Brüsszel a magyarellenes Néppárt vezetésével bele akarja préselni Magyarországot a háborúba

Magyarország viszonya a NATO-val rendben van; Orbán Viktor megállapodott a NATO főtitkárával, hogy nem kell fegyvert vagy pénzt küldeni Ukrajnába. Brüsszel viszont továbbra is bele akarja préselni Magyarországot a háborúba. Ezért vannak a büntetések, a hetes cikkelyes eljárás. Az Európai Néppárt azt ígérte, jobbra mozdul el, mégis a baloldallal szövetkezik. A Néppárt Magyarország ellensége, minden magyarellenes határozatot megszavaztak. Az Európai Parlamentből kiesett momentumosok helyét most Magyar Péter veszi át; ugyanazt a baloldali, magyarellenes politikát vihetik tovább az EP-ben, amit az elmúlt években a Demokratikus Koalíció és a Momentum európai parlamenti képviselői csináltak - erről is beszélt ifj. Lomnici Zoltán az Origónak adott interjúban.

Orbán Viktor tárgyalása nyomán a NATO-val megállapodtunk, hogy nem kell katonát, pénzt és fegyvert küldenünk Ukrajnába, de láthatóan Brüsszel felől továbbra is nő a nyomásgyakorlás mértéke. Mi ennek az oka, és mi a céljuk ezzel?

A háborúpárti progresszív erők célja világos: Magyarországot is be akarják húzni a hidegháborús politikai és diplomáciai gépezetbe, és azt akarják, hogy hazánk a saját gazdasági, energiapolitikai és más fontos stratégiai céljait rendelje alá az amerikai Demokrata Párt és a nyugat-európai balliberális vagy álkonzervatív politikusok, uniós vezetők által szorgalmazott agresszív, konfrontatív és következetesen háborúpárti politika céljainak, azaz hogy a magyarok végre adják be a derekukat az idegen baloldali érdekeknek.

A háborúpártiakat a tények sem zavarják: például Magyarország megszavazta az ENSZ Közgyűlésének 2022. március 2-i ES-11/1. számú határozatát, amely elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen, és amely követelte az orosz csapatok azonnali hatályú visszavonását a nemzetközileg elismert határok mögé. A háború kitörése után Magyarország azonnal megnyitotta határait a menekülők előtt, és egy 2022. március 8-i kormányrendelettel menedékes jogállás néven átmeneti védelmet biztosított minden hazánkba érkező ukrán állampolgár számára; ma már százmilliárd forintos nagyságrendben becsülhető a humanitárius és anyagi segítség, amit Magyarországról nyújtottak az ukránok – és a kárpátaljai magyarok – részére; hazánk az Ukrajna számára is megnyugvást hozó békét szorgalmazza amellett, hogy természetesen nem kíván a részévé válni a katonai konfliktusnak.

Az idei uniós választáson sokkal kevesebb szavazatot kapott az Európai Néppárt, és azt ígérték, hogy jobb felé mozdulnak a választás után, de megint balratolódás figyelhető meg. Miért? 

A Fidesz, és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök hosszú ideje látja, és pontosan felmérte az európai színtér markánsan változó politikai helyzetét, amely felismerés végső soron – 2021-ben – az Európai Néppárt EP-frakciójából való távozáshoz, illetve az Európai Néppártból történő kilépéshez vezetett.

A 2019 és 2024 közötti EP-időszakban a Néppárt rohamos balra tolódása folytatódott, amit a legkiemelkedőbbnek tekintett politikai és jogalkotási ügyek kapcsán világosan láthatunk, nevezetesen például a migrációs és menekültügyi paktum, továbbá az európai zöld megállapodás, valamint például a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni jogállamisági határozatok, az utóbbi időszakban pedig a háborús szankciós csomagok elfogadása kapcsán történő végső EP-szavazások esetében – amikor is az Európai Néppárt a frakciótagok többsége részéről támogatottan, az esetek túlnyomó többségében ugyanazokat a progresszív és baloldali álláspontokat támogatta, mint a többi meghatározó EP-frakció, különösen például a szocialisták vagy a liberális Renew képviselőcsoport.

Amennyiben a migráció kérdéskörét nézzük, egy kutatás szerint a 2020. decemberi visszatérési irányelv végrehajtásától a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó 2024. áprilisi szabályokig, a néppárti EP-képviselőcsoport mind a 14 vizsgált kiemelkedő EP-szavazási esetben együtt szavazott a szocialistákkal és a Renew-csoporttal. Ez azt jelenti, hogy 

Manfred Weber Néppártja ma pontosan azt az európai bevándorláspolitikát – a tömeges migráció ösztönzését – támogatja, mint a progresszív baloldali frakciók, így az egyes mainstream csoportosulások közötti határvonal mára teljesen elmosódott.

