Házi praktikák a szénanátha ellen

A tavasz nemcsak a megújulás és a szerelem időszaka: sokan már május környékén elkezdenek tüsszögni, könnyezni, viszketni; és az allergiás, szénanáthás időszak hónapokig tarthat. Ha a gyógyszer már nem elég, vagy szeretnénk minél inkább csökkenteni a tüneteket, akkor néhány egyszerű házi praktikával, pár változtatással sokat tehetünk magunk és családunk egészségéért.

Ha valaki érzékeny a porra vagy a pollenekre, akkor az otthona igazi biztonságos menedék lehet a külvilággal szemben - legalábbis a legtöbben ezt gondoljuk. Ám a lakásbani s rengeteg káros anyag telepedhet meg (a legtöbbet mi magunk juttatjuk a falak közé), amelyek még akkor is allergiás reakciót válthatnak ki, ha közel s távol egyetlen piciny fa vagy fűcsomó sincs. Azt azonban túl egyszerű mondani, hogy aki allergiás, egyszerűen takarítson többet - ugyanis gyakran ennél komolyabb változtatásokra is szükség van.

A rendszeres szellőztetés kulcsfontosságú az egészséghez, ám a tavaszi-nyári időszakban gyakran csak azt érjük el, hogy rengeteg port és pollent "engedünk be" a lakásba az ablakok szélesre tárásával. Az egyik legjobb megoldás a légkondicionálás, ám ha ezt nincs lehetőségünk felszereltetni, akkor szellőztessünk hajnalban vagy késő este. A levegő mozgatásához - ha nagyon erősek a tüneteink - ne használjunk ventilátort, mert ez csak felkavarja a port. Inkább néhány perces kereszthuzattal hűtsük le a lakást.

A függönyök magukba szívhatják a füstöt, az allergéneket, a port és egyéb szennyező anyagokat. Érdemes sűrűn kimosni a függönyöket, de még jobb, ha könnyebben takarítható, lemosható redőnyöket vagy reluxákat szereltetünk fel az ablakokra.

A légtisztító berendezések különösen hasznosak lehetnek - a párásítókat azonban a nyári hónapokban ne nagyon használjuk, mert a nedves közegben jobban szaporodnak a gombák és a penész, ezek pedig szintén allergiát válthatnak ki. A legjobb, ha a lakás páratartalmát 50% alatt tudjuk tartani. Hasonló okokból tisztítsuk gyakrabban a zuhanyfüggönyöket, és a ruhát se hagyjuk hosszú ideig a mosógépben.

A dísztárgyakra - képkeretekre, lámpákra, szobrokra, könyvekre, mütyürkékre - nem véletlenül mondják, hogy porfogó: ezeken (különösen a díszes, cirádás darabokon) nagyon könnyen "megülnek" a szennyeződések. Ha nem szeretnénk minimalista berendezésű lakásban élni, akkor portalanítsuk rendszeresen ezeket a tárgyakat. Bizonyos növények - szakértők szerint - segítenek megkötni a levegőben lévő méreganyagokat (pl. a festékekből, kozmetikumokból származó vegyszereket, cigarettafüstöt), amelyek szintén erősíthetik az allergiát; kipróbálhatjuk a pálmaféléket, a bambuszt, a kaktuszokat, a páfrányt.

Egy átlagos televízió képernyője - illetve a számítógép monitora - minimum 20 féle szennyeződésnek ad otthont, a leggyakoribbak a növényi pollen, a poratka és az állatszőr. Tisztítsuk le a tévét nedves ronggyal (lehetőleg minél gyakrabban).

A szőnyegeken (padlószőnyegen), díszpárnákon, ágytakarókon is rengeteg por, pollen telepedhet meg, és - az ágynemű mellett - ezek a házi poratkák legfőbb "főhadiszállásai" is. Ezek a mikroszkopikus lények főleg az emberek és állatok által elhullatott, elhalt bőrsejteken élnek, és az allergián, légzési zavarokon kívül viszkető, bedagadt bőrt és könnyezést is okozhatnak. A legjobb megoldás (különösen a súlyos allergiában szenvedőknél), ha a textíliáktól megszabadulunk, a parkettát vagy kőpadlót ugyanis egyszerűbb tisztán tartani. Ha azonban a szőnyegek a szívünkhöz nőttek, porszívózzunk őket gyakrabban - lehetőleg olyan porszívóval, amelynek be lehet állítani a szívóerejét (állítsuk a legmagasabbra). Érdemes beszerezni egy olyan készüléket, amelyben beépített légtisztító vagy pollenszűrős porzsák is van. Ez ugyanis sokkal kevesebb port, káros anyagot enged visszajutni a szoba levegőjébe.

Az ágynemű is nagyszerű "tenyészhelye" lehet a poratkáknak, és a bőrünkről, hajunkról vagy a szellőztetés során rengeteg pollen is kerülhet a párnára, takaróra. A legdurvább időszakokban lehetőleg naponta mossuk meg a hajunkat, mert így kevesebb pollen kerül a párnára, és az ágyneműt is cseréljük gyakrabban. Vásároljunk hipoallergén, műanyag töltetű ágyneműt - a toll ugyanis még akkor is veszélyes lehet, ha "hivatalosan" nem vagyunk allergiásak rá.

A ruhákat, ágyneműket mossuk gyakrabban az allergiás időszakban. Az ágyneműket érdemes 55-60 fokon mosni, lehetőleg hipoallergén mosóporral vagy mosódióval (a biztonság kedvéért). A ruhákat azonnal szedjük ki a gépből, ha lejárt a program, mert ha nem így teszünk, akkor a textil könnyen bedohosodik, sőt be is penészedhet - ez pedig szintén allergiát válthat ki. Bár a napon szárított ruhák csodálatos illatúak, ha valaki allergiás, az inkább a szobában teregessen: így ugyanis kevesebb az esélye annak, hogy pollenek ragadnak a textíliákra.