Ezek az egyébként ártalmatlan, az ízeltlábúak között a pókszabásúak (Arachnoidea) osztályába tartozó, kb. 0,1 mm hosszúságú állatkák, amelyek főleg az ember és a háziállatok lehullott, elhalt hámtörmelékein csemegéznek, a legfontosabb beltéri allergénforrássá nőtték ki magukat.
Újabban a svábbogarak is allergiakiváltó tényezőnek számítanak, a macskaszőr és kutyaszőr ilyen szerepe is jól ismert. Míg azonban a kedvenc macskától vagy kutyától a súlyos allergiás szívfájdalommal, de esetleg megválik, csak részlegesen és rövid távon hatékony lehetőségeink vannak az atkák elpusztítására vegyszeres takarítással, az ágynemű 62 fok feletti mosásával, a gyerekjátékok, plüssállatkák -20 fokra hűtésével vagy porszívózással.
Ugyancsak korlátozottak világszerte a lehetőségek a környezetszennyezés mérséklésére vagy pollentérképünk átrajzolására, beleértve a gyomnövényeket is. A pollenek mindenütt fontos szerepet játszanak a légúti, sőt újabban az ételallergiák kiváltásában is, de hogy konkrétan melyik pollen, azt földrajzi-klimatikus, településszerkezeti, mezőgazdasági tényezők határozzák meg: Skandináviában a nyírpollen vezet (nálunk is szerepet játszik, de nem tartozik a legfontosabbak közé); Angliában a fűpollen (Magyarországon a gyomok után a második helyen következik), mediterrán területeken az olivapollen (nálunk jelentéktelen).