Ott kell házat építeni, ahogy a szelídgesztenye megél - hirdették a rómaiak, akik már igen régóta ismerik és szeretik a gesztenyét. Olyannyira, hogy az egyik elképzelés szerint ők voltak azok is, akik Pannóniába és Angliába is eljutatták.
Egy másik monda szerint viszont Mátyás király idejében, a XV. században vált ismertté a szelídgesztenye - igaz, Itáliának ebben a variációban is jut szerep: a történetírók szerint ugyanis Beatrix királyné hozta magával a csemegét így vált az igazságos király kedvenc ételévé a gesztenyével töltött kappan, de fogyasztották sütve és mézzel ízesítve is az udvarban.
A népi hagyomány egy másik királyhoz, Károly Róberthez köti a szelíd gesztenyét: úgy tartják, hogy ő telepített öt szelídgesztenye-erdőt Nagymarosra.
Hogy kinek van igaza, nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy több száz éve élnek itt gesztenye fák, hiszen Kőszegen és környékén 600-700 éves példányokat is találhatunk.
A szelídgesztenye egyébként nemes gyümölcsnek számított, ám mára már sok minden feledésbe ment vele kapcsolatban: a régi öregek még tudták, hogy a levelét érdemes párnába tölteni, ha békés álmot, kényelmes fejalávalót szeretnénk.
Természetesen a fáját is nagyra becsülik: szeretik a hangszerkészítők, és a kádárok - állítólag gesztenyefából készülnek a legtartósabb boros és pálinkás hordók, Olaszországban pedig hagyományosan ebbőla fából készülnek a balzsamecetes hordók - de a hajóépítők, az asztalosok és ácsok is sokra tartják.
Piacolás és tárolás A gesztenye hűvös, száraz helyen több napig eltartható. Sokkal jobban járunk azonban, ha a félkészre főzött, megpucolt gesztenyét lefagyasztjuk. Fagyasztott gesztenyemassza (édesített vagy natúr) és egész gesztenye egész évben kapható. |
Vitaminok, ásványi anyagok - és súlyos kalóriák
A gyümölcsöt magát, finoman megsütve, még ma is mérik az utcán, nem csak Budapesten, de például Bécsben is: ott, a Mariahilfer Strassén van egy jó hely, ahol mindig a nagyon finomra süti egy roppant kedves, ezerráncú anyóka. A vaskályhán, amiben a fényes, barna szemek illatoznak, egy felirat hirdeti több nyelven: fogyókúrázóknak is ajánlott magas káliumot és magnézium tartalma miatt.
A reklám remek, kár, hogy egy kicsit csúsztat. Mert az bár igaz, hogy a gesztenye valóban elég sok káliumot és magnéziumot tartalmaz, az is igaz, hogy ezek bevitele fontosak egy fogyókúra alatt, de az sajnos nem, hogy a gesztenye a kitűnő fogyókúrás élelmiszer lenne, ugyanis elég sok kalóriát, szénhidrátot, zsírt tartalmaz. 100 gramm "natúr" gesztenyével 180-210 kcal -t viszünk be a szervezetünkbe, aminek szénhidrát tartalma 28-44 gramm, azon belül pedig 17-25 % keményítő bújik meg.
Ugyancsak gazdag zsír-, olaj- és fehérjeforrás, igaz, az olajos magvakhoz képest soványnak számít. Bár, az is tény, hogy lényegesen jobb, mintha egy tábla csokival "bűnöznénk" mivel 8,1 gramm növény rostot, kevés C-vitamint, E- és B1-, B2- és B6-vitamint, némi niacint és pantoténsavat eszünk meg vele. No, meg persze a már emlegetett káliumot, magnéziumot, illetve foszfort, kalciumot, vasat, cinket, mangánt és rezet eszünk meg vele.
Köhögésre, hasmenésre
A sok kincsnek, amit a gyümölcs rejt természetesen sok jó hatása van: ma már szerencsére nem aktuális, de régebben a szamárköhögést is ezzel enyhítették, pontosabban a leveléből, vagy gyümölcséből készült főzettel. A levelek hatóanyagai a köhögés mellett a reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is beválik.
Ritkaság, de aki hozzájuthat, kóstolja meg gesztenye mézet. Egyrészt igazi ínyencség, másrészt rendszeres fogyasztása megakadályozza a trombózisok kialakulását és alkalmas a visszértágulatok mérséklésére is.
A hasmenésre viszont magát a termést kell enni, a nyers gesztenyét fölvágni, és a belsejét elfogyasztani. Mivel magas a káliumtartalma megnyugtatja a beleket és pótolja az elvesztett ásványokat.
A fa kérge is gyógyhatású: megszárítva, porosítva, mézzel keverve kiváló köhögés- és vérzéscsillapító.