Kényszervirrasztók

A hagyományos orvostudomány szerint az alvászavarok nem vezethetők vissza semmilyen testi betegségre. Hátterükben legtöbbször az áll, hogy az érintett nem képes úrrá lenni mindennapi problémáin, és esténként nem zárja le magában a napközben történteket. Az átvirrasztott éjszakák réme kétszer annyi nőt fenyeget, mint férfit.

Bár a nőknek valóban nagyobb eséllyel kell életük során alvásproblémákkal megküzdeniük, mint a férfiaknak, vannak olyan tényezők, amelyek nemtől, kortól függtelenül álmatlan éjszakákhoz vezethetnek:

Túlterheltség, stressz
Az emberek többségének olyan stresszesek a napjai, hogy már nem képesek ellazultan nyugovóra térni. A napközben érzett nyomás este is rájuk nehezül, mert nem tudták elintézni feladataikat, vagy mert gondok kínozzák őket. Ehhez jön még a félelem a holnaptól, amelyet általában szintén sötétnek, reménytelennek látnak.

Szorongás, félelem
A félelem érzése és testi tünetei megakadályozzák az ellazulást, ami az elalvás egyik elengedhetetlen feltétele. A probléma úgynevezett elengedő gyakorlatokkal oldható meg, a legfontosabb azonban az, hogy minél előbb úrrá legyünk félelmeinken.
Az alvászavarok hátterében az élettől való menekülés is állhat. Az érintettek napközben csigaházukba bújnak, takaréklángon égnek, kímélik magukat, és nem képesek semmit sem kezdeni az életükkel - a kialvatlanságra hivatkozva.

Ágy-fóbia
Idővel már a hálószobába való belépés is nyugtalanságot, idegességet, szorongást és teljesítménykényszert vált ki az érintettből.

Gyerekkori előzmények
Rendkívül sok páciens számolt be arról, hogy szülei túlságosan is nagy szerepet tulajdonítottak az alvásnak, ami gyakran odáig fajult, hogy gyermekük valamennyi kudarcát és sikertelenségét a rossz alvással magyarázták. Ezek a szülők viselkedésükkel nagyban hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához.
Az állandó, szorongással teli önmegfigyelés, hogy sikerül-e eleget aludnunk, meggátolja a zökkenőmentes elalvást. Ha attól félünk, hogy nem alszunk eleget, valóban nem fogunk tudni elaludni és egyre gyakrabban kudarcot vallunk feladataink megoldásában is.

Sigmund megoldása
Freud, az álomfejtés atyja szerint különböző ösztöneink azok, amelyek újra és újra feszültséget hoznak életünkbe, és megakadályozzák, hogy végre a nyugalom állapotába kerüljünk. Az alvás és a pihenés tehát csak akkor lehetséges, ha kielégítettük ösztöneinket. A beteljesületlen ösztönök nem hagynak nyugodni, és elűzik az alváshoz elengedhetetlen nyugalmat. Ösztöneink kielégítése tehát az alvás egyik legfontosabb előfeltétele.

Természetes altatók
Már őseink is tudták, melyek azok a táplálékok és gyógynövények, amelyek elősegítik vagy éppen zavarják az alvást.
- A sör a benne lévő komlónak köszönhetően altató hatású.
- Ugyancsak altató hatással rendelkezik a citromfű, a levendula, a golgotavirág és a macskagyökér. Ezek a gyógynövények enyhe, kiszámítható hatással rendelkeznek - feltéve, hogy nem túl nagy mennyiségben fogyasztjuk -, ezért bármikor alkalmazhatók.
- A kaliforniai aranymák nálunk még nem terjedt el annyira. Ez a gyógynövény ugyancsak természetes módon gondoskodik az alvási nehézségek megszüntetéséről.
- A meleg mézes tej a népi gyógyászat egyik jól bevált altatója. Nyugtató hatása annak is köszönhető, hogy fogyasztásával újra gyermeknek érezhetjük magunkat, az édes tej ugyanis azt a gyermeki világot szimbolizálja, amikor még minden rendben volt körülöttünk.
Szójatejjel is helyettesíthetjük.
- Legegyszerűbb a fent említett növényekből gyógynövényes párnát készíteni, amely bizonyítottan, gyógyszertanilag is fontos hatással bír. A párnában a fent említett gyógynövények bármelyike lehet - elsősorban a levendula és a komló ajánlott. Vegyünk mindkettőből 200-200 grammot, és az így kapott, intenzív illatú keveréket töltsük egy kispárnahuzatba. Ha nincs kedvünk vagy időnk ilyesmivel bíbelődni, gyógynövényboltokban, bioboltokban a párna készen is kapható.

Forrás: Rüdiger Dahlke: Az alvás mint ősi energiaforrás