Nékám Kristóf

Meddig leszünk még allergiásak?

V. Életvitel és az allergia

Hasonló allergia-előfordulási gyakoriságot amúgy sem elsősorban hasonló földrajzi-klimatikus viszonyok között, hanem hasonló gazdasági-iparosodottsági szinten álló országokban találhatunk, ami a környezetszennyezettség és az egyéni életstílus döntő szerepét támasztja alá.

8. ábra

A egyéni életvitel szerepe nehezen határozható meg, hiszen felettébb összetett kérdésről van szó - a temérdek elem közé tartoznak a lakásviszonyok (pl. hányan laknak egy szobában), a munkakörülmények (vannak kifejezetten allergia-veszélyes foglalkozások, ahol számos vegyi anyaggal kerül kapcsolatba a dolgozó, mint például a fodrászok vagy a festőműhelyekben dolgozók) és étkezési szokásaink is. A túlsúly és a mozgáshiány ismert allergia-elősegítő tényező, de a konyhatechnikák szerepét kevesen ismerik (az USA-ban gyakori földimogyoró-allergia például ahhoz köthető, hogy pörkölve fogyasztják a mogyorót).

Animáció: Az allergia kockázatának növekedése

Növeli a későbbi allergiarizikót az antibiotikumok indokolatlan fogyasztása, ami az allergiáktól is védő normális bélbaktérium-összetételt megváltoztatja, és nagy valószínűséggel "tisztaságmániánk" is, amivel kiirtjuk környékünkből azokat a baktériumokat, amelyek az ember immunrendszerének normális fejlődéséhez szükségesek. Az újszülött ugyanis hajlamot hoz, de még akkor sem allergiás ab ovo, ha allergiával sújtott családba születik. Valamennyi nagy allergiás kórkép esetében világosan látszik azonban, hogy az allergiák kezdete jellemzően a gyermekkor, kamaszkor.

9. ábra

10. ábra

11. ábra

12. ábra