A régi, megkímélt állapotú csehszlovákiai mackófelsők és tornacsukák ma a legdivatosabb holmiknak számítanak a retro-dizájnt kedvelő tinédzserkörökben. Egyre több butik áll rá az egyedinek kikiáltott, a hatvanas-hetvenes években gyártott használt holmik árusítására vagy az azokat utánozó darabok gyártására.
A pesti belvárosi boltokkal azonban vigyázni kell: olykor a tulajdonosok a használtcikk-üzletekből és vidéki házak padlásairól bányásszák elő azokat a kitisztított holmikat, amelyeket aztán tízszeres áron, busás haszonnal adnak el a divatos cuccokra vadászó tizenéveseknek.
Fiúk és lányok - gimnazisták és egyetemisták egyaránt - vevők a kék csíkos csehszlovákiai tréningruhára, a hatalmas, sárga műanyag keretes napszemüvegre, a nagymama virágos műanyag strandszatyrára és a mama türkiz, nagygombos mini kabátjára.
A butikosok természetesen nem vásárolnak használt cikket az utcáról betérőtől: ez nem lenne számukra üzlet, aki ugyanis benyit, látja, mekkora árréssel dolgoznak, és esetleg hasonló árat kérne a saját portékájáért.
A tulajdonosoknak mindenképpen megéri a retro-biznisz: a tehetős családból származó, régiségre vágyó fiataloknak fogalmuk sincs sem az akkori árakról, sem pedig a kilós boltok mai tarifáiról. Egyébként is: a "normál" használtcikk-üzletekbe nem teszik be a lábukat, elvégre ott - gondolják ők - csak a szegény nyugdíjasok vásárolnak.