Nékám Kristóf

Meddig leszünk még allergiásak?

IV. Környezeti hatások az allergia kialakulásában

Animáció: A környezet hatása az allergének alakulására

Az iparilag szennyezett levegő betegségkiváltó hatását már az 1870-es években pontosan leírta az allergológia egyik klasszikusa, Charles Blackley angol orvos, aki a vaskohóban dolgozó és a kohók környékén élő munkásokat és családjukat vizsgálta. A közlekedés melléktermékeinek allergiát elősegítő szerepéről 1987-ben jelentek meg először drámai adatok Japánban. Az allergiás légúti betegek aránya csupán kissé emelkedik agresszív, nagy mennyiségű pollen tartós jelenléte esetén (cédruserdő), míg lényegesen jobban a városi környezetben, és különösen a nagy közlekedési terhelésű részeken (autópálya mentén). Számos, napjainkig végzett megfigyelés alapján fogalmazódott meg, hogy az iparosodás az allergiák gyakoribbá válását is elősegítette.

Lássuk ezek után, hogy mi a helyzet Budapesten? A szénanátha kiváltója legtöbbször pollen. A virágpor gyűjtéséhez, a faj és a koncentráció meghatározásához pollencsapdákat használunk. 2004-től az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának munkatársai újabb csapdák felállítása után már 20 állomáson monitorozták 32 növénypollen és 2 gombaspóra légköri pollen/spóra koncentrációját. A mintavétel az Európában is egységesen alkalmazott, Hirst-típusú térfogati mintavevővel történik. A folyamatosan szélirányba forduló csapda belsejébe egy 2x14 mm-es nyíláson keresztül áramlik be a levegő és a légáramlás irányára merőleges felületnek csapódik, ami egy dobra erősített, ragadós anyaggal (vazelin) előkezelt 2 cm széles szalag. A légköri partikulumok megtapadnak ezen a felületen. A dob egy óraszerkezet segítségével 2 mm/óra sebességgel halad, azaz egy nap alatt 48 mm-t fordul. Az átszívott levegőmennyiség (14,4 m³/nap) részecsketartalma így egy 14x48 mm-es területre koncentrálódik. Az egy napot reprezentáló 48 mm-es szalagdarabok 2 órás beosztással ellátott tárgylemezre rögzítve, pararozanilinnel megfestve alkalmasak mikroszkópos analízisre. Az Aerobiológiai Hálózat állomásai egységes leolvasási módszert alkalmaznak, az eredményeket 24 órás átlagban, db/m³ egységre kifejezett értékben adják meg.

Az egyes fajok, nemzetségek, családok összpollenszámai mellett, illetve az év folyamán előforduló legmagasabb 24 órás átlagértéken túl közlik a legmagasabb érték pontos idejét, a szezon kezdetét, illetve végét. Ezek megállapítása úgy történik, hogy az adott faj évi összes pollenmennyiségének 1 %-át tekintik a szezon kezdetének, s 99 %-nál határozzák meg az adott faj virágzásának végét. Így összehasonlíthatóvá válnak az egyes allergének hazai megjelenésében tapasztalható területi különbségek. A legfontosabb adat egy virágporról az, hogy a szezonban hány napon keresztül éri el azt a koncentrációt, ami már tüneteket vált ki a betegeknél.

Animáció: Tünetkiváltó parlagfűpollen-koncentráció