Nékám Kristóf

Meddig leszünk még allergiásak?

VII. Mit tehetünk azért, hogy gyermekeink között kevesebb allergiás legyen?

A megelőzés részleges eredményessége, a társadalom hiányos ismeretei, környezetünk és életstílusunk gyors megváltoztatásának valószínűtlensége miatt a jó kérdés talán nem is az, hogy meddig leszünk még allergiásak, mert aki már az, aligha kerül ki könnyen az allergiák csapdájából, hanem az, hogy mit tehetünk, hogy a gyermekeink között kevesebb allergiás legyen.

Két javaslat kristályosodott ki az elmúlt években attól függően, hogy allergiára hajlamos családba születik-e egy újszülött, vagy sem. A hajlamtól mentes családokban csak a passzív dohányzás megakadályozása és a szoptatás az, aminek a fontosságát valamennyi vizsgálat alátámasztja. Ezt allergiára hajlamos családok újszülöttjeiben a lakás allergénterhelésének csökkentésével kell kiegészíteni. Ha a csecsemő anyatejet kap legalább 4-6 hónapos koráig, elkerülve más idegen táplálékokat, ha a környékén senki sem dohányzik, ha nincs a közvetlen környezetében háziállat, akkor javítjuk esélyeit, hogy később se váljon allergiássá, ez azonban sokszor nem sikerül.

A kisgyermek, a csecsemő és az újszülött, sőt a magzat is teljesen védtelen a környezet dohányfüstjének hatásával szemben. A veszély pedig nagy, tekintve hogy Magyarországon a dohányzó nők aránya közel 40 %, és sokan a szoptatás, a gyermekellátás idejére sem tudják elhagyni szenvedélyüket. Pedig a legcáfolhatatlanabbul alátámasztott káros környezeti hatás a kisdedek szempontjából éppen a dohányzás. A szülők dohányzása akár 3-8-szoros kockázatot is jelent azokhoz a kisgyermekekhez viszonyítva, akiknek a szülei akár csak egy rövid, néhány hónapos időre, de gyermekük érdekét saját szokásaik elé tudják helyezni.

Nemrég egy külföldi kongresszuson folyamatosan mutatták a kongresszus ideje alatti új allergiás betegek számát, és hogy hány dollárt adtak ki az allergiások kezelésére. A példát követve nézzük meg, hogy az alatt az óra alatt, amíg Önök elolvasták az előadást, Magyarországon mi történt? Ha 150 ezer új szénanáthással számolunk évente, akkor az új szénanáthás betegek száma 17, két új asztmás beteg lett (17240 fő 2004-ben). Szerencsére nem halt meg asztmában senki (1423 fő, 2004-es adat), ehhez átlagosan még 5 óra kellene. A világon azonban óránként 21-22 beteg hal meg asztmában. Valamennyi allergiánk gyógyszeres kezelésére elköltöttünk ebben az órában is 2,4 millió forintot, csak ebben a percben, amíg ezt a hosszú mondatot elolvassák, 40 000 forintot.

Animáció: Változások

Animáció: 2005-ös allergiakezeléseink költsége

Az optimista válasz az a fejezet címében feltett kérdésre, hogy fogantatásuktól felnőtt korukig kell a gyermekeink számára optimális, allergiakerülő körülményeket biztosítani. Ehhez jóval többet kellene világszerte kutatásra költeni, folyamatosan új, hasznos információkat kell közreadni, és felépíteni gyermekeinkben (és természetesen magunkban, személyes környezetünkben is) a környezet- és egészségtudatos gondolkodásmódot. Hogy ez milyen hosszú időt igényel, azt megbecsülni nehéz, de hogy rajtunk múlik, az cáfolhatatlan.