A Nyugat elutasította Putyin javaslatát - mi lesz most?

A Nyugat visszautasította és tárgyalni sem hajlandó Vlagyimir Putyin békefeltételeiről. Mindeközben a Nyugat egy olyan béketervet erőltet, amelyet viszont az oroszok nem hajlandóak elfogadni. Egyre messzebb kerül egy észszerű béke kivitelezése, mert úgy tűnik, hogy egyik fél sem enged az álláspontjából, azokat pedig lehetetlen közelíteni egymáshoz. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok által vezetett NATO egyre inkább háborút akar az oroszokkal, ugyanis a béke visszautasítása, a fegyverkezés, a NATO-csapatok szervezése és a korlátlan Ukrajna-támogatás mind erre utal.

Elutasították a nyugati országok Vlagyimir Putyin ajánlatát, amelyet az ukrajnai tűzszünet előfeltételeként határozott meg. Ahogy arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök június 14-én az orosz külügyminisztériumi vezetőkkel tartott megbeszélésen ismertette az ukrajnai háború befejezésének a feltételeit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Alexander KAZAKOV / POOL / AFP

A találkozóra a svájci békekonferencia előestéjén került sor, ahova az orosz elnök nem kapott meghívást, Kína nem vesz rajta részt, akárcsak az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden sem.

Vlagyimir Putyin az alábbi feltételeket rögzítette

• Ukrajnának be kell jelentenie a csapatok teljes kivonását a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai területekről, és meg kell kezdeni a tényleges csapatkivonást. Ez a feltétele a tűzszünetnek és a tárgyalások megkezdésének. Ezen régiók közigazgatási határain belüli területekről beszélünk, nem csak az orosz csapatok által elfoglalt területekről.
• Ukrajnának hivatalosan ki kell jelentenie, hogy lemond a NATO-csatlakozási terveiről.
• Ukrajnának el kell ismernie a Krím, Szevasztopol, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók orosz fennhatóságát. 
• Mindezt nemzetközi megállapodások formájában rögzíteni kell.
• Az Oroszország elleni nyugati szankciókat meg kell szüntetni. 

Az orosz elnök bejelentését a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével zajló G7 csúcstalálkozóra időzítette. Az orosz elnök szerint ez nem befagyasztaná a konfliktust, hanem a háború "végleges lezárásához" vezetne. Putyin hozzátette, hogy ha Ukrajna és a nyugati országok elutasítják a "valódi békejavaslatot", akkor ők lesznek felelősek a konfliktus folytatódásáért.

Putyin orosz elnök
Fotó: KREMLIN PRESS OFFICE / ANADOLU / ANADOLU VIA AFP /

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencia első napján arról beszélt, a békecsúcson elfogadott cselekvési tervet közlik Oroszországgal is, hogy a második békecsúcson rögzíthessék a háború valódi végét jelentő feltételeket. Zelenszkij hozzátette, hogy minden olyan állam, amely nem képviselteti magát a csúcson, de amelyik tettekben és szavakban ugyanazokat az értékeket vallja, csatlakozhat munkákhoz a Békeformula további szakaszaiban.

A nyugati országok vezetői a svájci csúcson egybehangzóan elutasították Putyin fegyverszüneti ajánlatát. 

Macron hosszú ideje szeretne háborúzni

Ahogy arról többször beszámoltunk Emmanuel Macron francia elnök NATO-csapatokat akar Ukrajnába küldeni, továbbá minden vörös vonalat átlépve még a nukleáris fegyverek bevétésétől sem rettenne vissza az elnök. Emmanuel Macron bejelentette, hogy 4500 ukrán katonát fognak kiképezni, Mirage 2000-5 gépeket küldenek az ukránoknak és franciák fogják kiképezni a pilótákat. Ukrajna független, mondta Macron, tehát miért is ne lehetne ukrán földön ukránokat kiképezni franciáknak? Vlagyimir Putyin szóvivője szerint ezzel a francia kiképzők legitim célpontokká válnak.

Emmanuel Macron francia elnök
Fotó: AFP 

A francia elnök nukleáris arzenálok megszállottja a háborús őrületben.

Franciaország kész megnyitni a vitát a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról 

– mondta Emmanuel Macron francia elnök.

Szeretném elindítani ezt a vitát a rakétaelhárító védelemről, a nagy hatótávolságú képességekről és a nukleáris fegyverekről azoknak az államoknak az esetében, amelyek rendelkeznek ilyenekkel, vagy amelyeknek a területére telepítettek amerikai atomfegyvereket. Tegyünk ki mindent az asztalra, és nézzük meg, mi nyújt számunka valódi védelmet, hiteles módon

– fejtette ki a francia államfő.

