A német ügyészség körözést adott ki egy ukrán búvároktató ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A gázvezeték két szálát még 2022 szeptemberében semmisítették meg, ami súlyos veszélybe sodorta Európa energiaellátását.
A gyanúsított, Volodimir Z. utolsó ismert tartózkodási helye Lengyelország volt, de a lengyel ügyészség azt közölte, hogy a körözött ukrán állampolgár már elhagyta az országot.
Német újságírók korábban megkeresték a gyanúsított lengyelországi lakhelyét, de ott a búvár kijelentette, hogy nem érti a vádakat, és határozottan tagadta, hogy bármi köze lett volna az Északi Áramlat elleni akcióhoz.
Az Északi Áramlat alatti Balti-tenger körüli vizsgálat hosszú ideig tartott. Végül a dán hatóságok 2023 februárjában kijelentették, hogy szándékos szabotázs történt a vezetékek ellen, de a rendelkezésre álló információk alapján nem indítottak büntetőeljárást.
A német média szerint az ügyészség két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsít, akik búvárként vehettek részt a gázvezeték megrongálásában.
A lengyel hatóságok fontos bizonyítékokat rejtettek el az európai nyomozók elől az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban. A nyomozók megjegyezték, hogy
a lengyeleknek rendkívül sokáig tartott, hogy válaszoljanak a megkeresésekre, és kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgattak el a szabotőrök országon belüli mozgásáról.
Ez a folyamat megnehezítette azon feltételezésük bizonyítását, hogy a támadást Lengyelországon keresztül, Ukrajna területéről hajtották végre. A lengyel főügyészség szóvivője ma közölte:
Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében német indítványra körözött ukrán állampolgár elhagyta Lengyelországot
- közölte szerdán Anna Adamiak.
Hozzátette, hogy a német ügyészség továbbította Varsónak a Volodimir Z. ellen kiadott európai elfogatóparancsot, a lengyel ügyészség ezt követően lépéseket tett a gyanúsított tartózkodási helye megerősítése érdekében. Arra jutottak, hogy Volodimir Z. elhagyta Lengyelország területét.
A lengyel határőrségtől nyert információk szerint a lengyel-ukrán határon át távozott
- közölte a szóvivő.
A határellenőrzés idején a gyanúsított nem szerepelt az európai elfogatóparancs által körözöttek adatbázisában.
Az Északi Áramlatot üzemeltető Nord Stream beperelte a biztosítókat, amiért nem fizettek ki több mint 400 millió euró kártérítést a vezetékszálak felrobbantása után.
Az 51 százalékban az orosz Gazprom tulajdonában lévő cég a Lloyd’s of London és az Arch Insurance ellen nyújtott be keresetet a brit legfelsőbb bírósághoz. A bírósági beadványuk alapján több mint 1,2 milliárd euróba kerülne a vezetékek helyreállítása és az elveszett gázkészlet pótlása.
A két biztosító egyelőre nem nyilatkozott a perrel kapcsolatban, újságírói megkeresésekre a szóvivők azt közölték, hogy nem kívánják kommentálni az eseményeket.
A Világgazdaság beszámolója szerint az Északi Áramlat elleni támadást egy ukrán csoport már évekkel azelőtt megtervezte, hogy Oroszország 2014-ben annektálta volna a Krímet. A német Welt am Sonntag lap olyan nyomozati információkra hivatkozik, amelyek szerint ezek a tervek nemcsak az orosz agresszió kapcsán kerültek előtérbe.
A német és nemzetközi hatóságok által végzett vizsgálatok is alátámasztják ezt, amelyek között hírszerzési adatok is szerepelnek.
A dán hatóságok, akik a vizsgálatot irányították, 2024 februárjában lezárták az Északi Áramlattal kapcsolatos nyomozást, mivel nem találtak elegendő bizonyítékot.
Az sem elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok felbujtóként vagy közreműködőként részt vett a robbantások kitervelésében és végrehajtásában, legalábbis erre utalnak Seymour Hersh neves amerikai oknyomozó újságíró korábbi cikkei.