Ballisztikus rakétát tesztelt Kína, sikeres volt az indítás - videó

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg szerdán sikeres tesztindítást hajtott végre egy interkontinentális ballisztikus rakétával, mely a várakozásnak megfelelő tengeri területre esett – közölte a kínai védelmi minisztérium.

A kínai hadsereg rakétahadtestje helyi idő szerint reggel 8 óra 44 perckor indította a rakétát a Csendes-óceán felé. A közlemény szerint a tesztkilövés az éves kiképzési tervük rutinszerű intézkedése, mely összhangban áll a nemzetközi joggal és gyakorlattal – fogalmaztak.

A rakétakísérlet nem irányult egyetlen ország vagy konkrét célpont ellen sem. A kilövés célja a fegyverek teljesítményének és a katonai kiképzésnek tesztelése volt

– tette hozzá Csang Hsziao-kang, a védelmi minisztérium szóvivője.

A kínai állami média jelentésében közölte, hogy Kína előzetesen tájékoztatta az érintett országokat a kilövésről, de 

nem részletezték sem a rakéta útvonalát, sem azt, hogy a Csendes-óceán nyílt tengerein pontosan hova érkezett a rakéta.

Rakétateszt, illusztráció.
Fotó: NurPhoto via AFP / Costfoto/NurPhoto

A kínai média jelentése szerint a kilövés hatékonyan tesztelte a fegyverek és felszerelések teljesítményét, valamint a csapatok kiképzési szintjét, melyek elérték a kitűzött célokat.

Szakértők szerint Kína ritkán lő ki nyilvános bejelentéssel nagy hatótávolságú rakétákat a tengerbe, ehelyett általában elszigetelt tartományokban teszteli őket. Peking elmondása szerint továbbra is fenntartja tilalmát, mely szerint elsőként nem veti be nukleáris fegyvereit.

There was a launch from Hainan at 00:44UTC today (September 25). Not a space launch, but an intercontinental ballistic missile test launched to southern Pacific pic.twitter.com/BBbymSmNBn

— China 'N Asia Spaceflight 🚀𝕏 🛰️ (@CNSpaceflight) September 25, 2024

Két éve Kína két ballisztikus rakétát is kilőtt, amelyek a Tajvanhoz tartozó Macu-szigetek mellett csapódtak a tengerbe. A tisztségviselők szerint a bombázás megsértette az ENSZ-egyezményeket, megsértette Tajvan területi integritását, emellett megnehezítette a vízi és légi közlekedést is a régióban.

Kína a legfejlettebb interkontinentális ballisztikus rakétáit telepítette 2017-ben az orosz határ közelébe, Moszkva azonban nem tekintette fenyegetésnek a lépést, mert Kína stratégiai szövetségesük.

Egyre beláthatatlanabb távolságba kerül az általános nukleáris leszerelés lehetősége, de még annak megakadályozása is, hogy egyre több ország szerelkezzen fel atomfegyverekkel. Jelenleg a Kína az, aki minden más nemzetet megelőzve fejleszti nukleáris kapacitásait.

Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz Kim Dzsongun is, az atomfegyverrel rendelkező Észak-Korea vezetője. Moszkvát támogatja a háborúban a szintén atomhatalom Kína is. A NATO-ban egyre idegesebbek, pedig a NATO maga is sorra teszi a háborús lépéseket. A világ kilenc atomhatalma folyamatosan növeli a nukleáris fegyverarzenáljukra fordított kiadásokat, amelyekre csak 2018 óta 387 milliárd dollárt költöttek.