A NATO nagyon ideges: kész az oroszok félelmetes szövetsége

Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz Kim Dzsongun, az atomfegyverrel rendelkező Észak-Korea vezetője. Moszkvát támogatja a háborúban a szintén atomhatalom Kína is. A NATO-ban egyre idegesebbek, pedig a NATO maga is sorra teszi a háborús lépéseket. A világ kilenc atomhatalma folyamatosan növeli a nukleáris fegyverarzenáljukra fordított kiadásokat, amelyekre csak 2018 óta 387 milliárd dollárt költöttek.

Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz szerdán Kim Dzsongun észak-koreai vezető a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egyeztetésén Phenjanban. 

A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával

- tette hozzá orosz hírügynökségek közlése szerint. Teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában. Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet-észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, továbbá méltatta Oroszország szerepét a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában. 

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség azt írta, hogy az észak-koreai vezetés szerint a két ország partnersége felgyorsítja a többpólusú világrend kiépülését.

Egyre szorosabb Oroszország és Észak-Korea együttműködése
Photo by Vladimir SMIRNOV / POOL / AFP)

Putyin elárulta, mi ellen küzdenek

Vlagyimir Putyin – aki négyszemközt is egyeztetett az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, és bejelentette: új, a kapcsolatok további mélyítését célzó egyezményt fognak aláírni.

Az orosz elnököt – aki a Kreml korábbi bejelentése szerint Vietnámba utazik tovább – a látogatásra elkísérte több magas rangú orosz tisztségviselő, köztük Szergej Lavrov külügyminiszter, Gyenyisz Mantrurov belügyminiszter-helyettes, Andrej Belouszov védelmi miniszter, valamint külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.

Huszonnégy év óta ez Putyin első észak-koreai látogatása. Tavaly szeptemberben az orosz Távol-Keleten találkozott Kim Dzsongunnal.

Dél-Korea külügyminisztériuma közleményében súlyos aggodalmáról beszélt a látogatás miatt, szerintük a térség feszültségét tovább mélyíti az orosz-észak-koreai katonai együttműködés. 

Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter a múlt héten azt mondta, Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még további szállítmányokat fog kérni közelgő phenjani látogatásán.

Nagyon ideges a NATO

A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához - jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a találkozó kapcsán. Úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
    
Blinken amerikai külügyminiszter Putyin észak-koreai látogatásában a "kétségbeesés" jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját. Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát. Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. "Ennek véget kell vetni" - tette hozzá.

Jens Stoltenberg is nagyon ideges
Fotó: Belga via AFP

Fontos szövetségest szereztek az oroszok

Oroszország tehát Kína mellett egy újabb fontos közvetlen és aktív szövetségest szerzett az egyre erőteljesebb világszintű fegyverkezési versenyben. Mindez azért is fontos, mert egy friss hír szerint a világ kilenc atomhatalma folyamatosan növeli a nukleáris fegyverarzenáljukra fordított kiadásokat, amelyekre csak 2018 óta 387 milliárd dollárt költöttek. A tömegpusztító fegyvereket ellenző, valamint a globális konfliktusokat elemző szervezetek szerint az atomfegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban. 

Az elmúlt öt évben mintegy harmadával növelték az atomfegyver-arzenálra fordított kiadásaikat a világ atomhatalmai. A világ kilenc, atomfegyverrel rendelkező állama csak a tavalyi évben 91 milliárd dollárt költött a nukleáris arzenáljaik modernizálására

- olvasható a The Defense Post globális biztonságpolitikával foglalkozó portál hasábjain.

Mint írták, az atomfegyverek betiltásáért küzdő civil szervezet, az ICAN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) hétfőn kiadott jelentése, valamint a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) korábbi jelzései alapján is kijelenthető: az atomarzenállal rendelkező országok „drámaian növelik a kiadásaikat”, aminek egyik oka a meglévő nukleáris fegyverzet modernizálása, a másik pedig, hogy új fegyvereket is bevezetnek. A jelenségről szólva az ICAN vezetője, Melissa Parke úgy fogalmazott: „Azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy nukleáris fegyverkezési verseny zajlik.” Ezt a kijelentést erősíti a SIPRI jelentése is, ami szerint „a nukleáris fegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban.”

Rémisztő mennyiség

Noha a SIPRI tanulmánya azt is megállapította, hogy a világon lévő összes 12 512 nukleáris robbanófej száma az év elején 12 121-re csökkent, azonban továbbra is 9585 nukleáris töltetet tartanak készleten potenciális felhasználásra. Emellett 2100 ballisztikus rakétát tartanak „magas műveleti készültségi állapotban”, amelyek jelentős többségét az Egyesül Államok és Oroszország birtokolja. Vélhetőleg azonban Kína is rendelkezik „néhány hasonló, magas készenléti szinten tartott robbanófejjel.”

Megugró kiadások

Az ICAN jelentéséből kiderül, hogy csak a tavalyi évben 10,8 milliárd dollárral nőttek a nukleáris fegyverekre fordított kiadások világszerte. Ennek a növekedésnek a 80 százalékát pedig az Egyesült Államok költötte el. Az atomfegyverekre világszerte fordított 2023-as évi 91 milliárd dollárból az USA 51,5 milliárdot költött. „Többet, mint az összes többi nukleáris fegyverrel rendelkező ország együttesen” – fogalmazott a jelentés. Amerikát követte atomfegyverkezési kiadásokban Kína 11,8 milliárd dollárral, majd Oroszország 8,3 milliárddal, Nagy-Britannia pedig 8,1 milliárd dollárral. A jelentés megjegyezte, hogy a britek már a második egymást követő évben növelték ezen kiadásaikat, ami 17 százalékos emelkedést jelent.