"Franciaország meg fogja őrizni sajátosságát, de készen áll arra is, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez" - mondta Macron, aki szerint beszélni kell egy európai rakétapajzs lehetőségéről is, de biztosítani kell azt, hogy az minden típusú rakéta elhárítására alkalmas legyen, és elrettentsen az atomfegyverek bevetésétől.

A hitelességhez szükség van nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek elrettentik az oroszokat. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatban pedig Franciaországnak az a doktrínája, hogy akkor lehet azokat bevetni, ha létfontosságú érdekeinket fenyegetik

– tette hozzá.

A közelmúlt eseményei megmutatták a rakétavédelem, a mélycsapás-képesség fontosságát, amelyek döntő fontosságúak a stratégiai jelzés és az eszkaláció kezelése szempontjából a gátlástalan ellenfelekkel szemben. Macron francia elnökhöz csatlakozva egyre többen akarják a nukleáris fegyverek bevetését is, mivel az oroszokat konvencionális módon nem tudták kivéreztetni a szankciókkal és egyéb büntetőintézkedésekkel. Csakhogy ez elindítaná a pusztító atomháborút.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök
Fotó: Photo by Miguel Schincariol / AFP

A NATO engedélyezte a fegyverei használatát oroszországi célpontok ellen

Jól látható módon a Nyugat egyre inkább egy Oroszországgal vívott konfliktusra rendezkedik be. A háborús retorika, az, hogy elutasították a feltételeket mind arra utal, hogy a nyugati koalíció a harctéren szeretné eldönteni a konfliktust, ugyanis a NATO-szövetség is egyik vörös vonal után a másikat lépi át.

Ukrajnának a nemzetközi jog szerint joga van ahhoz, hogy önmaga védelmében törvényes oroszországi katonai célpontokat támadjon 

– jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken Svédországban tett látogatása során – számoltunk be erről a Reuters hírügynökség alapján.

„Ukrajnának joga van az önvédelemhez” - mondta Stoltenberg Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján egy Stockholm melletti katonai bázison.

Az önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot is, hogy a támadó fél, jelen esetben Oroszország területén lévő törvényes, katonai célpontokat támadjon. Nem kérdés, hogy Ukrajnának joga van célpontokat támadni orosz területen

– jelentette ki a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
Fotó: Anadolu via AFP

David Cameron brit külügyminiszter május 3-i kijevi látogatása során a Reutersnek azt mondta, hogy Ukrajnának joga van a Nagy-Britannia által biztosított fegyverekkel Oroszországon belüli célpontokat támadni. Május 26-án és 27-én Franciaország és Németország közölte, hogy engedélyezi Ukrajnának, hogy fegyvereit oroszországi célpontok ellen használja, miután Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított Harkov ellen. Joe Biden elnök nemrég engedélyezte Kijevnek, hogy egyes, az Egyesült Államok által szállított fegyvereket Oroszországon belüli célpontokra használjon. 

Szervezkednek a NATO-erők

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég a NATO "Parlamenti Közgyűlés" szófiai ülése alkalmából interjút adott, ahol rendkívül aggasztó dolgokról beszélt. Mint kiderült, már bevetésre alkalmas erőket szerveznek.

Ahogy beszámol róla a főtitkár, riasztó mennyiségű, különböző nemzetiségű katonából akarnak Ukrajnába szervezni úgynevezett gyorsreagálású hadtestet, azaz, egészen szélsőségesen agresszív fokozatra kapcsolták a világháborús készülődést - és közben a NATO-főtitkár becézve, kicsinyítve a tervezett akciót, megelőzésnek nevezi.

Az európai uniós, NATO-országok egymást túllicitálva jelentik be, hogy bevezetik a sorozást, a sorkatonaságot - és következő lépésként fiúkat, férfiakat és nőket fognak a frontra küldeni.

Emmanuel Macron francia államfõ (j) üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán államfõt Fotó: MTI/MTVA

A NATO hosszú háborúra rendezkedik be

Az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszú távú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén 

- jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben. Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően közölte, úgy az anyagi segítség, mint a katonai támogatás késlekedése komoly negatív következményekkel jár a harctereken, amit - mint kiemelte - nem szabad megengedni, hogy megtörténjen.

Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina

A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszú távú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében 

- mondta a NATO-főtitkár.

A szövetségesek minél hosszabb távú támogatás mellett kötelezik el magukat, annál hamarabb jöhet el a béke Ukrajnában, ugyanis a háború akkor fejeződhet be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja azt, hogy nem tud győzni a harcmezőkön - mondta a NATO-főtitkár.