Magyar Péter a háborúpárti Roberta Metsolával
Fotó: Facebook

Magyar Péter feltűnése a brüsszeli politikában mit hozhat magával?

A migrációs folyamatokat érintő kérdésekben a Tisza Párt EP-s politikusainak egy része nyíltan támogató álláspontot képvisel, például Gerzsenyi Gabriella, a párt EP-listájának hatodik helyén bejutott képviselőjelölt több nyilatkozatában és nyilvános közösségi bejegyzésében is kiemelte, hogy támogatja a migránsok befogadását és integrációját. Maga Magyar Péter több alkalommal is hangoztatta azon álláspontját, hogy a kormány által támogatott háborúellenes kampányt azonnal le kell állítani, és korábban arra hívta fel a kormánypártokat, hogy vetessék le a háborúellenes plakátokat. Nézetei alapján és létező néppárti elvárások nyomán várhatóan 

Magyar Péter EP-s jelenléte a brüsszeli politikában a baloldali szempontokat és politikai irányvonalat fogja erősíteni, és úgy hozna változást, hogy valójában nem támogatja az igazi változást, és konformista módon belesimulna az európai baloldal és a liberális – részben pedig néppárti – progresszívek főáramába.

Minden jel arra utal, hogy a Néppárton belül is ez az egyértelmű irány csak folytatódni fog, vagyis az Európai Néppárt az igazán lényeges, meghatározó kérdésekben azt a politikai agendát követi majd, mint progresszív baloldali frakciók – ez az erő, amelynek EP-frakciójához most Magyar Péter Tisza Pártja is csatlakozik, már nagyon messzire távolodott Helmut Kohl és Wilfried Martens szellemi örökségétől és a valódi kereszténydemokrata értékektől, és lényegében az európai baloldal eltántoríthatatlan társutasává vált.

A legutóbbi migrációs büntetés, a hetes cikkely szerinti eljárás azért történik, hogy hazánkat belepréseljék a háborúba? Miért nem tudják elfogadni, hogy ki akarunk maradni a háborúból?

Amit ma Brüsszel és a baloldali politikai elit művel, az lényegében politikai hadviselés hazánkkal szemben, jogi alap nélkül kreált, ellenséges célzatú politikai és intézményi eszközök bevetésével, amelyek elsődleges célja, hogy rákényszerítsék a magyar kormányt, hogy eleget tegyenek a háborúpárti akaratnak. Ami például a pénzbüntetést illeti, annak fényében is groteszk, egyúttal mélyen felháborító az Európai Bíróság hazánkat sújtó döntése, miszerint 

az EU nemrég fogadta el a migrációs paktumot, amely a külső határok őrizetének létfontosságú szerepét és annak további erősítését emeli ki, most mégis megbüntetnek egy tagországot, amely következetesen védi a külső, schengeni határt.

Arra az esetre, ha rövid távon nem sikerülne a mestertervük, Brüsszel egy, a szintén az Alapszerződésekkel szembehelyezkedő új jogi megoldást dolgozott ki, hogy megkerülje az Ukrajnát érintő pénzügyi kérdésekben a magyar vétót. Josep Borrell, az EU leköszönő vezető diplomatája már hangsúlyozta, hogy ez a jogi megoldás bonyolult, de működőképes, és megkerülhetik a magyar kormányt, segítve például azt, hogy egy 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Kijev számára, Ukrajna háborúban tartása érdekében.

Láthatóan az elmúlt években a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna minden hazánk számára nem jó döntést megszavaztak. Mondhatjuk, hogy a Néppárt hazánk ellensége lett, és most Magyar Péter veszi át a két bukott baloldali helyét Brüsszelben?

Alapvetően igen, mivel borítékolható, hogy a Tisza Párt az Európai Parlamenten belül most ugyanannak a háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti politikai koalíciónak a szerves részévé válik, mint korábban a momentumos EP-képviselők, a különbség csak annyi, hogy a „tiszások” a néppárti, míg korábban Cseh és Donáth a Renew-frakció részéről. 

Ezek a frakciók, politikai csoportosulások ugyanúgy a háborút, a gazdaságellenes brüsszeli politikát és az európai lakosságcserét támogatják, ebbe a weberiánus alakot öltő, Soros-terven alapuló balliberális jellegű olvasztótégelybe kerül be Magyar Péter és politikai különítménye, és hamar beszippanthatja majd őket az európai progresszív politika egyre nagyobb sebességre kapcsoló „halálvonata”.

A tét most az, hogy ne ránthassák magukkal Magyarországot. A tiszások valójában azt a baloldali, magyarellenes politikát vihetik tovább az EP-ben, amit az elmúlt években a Demokratikus Koalíció és a Momentum európai parlamenti képviselői jelenítettek meg a magyar kormány, illetve a magyar emberek többségének érdekeivel és politikai akaratával szemben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK