Észak-koreai temetők válnak kámforrá, és nem tudni, hogy miért

Észak-Korea legújabb rendelete, amely az ősi sírok eltávolítását és a maradványok elhamvasztását írja elő, jelentős változásokat hozott az észak-koreaiak életében. A cshuszok, amely során a koreaiak őseikre emlékeznek, eddig az észak-koreai temetők látogatásáról és a hegyoldalakban végzett szertartásokról szólt. Az új szabályok miatt azonban sok észak-koreai család most már otthon tartja meg az ősök előtti tiszteletadás szertartását. De vajon miért volt szükség a temetők felszámolására? Erre több elmélet is született az utóbbi időben, mutatjuk, hogy melyek ezek.

Ahogy arról korábban már írtunk, Észak-Koreában állami rendelkezés született arról, hogy a jelenlegi észak-koreai temetők területét – de legalábbis azok egy részét – más célokra kell használni. Ezért a hatóságok elrendelték a temetők felszámolását a dombokon illetve a hegyek oldalában és ezzel felborult a hagyományos cshuszok ünnep megtartása.

Az észak-koreai temetők eltűnése miatt az emberek otthon ünnepelnek
Fotó: pixabay.com

A források szerint magas szinten született meg a döntés az ügyben, az állampártot irányító Központi Bizottság, az Állambiztonsági Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, valamint a kormány egységesen foglalt állást mellette. 

Ez alapján kezdték el a temetők felszámolását Dél-Phjongan tartományban, a hozzátartozók megkapták a lehetőséget arra, hogy saját maguk intézkedjenek, azonban ha ezt nem tették meg időben, akkor a hatóságok távolították el a sírokat.

Phenjan hivatalos kommunikációja szerint újrafásítás miatt van szükség még az ősi temetkezési helyek nyugalmának megzavarására is, de a Daily NK névtelenségüket őrző forrásaira hivatkozva arról ír, hogy más okok is állhatnak a döntés mögött.

A vegyes reakciókkal fogadták a döntést, egyesek ellenezték az ősi temetkezési helyek megbolygatását, ugyanis attól tartottak, hogy ezzel balszerencsét hoznak magukra, mások azonban örömmel fogadták a döntést, mivel sokkal kényelmesebb számukra a vallási ünnep megünneplése az otthonukban.

• Mi az a cshuszok?

A cshuszok (más néven Hangawi) egy fontos hagyományos ünnep Észak-Koreában, amelyet a holdnaptár szerinti nyolcadik hónap 15. napján ünnepelnek, és nagyjából szeptemberre vagy októberre esik. Az ünnep a betakarítás időszakához kapcsolódik, hasonlóan a nyugati hálaadáshoz, az ősök tiszteletéről, a családi összejövetelekről, valamint az új termés megünnepléséről szól.

A cshuszok egyik legfontosabb része az ősi hagyományokat követő szertartás, amely során a családok megemlékeznek elhunyt őseikről. Ezt a szertartást jesa-nak hívják, és általában a családok elhunyt hozzátartozóik sírjait látogatják meg, ahol ételeket és italokat ajánlanak fel az ősök szellemeinek. Emellett az emberek gyakran otthoni szertartásokat is tartanak.

 

Ezen a 2020. július 27-én készült képen, amelyet Észak-Korea hivatalos koreai központi hírügynöksége (KCNA) július 28-án tett közzé, emberek láthatók, amint a koreai háború tűzszünetének 67. évfordulója alkalmából a phenjani Atyai Felszabadító Háború mártírjainak temetőjébe látogatnak
Fotó: STR / KCNA VIA KNS / AFP 

Minden alkalommal, amikor jesát tartottunk, borzasztóan éreztük magunkat, mert más családok sok élelmet hoztak, de mi nem tudtuk megengedni magunknak, ezért csak csekély felajánlásokat készítettünk. De sokkal jobban érezzük magunkat most, hogy már nem kell aggódnunk emiatt

– nyilatkozta egy lakos. 

Sokaknak nem tetszett az állami beavatkozás a temetkezésbe, és ellenálltak, azonban időben beadták a derekukat, így végül zökkenőmentesen történt a terület felszabadítása.

Mire használják fel az észak-koreai temetők megüresedett részét?

A munka megkezdését műholdfelvételek is igazolják, amelyeken jól kivehetően látszik a temetők eltűnése és a helyükön új, zöld területek megjelenése. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy igaznak bizonyul az az állítás, hogy fásítás miatt volt szükség a temetők eltávolítására, azonban ebben sokan még mindig nem hisznek. Egyesek szerint a kormány titkos katonai létesítményeket akar építeni a temetők helyére, míg mások úgy gondolják, hogy egy ennél sokkal sötétebb indok áll a műveletek hátterében. 

A Daily NK szerint ugyanis vannak olyan feltételezések, hogy 

a kecshoni temető valójában egy hatalmas tömegsír, amelybe a koreai háborúban meghalt, dél-koreai, illetve az ENSZ-kötelékbe tartozó katonákat temettek. 

Ezt minden kétséget kizáróan nem sikerült eddig igazolni, ám több, Észak-Koreából délre szökött koreai elmondása is ezt a feltételezést erősíti. 

Idén februárban Szöul is hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki: a két Korea újraegyesítésének minisztériuma szerint a kecshoni temetkezési területen a háborúban megölt katonák tömegsírja van. Ha ez helytálló, úgy ami Kecshonban történik, az lényegében ennek a tömegsírnak a felszámolását is jelentheti.

A neve elhallgatását kérő észak-koreai forrás azonban ezt cáfolta, véleménye szerint ugyanis semmi értelme annak, hogy egy jelöletlen tömegsír fölé magánemberek sírjait telepítsék.

Bármelyik elmélet is legyen igaz, az biztos, hogy az észak-koreai emberek mindennapjai gyökeresen megváltoztak a temetők átalakítása óta, az azonban változó, hogy kinek pozitív és kinek negatív irányba.