzitot az olajszállítások vonatkozásában Magyarország és Szlovákia felé. Ez azért is fontos információ, mert Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó először arról beszélt, hogy a gáz mellett 2025 januárjától megszűnik az orosz olaj tranzitja a Barátság olajvezetéken keresztül, majd Podoljak később saját magát cáfolta, anélkül, hogy feloldotta volna a két nyilatkozata közötti ordító ellentétet.

Valóban péntek délután jött a hír, hogy az Ekonomicsna Pravda híre szerint egy ukrán tanácsadó most azt mondta, Ukrajna kész teljesíteni az orosz olaj tranzitjával kapcsolatos kötelezettségeit mindaddig, amíg a vonatkozó szerződések le nem járnak. Mindezt az európai országokkal megkötött kétoldalú megállapodások alapján tesszük, húzta alá. A fentiek alapján Ukrajnának 2029 végéig továbbítania kell az orosz olajat Európába a Barátság vezetéken keresztül. Mit mutat ez a káosz, hogy összevissza nyilatkoznak az ukránok?

A Washington Post is beszámolt arról, hogy az ukrán elnök korábban egy vezető kormánytaggal, Yulia Sviridenko-val folytatott megbeszélésen azt javaslatot tette, hogy robbantsák fel az Ukrajna területén áthaladó Barátság kőolajvezetéket, amely Magyarországot is ellátja kőolajjal, így csapást mérhetnek a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeire. A lap arról is beszámolt, hogy Magyarország továbbra is Oroszországból kapja kőolajának nagy részét az Ukrajna területén áthaladó Barátság-vezetéken keresztül, a vezeték déli szakasza 2022-ben 4,9 millió tonna olajat szállított Magyarországra. Ezen keresztül Szlovákiába és Csehországba is szállítanak olajat. A Post cikke szerint a beszélgetés részletezése során a titkosszolgálati tisztviselők elismerik, hogy 

Zelenszkij haragot érez Magyarországgal szemben, és ezért fenyegetésekkel élhetett.

Mivel ez az ukrán jog szerint is súlyos bűntettnek, terrorcselekménynek minősülne, ezek után hiba bagatellizálni bármilyen nyilatkozatot az ukrán vezetés részéről, hiszen az amerikai hírszerzés is megerősítette, hogy 

Zelenszkij teljesen kiszámíthatatlan, érzelmi alapú döntéseket hozhat, ha Magyarországról van szó. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK