A kutatások szerint a jó baktériumok megvédhetik a szervezetet a betegségektől, segítenek a rák elleni küzdelemben, a hölgyeknél megteremthetik a felborult hüvelyflóra egyensúlyát, csökkentik az ekcéma és más bőrproblémák tüneteit, sőt, állítólag még a laktóz-intoleranciával rendelkezők életét is megkönnyítik.
Talán túlságosan is szépnek hangzik mindez, pedig a probiotikumok kedvező hatásainak magyarázata igen egyszerű: egyrészt a jó baktériumok elszaporodásával a rossz baktériumok száma csökken, így kevésbé leszünk fogékonyak azokra a méreganyagokra, amelyeket ezek termelhetnek, és amelyek betegségekhez vezethetnek. Másrészt a probiotikumok elősegít a bélrendszer egészséges működését - itt található ugyanis az ember immunrendszerének legnagyobb része. "A probiotikumok szerepet játszanak a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, a fertőzések elleni védelemben, megakadályozzák a kórokozók elszaporodását, erősítve ezzel a szervezet ellenálló képességét" - írja cikkében Nógrádi Katalin dietetikus.
"A probiotikumoknak ezeken kívül rengeteg más, kedvező hatása van" - mondja Nógrádi Katalin. "Lebontják a vastagbélbe kerülő, még emésztetlen szénhidrátokat, növelik a fehérjék, a zsírok, az ásványi anyagok és a vitaminok felhasználásának hatékonyságát. Csökkentik a koleszterinszintet, gátolják a káros szabadgyökök képződését, sőt, még vitaminokat termelnek. Segítik a megfelelő bélmozgást, megakadályozzák a székrekedés kialakulását, és védenek a fertőzést okozó baktériumok ellen. Hozzájárulnak a májzsugorodás és a vastagbélrák megelőzéséhez. A probiotikumok gátolják az ártalmas baktériumok elszaporodását is."
Bélbarát étrend
Sok, a bélrendszer számára kedvező baktériumot tartalmaz a tej, a tejtermékek, különösen a savanyított tejtermékek (legtöbbet a joghurt), az érlelt sajtok és a fermentált, azaz az erjesztett élelmiszerek.
Önmagában nem mindig elég, ha probiotikumokban gazdag ételeket fogyasztunk, mellettük a szervezetnek szüksége van úgynevezett prebiotikumokra is. Ezek azok az anyagok, amelyek a segítik a hasznos baktériumok szaporodását. Közülük leggyakoribbak az oligoszacharicdok. Ezek a vegyületek megtalálhatóak a borsóban, a babban, a hagymában, az articsókában, a csicsóka- és cikóriagyökérben, a fokhagymában, a póréhagymában, a zabpehelyben és a banánban, ezért ezeket is érdemes felvenni az étrendünkbe.
Érdemes ugyanakkor csökkenteni a cukor, az alkohol és az élesztővel készült ételek mennyiségét. Ezek ugyanis nagyszerű táptalajt adhatnak az egyik legkárosabb hatású gombának, a candida albicansnak, amely ha túlburjánzik a szervezetben, igen komoly betegségeket okozhat.
Szerencsére, ma már egyre több helyen lehet tabletta formájában probiotikus étrend kiegészítőt vásárolni. Ezek közvetlen a "célhelyen" hatnak, és igen nagy mennyiségben tartalmaznak "jó" baktériumokat. A szakértők javaslata alapján ezeket a szereket étkezés után érdemes bevenni. A választásnál fontos szempont az életkor: másra van szüksége a gyermekeknek, mint a felnőtteknek. Aki pedig már elmúlt ötven, annak különösen gazdag probiotikus kiegészítőre lehet szüksége, mert idősebb korban, egy természetes folyamat következményeként lecsökken a bélben található "jó" baktériumok száma, így nagyobb dózisban kell ezeket pótolni.